Overview and classification of coordination contracts within forward and reverse supply chains

Among coordination mechanisms, contracts are valuable tools used in both theory and practice to coordinate various supply chains. The focus of this paper is to present an overview of contracts and a classification of coordination contracts and contracting literature in the form of classification schemes. The two criteria used for contract classification, as resulted from contracting literature, are transfer payment contractual incentives and inventory risk sharing. The overview classification of the existing literature has as criteria the level of detail used in designing the coordination models with applicability on the forward and reverse supply chains.Coordination contracts; forward supply chain; reverse supply chain

Coordination in closed-loop supply chain with price-dependent returns

This paper proposes two Closed-loop Supply Chain (CLSC) games in which a manufacturer sets some green activity programs efforts and a retailer sets the selling price. Both strategies influence the return rate, which is a state variable. The pricing strategy plays a key role in the identification of the best contract to achieve coordination as well as in achieving environmental objectives. The pricing strategy influences the return rate negatively, as consumers delay the return of their goods when the purchasing (and repurchasing) price is high. We then compare a wholesale price contract (WPC) and a revenue sharing contract (RSC) mechanism as both have interesting pricing policy implications. Our result shows that firms coordinate the CLSC through a (WPC) when the sharing parameter is too low while the negative effect of pricing on returns is too severe. In that case, the low sharing parameter deters the manufacturer to accept any sharing agreements. Further, firms coordinate the CLSC when the sharing parameter is medium independent of the negative impact of pricing on returns. When the sharing parameter is too high the retailer never opts for an RSC. We find that the magnitude of pricing effect on returns determines the contract to be adopted: For certain sharing parameter, firms prefer an RSC when the price effect on return is low and a WPC when this effect is high. In all other cases, firms do not have a consensus on the contract to be adopted and coordination is then not achieved

Closed loop supply chains: The impact of advance notice and lead-times

This research investigates the impact of advance notice of the product returns on the performance of a closed loop supply chain when lead-times exist. Our closed loop supply chain consists of a manufacturer and an external remanufacturer. The market demand and the product return are stochastic and correlated with each other. A proportion of the sold products in the market are returned to an external remanufacturer. After a predetermined time period, the used products are converted into "good-as-new" products to be used to meet the market demand, together with the newly manufactured products. We quantify the benefit of the manufacturer obtaining advance notice of product returns from the remanufacturer. Furthermore, we demonstrate that the (re)manufacturing lead-times and some parameters in the product return rate can have a significant impact on the manufacturer's performance

Review and improvement of reverse logistics in an electronics company

Thesis (M. Eng.)--Massachusetts Institute of Technology, Dept. of Mechanical Engineering, 2006.Includes bibliographical references (leaves 49-50).InFocus is a worldwide leader in the digital display market. Despite its success in sales, the company posted a net loss in profit in year 2005. The major reasons are its high operating cost and high inventory level. After reviewing its reverse logistics system, we found that current policy to process the returned product does not reap the maximum amount of profit from returns. We proposed to add a new channel to process the product returns. An optimum inventory policy was also developed to maximize the profit. An alternative distribution channel of the service parts was suggested which can cut down the inventory level and reduce the operating cost.by Yi Wu.M.Eng

Készletmodellek a visszutas logisztikában = Inventory Models in Reverse Logistics

