Lókullancslégy (Hippobosca equina) okozta csípést követő anafilaxiás reakció egy humán eset kapcsán = Anaphylactic reaction caused by a horse-fly species (Hippobosca equina)

A szerzők egy 46 éves nőbeteg esetét ismertetik, akinél egy légy okozta csípést követően szerencsés kimenetelű anafilaxiás reakció zajlott le. A hajas fejbőrön, a homlok és a haj találkozásánál rövid időn belül 15 cm átmérőjű kemény, savós varral fedett duzzanat, a homlokon ödéma jelentkezett. Nem sokkal ez után helyi és testszerte bőrpír, viszketés, kéz-, arc- és ajaködéma alakult ki, később jelentkező hidegrázás, émelygés, hányinger, hányás kíséretében. A befogott rovar egy határozókulcs segítségével történt meghatározás alapján lókullancslégy (Hippobosca equina) volt. Tudomásunk szerint e légyfaj csípése által kiváltott anafilaxiás reakcióról ez az első közölt eset Magyarországon. A lókullancslégy világszerte jelen van, hazánkban régóta ismert, leginkább legelőn, istállóban tartott lovakon, szamarakon, szarvasmarhákon, esetenként más állatfajokon naponta többször szív vért. Vektorként különféle kórokozókat terjeszthet. Esetismertetésünkkel a lókullancslégycsípésre és a csípés okozta klinikai tünetekre kívánjuk felhívni a családorvosok és a klinikusok figyelmét, mivel a rovarcsípések diagnosztizálása terén nem rendelkeznek kellő tapasztalattal és nem gondolnak erre a lehetőségre. | The authors report on the case of a 46-year-old female patient who had an anaphylactic reaction of lucky outcome after a fly bite. She shortly developed a hard swelling of 15 cm diameter covered by scab, on the hairy scalp where hair meets the forehead, as well as an oedema on the forehead. Shortly afterwards came an erythema and pruritus on the face and body, and oedema on the hands, face and lips, later accompanied by shivers, nausea and vomit. The captured insect was identified by a taxonomic key to be a Hippobosca equina (horse-fly). To our knowledge, this is the first case reported in Hungary on anaphylactic reactions to Hippobosca equina bite. Hippobosca equina lives all over the world – also known in Hungary -, mostly in grazing lands, stables and cowsheds, sucking the blood of horses, asses and occasionally other animals. As a vector it may be a carrier and transmitter of pathogens. With this report we wish to call attention of family physicians and clinicians on the clinical symptoms of the bite of Hippobosca equina, since they have not the specific experience required to the diagnosis of such insect bite

Hippobosca longipennis - a potential intermediate host of a species of Acanthocheilonema in dogs in northern India

Background Hippobosca longipennis (the 'dog louse fly') is a blood sucking ectoparasite found on wild carnivores such as cheetahs and lions and domesticated and feral dogs in Africa, the Middle East and Asia, including China. Known as an intermediate host for Acanthocheilonema dracunculoides and a transport host for Cheyletiella yasguri, it has also been suggested that H. longipennis may be a vector for other pathogens, including Acanthocheilonema sp.? nov., which was recently reported to infect up to 48% of dogs in northern India where this species of fly is known to commonly infest dogs. To test this hypothesis, hippoboscid flies feeding on dogs in Ladakh in northern India were collected and subjected to microscopic dissection. Results A total of 12 infective larvae were found in 10 out of 65 flies dissected; 9 from the head, 2 from the thorax and 1 from the abdomen. The larvae averaged 2, 900 (± 60) μm in length and 34 (± 5) μm in width and possessed morphological features characteristic of the family Onchocercidae. Genetic analysis and comparison of the 18S, ITS-2, 12S and cox-1 genes confirmed the identity of the larvae as the Acanthocheilonema sp.? nov. reported in dogs in Ladakh. Conclusion This study provides evidence for a potential intermediate host-parasite relationship between H. longipennis and the canine Acanthocheilonema sp.? nov. in northern India

