A római csontfaragványok kutatásának történeti áttekintése

A tanulmány rövid összegzése a legutóbbi 30 év csontfaragvány kutatásainak. Az utóbbi években körvonalazódtak azok a leletcsoportok, amelyek minden provinciában megtalálhatók, és mára meghatározhatóvá váltak azok a tárgytípusok, amelyeknél tovább éltek a római hódítás előtti lakosság hagyományai

Historischer Überblick der Beinschnitzerwerkstätten in Intercisa

Die Geschichte der Intercisaer Beinwerkstätten kann in drei Perioden eingeteilt werden. In den Jahrzehnten nach der Besiedlung war vor allem das Militär Auftraggeber der Werkstätten. Die Konjunktur, die von den nach den Markomannenkriegen stationierten syrischen Militäreinheit und der mit den Truppen zusammen eintreffenden Kaufleuteschicht geschaffen bzw. ausgenutzt wurde, brachte für die Beinwerkstätten keine größere Veränderung. Im letzten Drittel des Bestehens von Intercisa weisen die Beinschnitzereien auf zunehmende balkanische Beziehungen hin. | Intercisa korai római tábor katonáinak és a vicus lakóinak nem volt kapcsolatuk a környék bennszülött lakosságával. Akorai hamvasztásos temetkezések csontleletei a helyi sajátosságoktól független birodalmi trendet követik. A település életét tartósan meghatározó szír alakulat katonái elsősorban Brigetio legiótáborával tartottak fenn kapcsolatot. Fegyvereik csonttartozékai akár közös műhelyben is készülhettek, vagy a csontfaragó mesterek utaztak a két tábor között, és dolgoztak azonos minták alapján. A vicus ban működő csontműhely sajátossága a sok és igen változatos, madarakat ábrázoló faragvány. Az intercisai csontműhelyek fénykora azonban nem a keletiekhez, a Severus-kori gazdasági konjunktúrához kötődik, hanem a Kr. u. IV. századi újjáépítéseket követően betelepülő lakossághoz.A település késő római temetőiben maradtak meg a legkülönlegesebb faragványok. Ezek a faragványok azonban eltérnek a környező települések leleteitől: az intercisai sírok mellékletei elsősorban gorsiumi temetkezésekkel mutatnak hasonlóságot. Intercisában a csontfaragványok, főként a fésűk alapján jelentős germán (gót) hatással kell számolni. A többi késő római csontfaragványon mindenekelőtt a balkáni provinciák csontfaragóinak, esetleg constantinopolisi műhelyeknek a hatását lehet megfigyelni

Influence of arbuscular mycorrhizal fungi on the nematicidal properties of leaf extracts of Thymus vulgaris L.

Abstract The effect of arbuscolar mycorrhizal fungi (AMF) on the nematicidal activity of Thymus vulgaris against the rootknot nematodes Meloidogyne incognita and M. javanica was investigated in two in vitro experiments. In the first experiment egg masses of M. incognita and M. javanica were immersed for 3 weeks in aqueous leaf extracts of thyme plants non-inoculated or previously inoculated with Glomus mosseae or mixed AMF strains (Sclerocystis sinuosa, Glomus claroideum-1, G. claroideum-2 and G. claroideum-3). Thereafter the hatching test continued in distilled water for five more weeks. In the second experiment egg masses of both Meloidogyne species were exposed to the different thyme extracts for 4, 8 and 16 hours and then incubated in distilled water for 8 weeks. Distilled water and 5 mg/ml aqueous solution of fenamiphos nematicide were used as controls. Numbers of second stage juveniles emerging weekly were expressed as cumulative percentages of the total egg content of the egg masses. In the first experiment juvenile emergence from eggs of both Meloidogyne species immersed in thyme extracts for three weeks was completely suppressed since the first week. Hatching of eggs of M. incognita in all the extracts was significantly lower than that in water control, although emergence in the extract from uninoculated thyme plants was significantly higher than the others and no statistical different from that of aqueous fenamiphos solution. Emergence of M. javanica juveniles was significantly lower after immersion in all the extracts than in distilled water control and aqueous fenamiphos solution. In the second experiment a 4-hour exposure to the extract from thyme inoculated with G. mosseae and mixed AMF population significantly reduced the final hatch of M. incognita in comparison to distilled water. A 16-hour exposure to the extract from mixed AMF inoculated plants resulted in a significantly lower egg hatch than the shorter exposure times, whereas no statistical difference was found between 4 and 8 hour exposure to both extracts. Emergence of M. javanica juveniles was statistically lower than in water only after 16 hours exposure to the extracts from mixed AMF strains inoculated plants, but no difference was found among the different exposure times. Growth of T. vulgaris was significantly increased only by the infections of mixed AMF strains