A visszutas logisztika (reverse logistics) a vállalati logisztika szemszögéből a logisztika azon szerepére utal, amely a termékek visszatérésében, a felhasznált erőforrások csökkentésében, recyclingban, anyagok helyettesítésében, anyagok újrafelhasználásában, hulladékkezelésben, valamint feljavításban, javításban és újrafeldolgozásban nyilvánul meg. A logisztika technikai szemszögéből a visszutas logisztikai menedzsment arra vonatkozik, hogy egy olyan szisztematikus vállalati modellt hozzon létre, amely a legjobb logisztikai menedzsment technikákat alkalmazza a vállalatban azért, hogy nyereségesen zárja az ellátási láncot. Az ellátási lánc zárása azt jelenti, hogy nem csak a logisztika hagyományos definícióját tekintjük, azaz a beszállító-termelő-fogyasztó irányú anyagáramlást, hanem ebbe a láncba integrálva a használt anyagok fogyasztó-termelő-beszállító irányú visszafelé áramlását is. A visszutas logisztikának ebben a felfogásban környezetvédelmi és menedzsment vonzatai is vannak. A fogyasztás-felhasználás szférájából visszaáramló anyagok újrafeldolgozása és –felhasználása csökkenti az elsődleges természeti erőforrások kitermelését, de a természeti környezet használt anyagokkal történő terhelését is. Ezzel a logisztikának ez az ága tevőlegesen hozzájárulhat a fenntarható fejlődéshez. A vállalati menedzsment szempontjából vállalati erőforrások takaríthatóak meg azzal, hogy (pl. garanciális hiba miatt) vissszaküldött, de még újrafeldolgozható termékek javítás, vagy újrafeldolgozás utáni piacra dobásával tőkét takaríthat meg a vállalat. Mindent összevetve az újrafelhasználás, mint jelenség nem újkeletű. Pl. papírgyűjtés és újrafelhasználás mindig is létezett. Ami a visszutas logisztika újszerűségében rejlik az az, hogy mindezt a vállalati gazdálkodás stratégiájába próbálja beilleszteni. Jelen tanulmányban a visszutas logisztika általam ismert determinisztikus egytermékes készletmodelljeit bemutatja be. Először a Schrady-féle javítási modellt mutatom be (Schrady (1967)), amelyet a dolgozat szerzője általánosított több beszerzési tétel esetére. (Dobos (2002)) A következő modell Schrady modelljének Nahmias és Rivera (1979) által történő általánosítása arra az esetre, amikor az új termékeket a vállalat maga állítja elő, így az új termékek raktárába a beáramlás folytonos. Harmadikként Koh, Hwang, Sohn és Ko, C.-S. (2002) modelljét ismertetem, amely az előző modell egy változatának tekinthető. Ez a három modell kizárólag a tételnagysághoz kapcsolódó költségek minimalizálását tűzi ki célul. A problémák nem foglalkoznak expliciten a hulladékkezelés problémájával, a második modellt kivéve. A másik három modellben az optimális tételnagyságon kívül a fentebb említett lineáris költségeket is tartalmazza. Ebben a csoportban Richter (1996) modelljét tárgyaljom először. Ez a modell az egyetlen három raktáras modell és egy üzemen belüli újrafelhasználási problémát modellez. A következő modell Teunter (2001) dolgozatára alapozódik. Végül, Dobos és Richter (2004) cikke egy olyan szituációt modellez, amikor a használt termékeket a vállalat visszavásárolhatja. E három modellben az optimális termelési és újrafelhasználási tételnagyságokon kívül azt is meg kell határozni, hogy mekkora részét használja újra a vállalat a visszatérő termékeknek és mekkora részét kell hulladékként kezelni. A visszutas logisztika az anyagszükséglet tervezési rendszerekbe (MRP) teljes mértékig integrálható. Az adattábla utolsó sora mutatja a megelőző fázisok és/vagy beszerzés szükségletét e rendszerben. A tábla ezen utolsó sorában jelenik meg a készletgazdálkodási probléma: összevonjon-e a döntéshozó termelési és/vagy beszerzési tételeket. A klasszikus MRP-ben a szükségletek kielégítésére heurisztikákat alkalmaznak, mint a Groff-algoritmus, Silver-Meal-heurisztika stb. Az ilyen heurisztikák szinte minden esetben az optimális tételnagyság modell (EOQ) optimalitási kritériumát használják fel. Ez az a tulajdonság, hogy az optimumban a rendelési/átállítási költségek megegyeznek a készlettartási költségekkel. A kérdés most úgy hangzik, hogy a létező EOQ-típusú visszutas logisztikai modellek hogyan alkalmazhatóak az MRP-ben, mint tételnagyságot meghatároz

Készletgazdálkodás és visszutas logisztika

A modern gazdaság egyre inkább szembesül a természetes erőforrások beszűkülésével. A meg nem újuló erőforrások készleteinek csökkenése a gazdaság szereplőit arra kényszeríti, hogy korlátozottan rendelkezésre álló ásványi anyagokat megkímélje. Ez a koncepció vezet a fenntartható fejlődés vállalati gazdálkodásba történő átültetésének szükségességéhez. A dolgozat célja a környezettudatos anyag- és készletgazdálkodás matematikai modelljeinek vizsgálata. A környezettudatos anyag- és készletgazdálkodást a magyar szakirodalomban az utóbbi időben nevezik visszutas logisztikának, inverz logisztikának, de néha hulladékkezelési logisztikának is. A magyar szóhasználat tehát nem egységes a terület megnevezésére. Angol elnevezése azonban meglehetősen egységes: „reverse logistics”. E kifejezésnek legtalálóbb magyar megfelelője talán a visszutas, esetleg reverz logisztika. A jelenleg is használt inverz logisztika kifejezést azért nem javasolt használni, mert annak angolul az „inverse logistics” felel meg, amit csak nagyon szűk körben – főleg Japánban - használnak a nemzetközi irodalomban, ezért fordítási zavart okozhat. Európában és az Egyesült Államokban a „reverse logistics” terjedt el. Így a terület magyar elnevezését a dolgozatban visszutas logisztikának választom

Production planning and inventory control of two-product recovery system in reverse logistics

Ph.DDOCTOR OF PHILOSOPH

La gestión de insumos mediante logística inversa en el sector artesanal

La gestión de insumos constituye un componente fundamental en el desarrollo de las estrategias competitivas de una unidad de producción. En la producción artesanal, uno de los sectores productivos tradicionales a lo largo de la historia de la humanidad, esto no es una excepción. En el Estado Mérida-Venezuela se asienta una de las comunidades de artesanos más importantes del país, que pasan por múltiples dificultades para adquirir los insumos para su producción. Una de las herramientas, que a nuestro parecer, puede aliviar los problemas antes mencionados para los artesanos es la logística inversa. Srivastava (2007) define la logística inversa como el proceso de planificar, implementar y controlar eficiente y efectivamente los flujos de los productos retornados mediante la inspección, disposición y la información generada, con el propósito de la recuperación de valor.La logística inversa puede lograr un doble propósito, aminorar la problemática de la consecución de insumos para la producción y mitigar el deterioro ambiental ocasionado por la elaboración de las materias primas necesarias para la fabricación de sus productos. A pesar del escaso material bibliográfico encontrado con respecto a los artesanos, y, menos aún, la relación de estos con la logística inversa, hemos pretendido con la presente tesis analizar la incorporación de un modelo de logística inversa en el sector artesanal para la adquisición de los insumos necesarios para la producción. La logística inversa es una alternativa ecológica para la producción de los artesanos del estado Mérida-Venezuela, a pesar de su poco conocimiento por parte del sector. En este sentido, de acuerdo a los resultados obtenidos en el presente trabajo de investigación, son varios los aspectos esenciales que habrían de destacarse y tomarse en cuenta para la gestión de insumos mediante la introducción de programas de logística inversa en el sector artesanal