Ueber den Einfluß der Milzexstirpation auf die perniziöse Anämie

n/

Közvetítői eljárás (mediáció) az egészségügyben = Mediation in health

A szerző bemutatja az alternatív vitarendezési módszer egyik típusát, a közvetítést. A mediációs eljárás lényege, hogy a felek között nem peres eljárás keretén belül egy független, pártatlan harmadik személy, a közvetítő vagy mediátor közreműködésével az egyezség létrejöjjön, amelyben a felek egyező akarattal vesznek részt. A mediátor az eljárás folyamán nem dönt, nem vizsgálja a vétkességet, nem ad jogi tanácsot, nem nyilváníthat saját véleményt, feladata, hogy a felek rövid időn belül (120 nap) közelítsék álláspontjukat, és egyezséget kössenek. A szerző összefoglalja a magyar egészségügyi közvetítői törvény hatálybalépése óta a gyakorlatból levonható tanulságokat, és bemutatja a közvetítői eljárás előnyeit a peres eljárással szemben (az utóbbi hosszadalmas évekig is elhúzódhat). A közvetítés nagy előnye, hogy a mediátort és a feleket titoktartási kötelezettség terheli, az eljárás olcsóbb, mint a bírói út, a felek „megőrizhetik arcukat” (saving face), mivel elkerülik a perből adódó győztes és vesztes pozíciók konfrontálódását, és ezáltal a győztes-győztes formula érvényesül. A szerző elemzi továbbá az eddig hozzáférhető részletes adatokat. A jövőben a törvény módosítását javasoljuk. Különösen sürgető ez a biztosító és a szolgáltató között, miután a felelősségbiztosítás nem fedezi a bíróság által megítélt kártérítési összeget, így a szolgáltató csődközeli állapotba kerülhet; tekintettel arra, hogy a felső limitösszegen felüli (esetenként ötmillió forint) különbözetet a szolgáltató saját költségvetéséből – fenntartási kerete terhére – kényszerül kifizetni. Továbbá szükséges a szakértői tevékenység áttekintése és módosítása, valamint elkerülhetetlen lenne az adatszolgáltatás kötelezővé tétele, mivel enélkül követhetetlen a mediációs eljárások száma az egészségügyben. Ma ugyanis kvázi szívességi alapon történik adatszolgáltatás – ami nem támogatható. | The author presents mediation as an alternative dispute resolution method. Mediation is a process where the parties are ready to settle their dispute out of court, by way of negotiation and with the involvement of an independent third person as mediator. In the mediation process the mediator shall not decide the dispute, nor examine the default or give legal advice or express his/her opinion – the mediator’s duty is to help the parties bring their positions closer and come to a settlement agreement within a short time (120 days). The author gives a summary of the applications of the Hungarian Act on Mediation in Public Health and draws conclusions from the practical experience since entry into force of the legislation and illustrates the advantages of mediation over the court procedure (which may drag on for years). The primary advantages of mediation are that both the mediators and the parties are bound by the obligation of secrecy, the procedure is cheaper than the court proceedings, and the parties can „save their faces” because in mediation the winner-winner formula asserts itself – against lawsuits where the winner-loser positions are confronted. The author also analyses the specific data and information available so far. As for the future, the legislation needs to be amended at several points. It is particularly expedient to regulate the legal relationship between the insurance companies and the health service providers because the liability insurance may not cover the damages the courts adjudicate. And so some of the service providers may go bankrupt as the difference in excess of the upper limit of coverage – it might as well be up to HUF 5 million per case – shall be paid from own budget, to the charge of the upkeep costs. It is also required to review and amend the regulations on expert activities, just as it is inevitable to make data supply compulsory – otherwise it will be impossible to monitor the number of mediation procedures in health. At present, data are supplied on an optional basis and it cannot be supported