A Társadalompoétika társadalomtudományi státusa: alapvetések

A tanulmány Szabó Márton monográfiájának ismertető bemutatására és társadalomelméleti nézőpontból történő elemzésére vállalkozik. A tanulmány amellett érvel, hogy a Társadalompoétika egyrészt a szövegtudományi diszciplínák (retorika, nyelvtudomány, irodalomelmélet) szociáltudományokhoz intézett tudományelméleti kihívása, másrészt egy új kutatási program és megalapozó diskurzus kezdeményezése. A kutatási program és megalapozó diskurzus lehetővé teszi a szociális értelemvalóság (társadalom/kultúra) konstitúciós problémáinak, a valóságszintek alapformáinak és kapcsolódásainak tisztázását, valamint konszenzusképes kiindulópontok kialakítását az érintett tudományterületek viszonyának újragondolásához, rendezéséhez

A Köztársaság jogrendszerének állapota (1989-2004). Komplex jogelméleti, szakjogi és jogszociológiai kutatás = State of the Republic's legal system (1989-2004) Complex research in the field of jurisprudence and legal sociology

"A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota 1989?2006. Komplex jog- és alkotmányelméleti, jogszociológiai és szakjogi elemzés" c. (Akadémiai Kiadó, Budapest) megjelenő mű dokumentálja a kutatást. A magyar jogrendszert mint egészet és egységet kezelve írtam meg mozgásának dinamikáját, külső kapcsolatait és belső tagozódásának, tartalmai alakulásának és intézményi megoldásainak jellegét (intenzív totalitásában). A jogirodalomban és a szakjogi tanulmányokban rengeteg fontos részlet elemzése látott napvilágot, ahogy ez egy fejlett jogi kultúrában nem is nagyon lehetne másként. A szakjogi tudás azonban nem egyenlő a jogelméletivel, amely nem részterületekre, hanem az egészre, a jogrendszer létokaira, funkcióira, belső tagolódásának mozgására, változásaira keresi a magyarázatot. Szintézisre törekedve oldottam meg a honnan jöttem?, hol vagyok?, hová tartok? kérdéseit, s egyben a lehetséges kritikai mércéknek a kidolgozását (a helyes jog értékmérője problémáját). Kritikai elemzéseim a jogalkotást, az igazságszolgáltatás reformját (1997-2006) és jogrendszer-tagozódásunkat egyaránt jellemzik, s jogfejlődésünk útjainak elemzése pedig olyan általam eredetinek tartott törekvés, amelyet másoknál ez ideig nem láttam. Jog- és alkotmányelméleti szintézis mellett a politikaelmélet számára is fontos témákat dolgoztam fel (legitimációs erőforrások elemzése Mo-on; az új államépítési törekvések jellemzése; az igazságszolgáltatás politikai funkciói). | The work ?The State of the Hungarian Republic?s Legal System 1989-2006. A Complex Analysis in Legal Theory, Constitutional Law, Sociology of Law and Other Legal Disciplines? (Akadémiai Kiadó, Budapest) attests the research. I wrote about the Hungarian legal system as a whole and integrated one and pointed out to its dynamics of motion, external relations and internal divisions, the character of its changing contents and institutional variants (in its intensive totality). A lot of important details have already been discussed in legal disciplinal studies, as it is common in developed legal cultures. Legal disciplinal and legal theoretical knowledge are not identical, the latter seeks explanation to the whole, the fundamental grounds, functions, motion of internal divisions and changes of a legal system. I have made synthesis in answering the questions ?Where am I from? Where am I now? Where do I go?? and in elaborating the possible critical standards (the problem of the standard of the right law. Besides legal theoretical and constitutional analysis I elaborated important topics for political theory (analysis of sources of legitimation in Hungary; characterization of new state-building endeavours; political functions of jurisdiction) I made a diagnosis and a critical analysis of the above mentioned themes