Mérnökgeofizikai szondázások elméleti modellezése = Theoretical modelling for engineering geophysical sounding

Neutron sugárzási tér és gamma sugárzási tér Monte Carlo modellezését végeztük penetrációs szonda környezetében homogén és inhomogén talajmodellek esetére. A kutatás célja penetrációs szondákkal történő neutron-porozitás meghatározás és gamma sűrűség meghatározás elméleti modellezése. A közegmodell porózus homok, amelynek porozitása 0,02 és 0,5 között változik. Termikus neutron fluxust és gamma foton intenzitást modelleztünk különböző porozitású és sűrűségű homogén modellekre, különböző sugárforrás-detektor szondahossz esetekre. Modelleztük a neutron-porozitás és sűrűség görbéket réteghatár közelében és vékony beágyazott réteggel szemben. Penetrációs elektromos szonda potenciálterét modelleztük analitikus módszerrel és véges elemes numerikus számítási módszerrel. Látszólagos fajlagos ellenállás görbéket számítottunk réteghatár közelében és véges vastagságú réteggel szemben. Terepi penetrációs mérések minőségellenőrzött inverzióját végeztük. Az egyes mérésfajtákhoz tartozó szórások (súlyok) meghatározására többféle módszert alkalmaztunk. | Neutron and gamma particle radiation was modeled by Monte Carlo method in penetration environment of homogeneous and inhomogeneous soil medium. The aim of calculations was the theoretical modeling of neutron porosity and gamma density of the soil. The soil consisted of sand (SiO2) with different porosity and of fresh water in the pore space. Thermal neutron flux and gamma photon intensity was calculated for different porosity and density values, and for different source - detector spacing. Simulated neutron porosity and density log curves were determined in the vicinity of layer boundary and finite thickness layers. Potential field of penetration electrical sonde was calculated by analytical mathematical method and by finite element numerical method. Apparent resistivity log curves were calculated for horizontally and radially layered medium. Quality controlled evaluation of penetration log complex was done in which different methods were applied for the determination of the weights of the individual logs

A vonalas és lepelerózió arányának vizsgálata vízgyűjtő léptékben

A talajerózió hatása a termőföldek mennyiségi és minőségi romlására közismert. Az elhordott, majd máshol lerakott talaj káros hatásairól valamivel kevesebb szó esik, pedig e folyamatok szintén jelentős problémákat okozhatnak. A szántóföldön eltemetik a növényeket, betakarják az utakat, feltöltik a csatornákat, tavakat, csökkentik a sankolóterek kapacitását, sőt közvetlen veszélyt jelentenek lakóépületekre, esetenként egész falvakra. Jellemzően a felszínen elmozduló talaj nem tesz meg nagy távolságot, jelentős része néhány 100m-en belül lerakódik. Bizonyos esetekben azonban a hordalék nagy távolságot képes megtenni és a pusztuló felszíntől távol halmozódik fel. Ahhoz, hogy a hordalék ellen hatékonyan tudjunk védekezni, szükséges az elhordott talaj eredeti helyzetének megállapítása. Egy durva csoportosítás szerint egy talajszelvényt két fő részre bonthatunk: a felső, kb. 20cm-es rétegre és az alatta fekvő, a talajművelés által szinte alig bolygatott részre. E felső réteg kiváló nyomjelzője a Cs-137 izotóp, mely kizárólag a közelmúlt légköri kihullásából származik és a talajhoz jól kötődik. A felületi rétegerózió, a csepperózió és a vonalas erózió egyes fajtái kizárólag csak a felszíni néhány cm-es réteget pusztítják. Egyedül az árkos erózió és a szuffózió erodálja a talajok mélyebb rétegeit is. A vízgyűjtő kifolyásánál felhalmozódó altalaj ez utóbbi két eróziós forma jelenlétére, minőségére és arányára utal. A Tetves-patak vízgyűjtő területe a Balaton D-i részvízgyűjtőjéhez tartozik. A völgyben hosszabb ideje folynak részletes talajeróziós mérések és kutatások. E területen vizsgáltuk a felhalmozódási térszíneken felgyűlt szedimentet. A sankoló nagymennyiségű hordalékot tartott vissza, feltöltődése szakaszosan, különböző szemcseösszetételű rétegekkel zajlott. A hordalék a sankolóban szétterülve nem osztályozódott a távolság függvényében. A minimális növényi keverés és átrétegződés ellenére a Cs-137 izotóp aktivitása vízszintesen és függőlegesen is nagy szórást mutatott a sankolótérben. A Cs-137-es módszer segítségével kimutattuk, hogy a sankolóban lerakott talaj nem csak a felületi rétegerózió hatására lepusztult feltalaj, hanem jelentős mennyiségű altalaj, illetve homokos lösz is. A vízgyűjtőn tehát jelentős a szerepe a vonalas eróziónak

The Limit of the Non-dictatorship Index

In this paper we determine the asymptotic behavior of the Non-dictatorship Index (NDI) introduced in Bednay, Moskalenko and Tasnádi (2019). We show that if m denotes the number of alternatives, then as the number of voters tends to infinity the NDI of any anonymous voting rule tends to ( m − 1)/ m, which equals the NDI of the constant rule

Which Social Choice Rule is More Dictatorial?

Social choice rules (SCRs) aggregate individual preferences to social preferences. By Arrow's (1951) impossibility theorem there does not exist a non-dictatorial SCR satisfying three desirable properties. Considering this negative axiomatic result, in this paper we determine distances of SCRs from the dictatorial rules to rank common SCRs. In particular, we apply the Kendall tau, the Spearman rank correlation and the Spearman footrule metrics. We find that from the investigated SCRs the Borda, the Copeland and the Kemény-Young SCRs stand out. Furthermore, we show that anonymous SCRs approach the constant rule when the number of alternatives is fixed and the number of voters tends to infinity

The Limit of the Non-dictatorship Index

In this paper we determine the asymptotic behavior of the Non-dictatorship Index (NDI) introduced in Bednay, Moskalenko and Tasnádi (2019). We show that if m denotes the number of alternatives, then as the number of voters tends to infinity the NDI of any anonymous voting rule tends to (m − 1)/m, which equals the NDI of the constant rule

Az Európai Unió alapjogvédelmi rendszerének fejlődése és főbb intézményei

Az Európai Unió alapjogvédelmi rendszerének kialakulásáról ad áttekintést