14 research outputs found

    A fitokróm fotoreceptorok indukálta jelátviteli lánc molekuláris vizsgálata Arabidopsis thalianában = Molecular analysis of phytochrome induced signal transduction in Arabidopsis thaliana

    Get PDF
    Bebizonyítottuk, hogy a fitokróm-A sejtmagba történő transzlokációjában és sejtmagi akkumulációjában, tehát a fitokróm-A szabályozta jelátviteli lánc aktiválásában az FHY1 fehérje meghatározó szerepet játszik. Kimutattuk, hogy a fitokróm-A autofoszforilációja negatívan szabályozza a jelátviteli lánc aktivitását és azonosítottunk egy olyan foszfatázt, ami specifikusan a fitokróm-A fotoreceptor defoszforilációjáért felelős. Bebizonyítottuk, hogy a PIF3 fehérje nem pozitív, hanem negatív regulátora a fotomorfogenezisnek, a PIF3 fehérje nem szükséges a cirkadián óra működéséhez, továbbá, hogy fény hatására a PIF3 fehérje gyorsan degradálódik és hogy a fitokróm- A-B és D fotoreceptorok együttesen szabályozzák a PIF3 transzkripciós faktor fény indukálta degradációját. | We have provided compelling evidence that nuclear translocation and accumulation of phytochrome-A requires the FHY1 protein and that FHY1 interacts with the phyA molecule in a conformation dependent fashion and this interaction is mediated by the very N-terminal domain of the photoreceptor. We demonstrated that PIF3 transcription factor negatively regulates phytochrome controlled photomorphogenesis, its function is not required for light dependent entrainment of the plant circadian clock and that phytochrome-A in harmony with phytochrome-B and D regulates light induced degradation of PIF3. Moreover, we showed that interaction of phytochrome-A with various components of the phytochrome-A dependent signalling cascade is negatively regulated by the autophosphorylation of the photoreceptor and that dephosphorylation of the photoreceptor is mediated by a specific phosphatase

    Aszimptotikus approximációk a sztochasztikában = Asymptotic approximations in stochastics

    Get PDF
    Csörgő Sándor kutatásainak középpontjában a szentpétervári játék vizsgálata állt. Eredményeinek jelentős része az osztozkodási stratégiákhoz kapcsolódik. Az elért aszimptotikus eredmények nagymértékben hozzájárulnak a játékkal kapcsolatos számos probléma tisztázásához. Pósfai Anna az úgynevezett kupongyűjtő problémához köthető speciális határeloszlás tételeket finomította. A gyűjtő várakozási idejének nevezett véletlen mennyiség eloszlását négy jólismert eloszláscsalád tagjaival approximálta, és a kapcsolódó eloszlásfüggvényeknek aszimptotikus sorfejtéseit adta. Kevei Péter független, azonos eloszlású véletlen változók összegének illetve lineáris kombinációinak aszimptotikus viselkedését vizsgálta, különös tekintettel a szemistablis eloszlásokra és a szentpétervári játékra. Szabó Tamás és Krauczi Éva a Wasserstein távolságra épülő korrelációs tesztekkel foglalkoztak. Meghatározták a tesztstatisztikák határeloszlásait. Szimulációs vizsgálatokkal ellenőrizték a tesztek hatékonyságát. Szűcs Gábor kutatási területe az empirikus folyamatok approximációinak elmélete. Legfontosabb eredménye a valószínűségi generátorfüggvények segítségével felírt empirikus generátorfolyamatok eloszlásbeli konvergenciájára vonatkozik. Viharos László a TTT folyamat felhasználásával hatékony tesztet konstruált egy összetett illeszkedési hipotézis vizsgálatára. Pareto eloszlások indexének becslésével is foglalkozott. | Sándor Csörgő's main research field was the St. Petersburg game. A substantial part of his results concerns the pooling strategies. The obtained asymptotic results help to clarify several problems connected to the game. Anna Pósfai refined certain special limit theorems related to the so-called coupon collector's problem. She approximated the distribution of the random quantity called the collector's waiting time with the members of four well-known distribution families, and gave asymptotic expansions of the related distribution functions. Péter Kevei investigated the asymptotic behavior of sums and linear combinations of independent, identically distributed random variables, especially considering semistable laws, and the St. Petersburg game. Tamás Szabó and Éva Krauczi investigated correlation tests based on the Wasserstein distance. They derived the limit distributions of the test statistics. They performed simulation studies to check the efficiency of the tests. Gábor Szűcs's research field is the theory of approximation of empirical processes. His main result concerns the convergence in distribution of empirical generator processes defined via probability generating functions. Based on the TTT process, László Viharos constructed an efficient test to check a composite goodness-of-fit hypothesis. Moreover, he studied estimation of the index of Pareto distributions

    Circadian Clock-Regulated Expression of Phytochrome and Cryptochrome Genes in Arabidopsis

    Get PDF
    Many physiological and biochemical processes in plants exhibit endogenous rhythms with a period of about 24 h. Endogenous oscillators called circadian clocks regulate these rhythms. The circadian clocks are synchronized to the periodic environmental changes (e.g. day/night cycles) by specific stimuli; among these, the most important is the light. Photoreceptors, phytochromes, and cryptochromes are involved in setting the clock by transducing the light signal to the central oscillator. In this work, we analyzed the spatial, temporal, and long-term light-regulated expression patterns of the Arabidopsis phytochrome (PHYA to PHYE) and cryptochrome (CRY1 and CRY2) promoters fused to the luciferase (LUC(+)) reporter gene. The results revealed new details of the tissue-specific expression and light regulation of the PHYC and CRY1 and 2 promoters. More importantly, the data obtained demonstrate that the activities of the promoter::LUC(+) constructs, with the exception of PHYC::LUC(+), display circadian oscillations under constant conditions. In addition, it is shown by measuring the mRNA abundance of PHY and CRY genes under constant light conditions that the circadian control is also maintained at the level of mRNA accumulation. These observations indicate that the plant circadian clock controls the expression of these photoreceptors, revealing the formation of a new regulatory loop that could modulate gating and resetting of the circadian clock
    corecore