Alulról jövő szolidaritási mozgalom egy bezárkózó társadalomban : menekültsegítő önkéntes szervezetek működése a 2015. évi menekültválság idején

A disszertáció a társadalmi szolidaritás alapú, alulról szerveződő (grassroots) önkéntes mozgalom magyarországi lehetőségeit vizsgálja egy konkrét eset, a 2015. évi menekültsegítő önkéntes mozgalom alapján. Fő kutatási kérdéseim, hogy miként fejlődhet ki és nőhet meg nagyon rövid idő alatt tömegeket mozgatva egy szolidaritásra épülő és önkéntes alapú, előzmény nélküli menekültsegítő mozgalom egy bezárkózó társadalomban és politikai-társadalmi ellenszélben; milyen motivációk és mechanizmusok működtették az egyéni és szervezeti aktorokat és maradt-e utánuk tartós, a menekültválság után is folytatódó hatás, mindezt a tágabb értelemben vett civil szférába ágyazottan vizsgálva. A dolgozat hagyományos társadalomtudományi keretből indulva, a szolidaritás, a civil társadalom és a társadalmi mozgalmak fogalmi keretében vizsgálja az önkéntes szervezeteket, ami kiegészül egy továbblépési kísérlettel, a relatíve új és még önmagában is formálódó szolidaritási gazdaság fogalmi keretével. A kutatás vegyes módszertannal készült: a kutatás fő kérdéseinek társadalmi kontextusához elsősorban országos reprezentatív mintán végzett survey adatokat illetve azok másodelemzését használtam, a menekültsegítő önkéntes mozgalom tagjaival és vezetőivel pedig egyéni interjúk és fókuszcsoportok készültek, amit online és offline résztvevő megfigyelés és desk research egészített ki

The Fragile Landscape of the Sharing Economy in Hungary

In this chapter, we assess the current state-of-the-art of the Hungarian sharing economy sector relying on statistics, previous surveys, and expert interviews around case examples. Although we record a fast emergence of an increasing number and a widening variety of multinational and home-grown initiatives, we also contend that in Hungary, the innovation ecosystem of the collaborative economy is still relatively feeble. The linkages that are created through these initiatives are controversial sociologically. The main end-users are highly educated young urbanites. In contrast, on the service provider front, the non-formal workforce is quite vulnerable as the current regulations hardly provide any protection to platform workers. The motivations of the key players in the sector are varied, as only a few locally based initiatives are transformative. In contrast, most examples are solely linked to finding new business opportunities in a shrinking economy

A romák migrációs potenciálja és a kapcsolathálózat jelentősége a roma migrációban = Migration potential of Roma and importance of personal network in migration of Roma

A kutatásnak három célja: (1) A felnőtt magyar lakosság migrációs szándékainak alakulását 1993 óta követhetjük nyomon, de a roma népességre vonatkozóan eddig nem készült ilyen kutatás; (2) az egyént körülvevő kapcsolathálózat hatása a migrációs terv kialakulására és (3) az interperszonális kapcsolatok etnikai alapú vizsgálata. A reprezentatív mintán végzett két külön kérdőíves kutatásunk legfőbb eredményei, hogy (1) amíg a teljes népesség 10%-a tervez valamilyen külföldi munkavállalást, addig a romák körében ez 21%. (2) A migrációs burok igen erős hatással van a migrációs tervre: ha valakinek a kapcsolathálózatában van migrációs tapasztalattal rendelkező személy, az jelentősen növeli az esélyét annak, hogy az egyén külföldi munkavállalást vagy kivándorlást tervezzen. A romák migrációs stratégiája inkább csoportos, míg a teljes népességen belül inkább magányosan terveznek migrálni. A romák általános kapcsolathálózatán belül a teljes népességhez képest valamivel alacsonyabb arányban találhatók olyan személyek, akik migrációs tapasztalatukkal a migrációs burokban aktivizálható kapcsolatként lennének felhasználhatók, annak ellenére, hogy a romák migrációs potenciálja magasabb, mint a teljes népességé. (3) A roma népesség erős/családi kötései szempontjából előnyösebb helyzetben van: körükben jelentősen magasabb a társsal élők aránya, a barátok és ismerősök száma. Összességében kapcsolati szempontból a roma népesség kedvezőbb helyzetű a teljes lakossághoz képest. | Our research took the following aims: (1) gathering information on the migration plans of the Roma, since data on the migration plans of the Hungarian adult population is available from 1993, but there were no research on this topic among the Roma population; (2) to obtain knowledge on the network's effect on the migration plan, and how does it influenced by ethnicity; and (3) studying the interpersonal connections, the network from the aspect of ethnicity. Two separate researches were carried out. The main results are: (1) 10% of the entire Hungarian population plans to work abroad in any form, this is 21% among the Roma. (2) Migration shell has a telling effect on the migration plan: if someone has a person with migration experience in his/her network that would increase the chance of planning working abroad or emigration. The Roma preferably plan migration in groups, while those who plan to work abroad from the entire population would rather manage it alone. In the general network of the Roma we find persons who activate to plan migration in a lower rate than in the entire population even though the migration potential is higher among the Roma. (3) Roma population is in a better position from the aspect of strong/family ties: the rate of those who live with partner, the number of friends and acquaintances is much more higher among the Roma. On the whole the Roma population is in a more favourable situation regarding the interpersonal ties than the entire population

Az intézményi férőhelykiváltási programok értékelésének lehetősége

A tanulmány célja, hogy a jelenleg futó intézeti férőhelykiváltási programok kapcsán fölvessen néhány módszertani szempontot az értelmi fogyatékos és autista résztvevők bevonásával végzett társadalomtudományi kutatásokhoz, különös tekintettel a személyes szociális szolgáltatások értékelésére és az életminőség-koncepciók alkalmazására. A cikk első része rövid áttekintést ad a téma főbb nemzetközi szakirodalmáról. A második részben pedig egy konkrét életminőség-kérdőív kidolgozása és az azzal végzett adatfelvétel kapcsán mutatjuk be a főbb módszertani kihívásokat és az adott célcsoport közvetlen bevonásával kapcsolatos tapasztalatokat. A tanulmány végén sor kerül néhány módszertani ajánlás megfogalmazására a jövőben végzett férőhelykiváltási programok értékeléséhez