Az értelmi fogyatékossággal élő emberek inklúzióval kapcsolatos hazai kutatások összehasonlító elemzése

A hazai gyakorlatot és kutatást elemző jelenlegi munka előzménye, hogy a Magyar Sporttudományi Szemle 2020/2-es számában a szerzők feltérképező elemzést publikáltak az inkluzív sport attitűdváltozásokra gyakorolt hatásával kapcsolatos – a Speciális Olimpia Mozgalomban végzett – idegen nyelvű tanulmányokról (Orbán-Sebestyén és mtsai, 2020). A magyar inkluzív sport, különös tekintettel, az értelmi fogyatékossággal élő (másnéven: intellektuális képességzavarral élő) emberek sportolása és az azt szervező mozgalom – a Special Olympics, illetve annak hazai szervezete, a Magyar Speciális Olimpia Szövetség – fejlődése hazánkban kevéssé kutatott és dokumentált terület. Ugyanakkor az egyik legtöbbet vizsgált nemzetközi kutatási téma a mozgalomban érintettek integrációja, a társadalomhoz viszonyuló attitűdváltozások iránya és mértéke, valamint az inklúzió megjelenése. Ezért választottuk az említett fogalmak elemzését tanulmányunk témájának, amelyben hangsúlyozni szeretnénk továbbá az integráció és az inklúzió fogalmának különbözőségét is. A cél, hogy bemutassuk, hogy az inklúzió hogyan jelenik meg a hazai szakirodalomban, illetve milyen vizsgálatok zajlottak és milyen eredmények születtek a témával kapcsolatos kutatások révén a társadalom, a foglalkoztatás, a pedagógia és a sport területén. Véleményünk szerint az értelmi fogyatékossággal élő emberekhez való pozitív irányú viszonyulás egyik leghatékonyabb eszköze az inkluzív sport, amely lehetőséget biztosít mind az átlagos intellektusú mind pedig a fogyatékossággal élő sportolótársak sportképességeinek fejlődéséhez és egymás iránti attitűdjük pozitív irányú változásához, ezért kiemelten kezeltük a témával kapcsolatos kutatásokat. Tanulmányunk készítése során nem beavatkozó, kvalitatív kutatási módszert, szisztematikus irodalom-elemzést alkalmaztunk. A feldolgozott publikációk eredményeiből készített átfogó analízis segítségével elemeztünk számos hazai – inklúziót kutató – tudományos cikket négy témára lebontva, de célunk az volt, hogy megtaláljuk, hogy a sport inkluzív hatását mi befolyásolja a leghatékonyabban. Jelen összegző irodalomelemzés segítségével a sportágazat szakpolitikai kutatói és sportszakemberei megismerhetik az intellektuális képességzavarral élő emberek társadalmi inklúziójának hazai megvalósításáról készített kutatások számos formáját, annak több évtizeden átívelő fejlődési folyamatát, valamint történeti hátterét. Az akadémiai szféra számára magyar nyelven eddig nem volt elérhető kifejezetten az inkluzív sporttevékenység társadalmi inklúzióra gyakorolt hatását vizsgáló szakirodalmi áttekintés, amely bemutatja az olvasónak azokat a területeket is, amelyek hatással vannak az értelmi fogyatékossággal élő emberek életminőségére. Eredményeink rávilágítanak arra az összetett mechanizmusra, amely az élet minden területén az elfogadásra ösztönöz, és amely bizonyítja, hogy egy alapvető komplex ismeret szükséges ahhoz, hogy a többségi társadalom az intellektuális képességzavarral élő személyeket ne csak a foglalkoztatás vagy a pedagógia, hanem a sport területén is befogadja

Az értelmi fogyatékossággal élő emberek inklúziójával kapcsolatos hazai kutatások elemzése, II. rész : Inklúzió a sportban

A hazai gyakorlatot és kutatást elemző jelenlegi – két részes tanulmány előzménye, hogy a Sporttudományi Szemle 2020/2-es számában a szerzők feltérképező elemzést publikáltak az inkluzív sport attitűdváltozásokra gyakorolt hatásával kapcsolatos – a Speciális Olimpia Mozgalomban végzett – idegen nyelvű tanulmányokról (Orbán-Sebestyén és mtsai, 2020). A magyar inkluzív sport, különös tekintettel az értelmi fogyatékossággal élő (más néven: intellektuális képességzavarral élő) emberek sportolása és az azt szervező mozgalom – a Special Olympics, hazánkban kevéssé kutatott és dokumentált terület, ugyanakkor az egyik legtöbbet vizsgált nemzetközi kutatási téma a mozgalomban érintettek integrációja, a társadalomhoz viszonyuló attitűdváltozások iránya és mértéke, valamint az inklúzió megjelenése, ezért választottuk az említett fogalmak elemzését tanulmányunk témájának, amelyben hangsúlyozni szeretnénk továbbá az integráció és az inklúzió fogalmának különbözőségét is. A cél, hogy bemutassuk, hogy az inklúzió hogyan jelenik meg a hazai szakirodalomban, illetve milyen vizsgálatok zajlottak és milyen eredmények születtek a témával kapcsolatos kutatások révén a társadalom, a foglalkoztatás, a pedagógia és a sport területén..

Adaptation and Distribution of a Complex Sensitivity-Training Program in the Eastern European Region

Research has shown that an inclusive way of thinking helps to promote social interactions on and off the sports field. The most important process of accepting differences is sensitization, which is to achieve the positive change of an understanding and accepting environment through purposeful effort and involvement. The role of teachers of people with disabilities is significant in this process. The KézenFogva Foundation has applied this to develop an inclusive pedagogical, theoretical, and practical pilot project, the “SHAPE Complex Sensitisation Programme”, an innovative special pedagogy infrastructure which highlighted all practices promoting the realization of inclusion. After their training, teachers (majority educators) participating in the project (N = 26) applied the acquired knowledge in theme weeks among their students (N = 191), extending sensitization by further dissemination. Besides showing the direction and extent of changes in the sensitivities of teachers and their students (emotional, intellectual, and behavioral) with the help of the attitude scale, CATCH, the research was designed to introduce an innovative way of inducement of non-disabled athletes as well as special sport professionals. Although only a limited number of teachers could participate in the training, the success and effectiveness of the program was illustrated that even with this small sample, changes in the attitudes of the participants could be detected and that the training held by the foundation and its partners was effective, along with a noticeable change in the attitude of students

Collagen type IV nephropathy: Genetic heterogeneity examinations in affected Hungarian families

I ett introducerande avsnitt presenteras vårdvetenskap, det ämne som forskningenvilar på. Därpå följer en kortfattad filosofisk och psykologisk betraktelse av människans så unika språkliga förmåga. Efter en kort översikt av hjärnskador som kan ledatill afasi följer ett kapitel där rapportens hermeneutiska forskningsansats beskrivs.Därefter ägnas resten av utrymmet åt de verkliga experterna, de afasidrabbade ochderas familjer. Resultaten av två intervjustudier presenteras i tre kapitel med fokus på afasins existentiella innebörd, att bistå vid afasi, samt att vara närstående. Personliga berättelser tolkas i ett försök att hitta både individuella variationer och gemensamma mönster i en tillvaro där vardagen präglas av ett allvarligt funktionshinder med varierandebehov av hälso- och sjukvård eller kommunala stödinsatser