Pszichológia pedagógusoknak

Régóta váratott magára egy pszichológiai tankönyv, amely a korszerű ismereteket a gyakorlati pedagógiai munkában is felhasználható formában adja közre. Most azonban végre kézbe veheti tanár, oktató és hallgató. Pszichológusként irigykedéssel tekintek erre a kötetre, hiszen hazai szakember tollából ennél alaposabb és naprakészebb pszichológusoknak szóló kézikönyv nem jelent meg a piacon

A machiavellizmus kapcsolata viselkedéses és pszichés problémákkal serdülőkorban

Absztrakt Bevezetés: A machiavellista személyiségvonással kifejezett formában rendelkező személyek egyik kiemelkedő jellemzője, hogy önös érdekeik elérésére manipulatív személyközi taktikákat alkalmaznak. Számos nemzetközi és hazai vizsgálat mutatott ki már összefüggést felnőttmintán machiavellizmus és pszichológiai nehézségek között. Célkitűzés: A nemzetközi szakirodalomban serdülők esetében is kimutattak már ilyen összefüggéseket, de hazai vizsgálat még nem született a témában. Módszer: Vizsgálatunkban 502 középiskolás (356 lány) töltötte ki a machiavellizmust és pszichológiai, illetve viselkedéses problémákat mérő kérdőíveket. Eredmények: A machiavellista serdülőket magasabb összesített problémapontszám jellemezte. Ez a viselkedéses és érzelmi problémák jelenlétéből adódott, de ezenkívül a túlmozgásosság is megjelent a machiavellistákra jellemző problémák között. A proszociális viselkedés kevésbé jellemezte őket, ugyanakkor nem számoltak be nagyobb fokú magányosságról, mint kortársaik. Következtetések: Az eredményeket a korábbi kutatási eredmények, az érzelem- és viselkedésszabályozás tükrében vitatjuk meg. A gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából kiemeljük a prevenció lehetőségeit. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1054–1058

Pszichológia pedagógusoknak

Régóta váratott magára egy pszichológiai tankönyv, amely a korszerű ismereteket a gyakorlati pedagógiai munkában is felhasználható formában adja közre. Most azonban végre kézbe veheti tanár, oktató és hallgató. Pszichológusként irigykedéssel tekintek erre a kötetre, hiszen hazai szakember tollából ennél alaposabb és naprakészebb pszichológusoknak szóló kézikönyv nem jelent meg a piacon

Relationship between Recalled Parental Care and Religious Coping : The Mediating Effect of Attachment to God

Attachment to God is related to both parental bonding and religious coping, but the relation of the two latter variables has gained little attention until now. In a study among 95 Roman Catholics (49 women), the mediating role of attachment to God between perceived parental care and religious coping was tested. Results showed that levels of avoidant attachment to God and positive religious coping were independent of perceived parental care. Multiple linear regressions revealed that anxious attachment to God fully mediated the relationship between parental care and negative religious coping. Possible explanations for these selective relationships are discussed. | Das Verhältnis zwischen der heraufbeschworenen elterlichen Fürsorge und dem religiösen Coping: Die vermittelnde Wirkung der Bindung an Gott: Die Bindung an Gott hängt mit der elterlichen Fürsorge und dem religiösen Coping zusammen, das Verhältnis dieser zwei letzteren Variablen wurde jedoch nur wenig untersucht. In der vorliegenden Studie wurde die eventuelle vermittelnde Wirkung zwischen wahrgenommener elterlicher Fürsorge und religiösem Coping getestet. Im Sample sind 95 (49 weiblich) römisch-katholische Personen erfasst. Die Ergebnisse zeigen, dass die unsicher-vermeidende Bindung an Gott und die positive religiöse Bindung von der wahrgenommenen elterlichen Fürsorge unabhängig sind. Die Analysen mehrfacher linearer Regressionen beweisen, dass die ängstliche Bindung an Gott das Verhältnis zwischen elterlicher Fürsorge und negativem religiösem Coping in vollem Maß vermittelte. Plausible Erklärungen für diese selektive Wirkung wurden überlegt

A Személyiségműködés Színvonala – Rövid Változat 2.0 kérdőív magyar változatának (LPFS-BF 2.0 H) pszichometriai jellemzői egyetemista mintán

Elméleti háttér: A DSM-5-ben szereplő Személyiségzavarok Alternatív Modellje a személyiségzavarok diagnosztikai kritériumait két főbb dimenzió mentén írja le: a személyiségműködés zavarainak jellege és mértéke („A” kritérium), valamint a patológiás személyiségjegyek mintázatának („B” kritérium) konfigurációjaként. Az előbbi kritérium értékeléséhez a Személyiségműködés Színvonala Skálát (Level of Personality Functioning Scale, LPFS) javasolják. A skála átdolgozott, rövidített változata korábbi eredmények alapján nemcsak a diagnosztikai munkában, de a kutatásban is hasznosnak és megbízhatónak bizonyult. Cél: Jelen vizsgálat célja, a Személyiségműködés Színvonala – Rövid Változat 2.0 kérdőív magyar változatának (LPFS-BF 2.0 H) kidolgozása és pszichometriai jellemzőinek meghatározá- sa, valamint értékelése, egyetemista mintán. Módszerek: A kérdőív eredeti, és más nyelvi verzióinak validálási tapasztalataira alapozva, 530 személyből (379 nő és 151 férfi) álló mintán validáltuk a magyar nyelvi változatot. A LPFS-BF 2.0 H mellett, a személyiségzavarok diagnosztikájában ugyancsak használt Temperamentum és Karakter kérdőív – Rövid Változatból (TCI-55) kiválogatott 26 állítást használtuk fel, a három releváns karakterdimenzió mérésére. A maladaptív személyiségvonások felmérése céljából a DSM-5 Személyiségleltár Rövid Változatát (PID-5-BF) használtuk, míg a Közvetlen Kapcsolatok Élményei – Kapcsolati Struktúrák (ECR-RS) kérdőívvel a kötődési elkerülésre és szorongásra reflektáltunk, amelyek a szelf- és az interperszonális működés indikátoraiként funkcionáltak. Eredmények: A megerősítő faktorelemzések igazolták a kétfaktoros struktúrát a magyar mérőeszköz esetében is (χ2 = 117,168; p < 0,001; CFI = 0,982; TLI = 0,977; RMSEA = 0,044; RMSEA 90% CI = 0,034–0,055), amelynek mind szerkezeti validitása, mind pedig belső megbízhatósága (Cronbach-α = 0,69–0,81) megfelelőnek bizonyult. Mindkét faktor szignifikáns, pozitív irányú kapcsolatot mutatott a diszfunkcionális személyiségműködés indikátoraival, legtöbb esetben a predikciókkal egyező mértékben és irányban. Következtetések: A LPFS-BF 2.0 H mind kutatási céllal, mind pedig szűrőeszközként alkalmazható, és így a pszichiáterek és klinikai szakpszichológusok eszköztárának hasznos részévé válhat