Az open access publikálás elõnyei és hátrányai bölcsészettudományos területen

E tanulmányban a bölcsészettudományos területen születő nyílt hozzáférésű publikációk előnyeit és hátrányait értékeljük a felmerülő költségek és az open access kiadványok (OA - kiadványok) minősége szempontjából. A tudományos közlés jelenlegi, sürgető kihívásainak megvizsgálását követően arra jutunk, hogy e kihívások különböző erősséggel és különböző megoldási lehetőségekkel rendelkeznek különböző szakterületeken aszerint, hogy az adott diszciplínában a tudománytermelés és -fogyasztás mennyire folyóiratcikk- centrikus, illetve hogy az OA-publikálás egyik egyértelmű előnye, a cikkekre kapott hivatkozások relatíve magasabb száma az adott területen mennyire számít értékesnek. A tanulmányban kimutatjuk, hogy a bölcsészettudományokban a folyóiratcikkeknek a monográfiák forrás szempontjából hasonlóan jelentős, illetve adott esetben fajsúlyosabb alternatívái. A bölcsészettudományokban ugyanakkor az eltérő kutatói kultúra miatt nincs igazi szerzői igény az új monográfiák nyílt hozzáférésűvé tételére, továbbá a már meglévőek is kevésbé hasznosulnak, mert a kutatók a hagyományos, nyomtatott formában megjelenő könyveket preferálják. Mivel pedig a bölcsészettudományokban a kapott hivatkozásoknak nincs olyan jelentős szerepük, mint a „hard” tudományokban, ez az előny itt kevésbé hasznosul. Mindez afelé mutat, hogy a bölcsészek számára az OA-val megszerezhető előnyök ár–érték-aránya általában véve nem túl kedvező, és leginkább csak a díjfizetés nélkül elérhető zöld OA esetében kielégítő. Ennek jó kihasználása ugyanakkor összetett, eddig nem feltétlenül meglévő kompetenciákat, a tudományos közlés adott helyzetre érvényes jogi szabályozásának, feltételeinek ismeretét, valamint azt igényli, hogy tudatosan keresse vagy teremtse meg publikációi nyílt hozzáférésűvé tételének e lehetőségét anélkül, hogy ez tudományos közleményei színvonalának kárára menjen

Historia Critica – Historia Litteraria Historiográfia és irodalomtörténet Katona István (1732-1811) életművében = Historiography and historia litteraria (Science studies) in the lifework István Katona's (1732-1811)

A „Historia Critica – Historia Litteraria. Historiográfia és irodalomtörténet Katona István (1832–1811) életművében” című pályázat célja volt feltárni a jezsuita tudós munkásságának két legfontosabb területét – historiográfia, historia litteraria – kéziratos és nyomtatásban megjelent műveinek feldolgozására alapozva. Katona történetírói életműve nagyrészt kiadott, közte a magyar történelmet feldolgozó 42 kötetes Historia Critica. A hazai történetírás e kiemelkedő és nagy hatású, ám időközben feledésbe ment műveinek feldolgozásával és elemzésével szeretnénk rámutatni a 18. században kialakult kritikai történettudományunk módszereire, továbbélésére, nemzetközi hátterére. Eredményeinket hazai és külföldi konferencia-előadások, elemző tanulmányok formájában is közöltük. A pályázati ciklus végére megtörtént a Historia Critica teljes anyagának lefényképezése, a digitalizált anyag az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet szerveréről a www.stephanuskatona.iti.mta.hu weboldalon érhető el. Elkészült Katona István historia litteraria tárgykörben írt kéziratos műveinek átírása és kritikai kiadásra való előkészítése is. A munka szintén a megadott webhelyen elérhető a kézirat digitalizált verziójával együtt. Közzétesszük a tudós levelezés anyagát is, amelyeket a rozsnyói, kalocsai, pannonhalmi és pécsi egyházi levéltárakban találtunk meg. | The aim of our research plan was to reveal the lifework István Katona’s SJ (1732–1811), focusing on the two most important spheres – historiography and historia litteraria – of it. The object of researchment included both the printed works and that ones, which remained in manuscripts. Katona’s historiographical works are mainly edited, including the Historia Critica, which contains 42 volumes. By revealing and analizing his excellent and impressive, but meanwhile forgotten works we pointed at the methods of the critical Hungarian historiography, which had been grown up in the 18th century, and the effects on the next generations; with taking care of the international backgound. Our scholarly achievements were published in forms of papers and analyzing studies, both on internal and external fields. By the end of the project the Historia Critica was digitalized and edited in internet. This edition can be reach from the server of the Hungarian Academy of Sciences – Research Centre for Science of Arts – Institute for Hungarian Litterary History on this webpage: www.stephanuskatona.iti.mta.hu The transcription and the elaboration for critical edition of Katona’s works on the litterary history (historia litteraria) are also finished. These can be reach on the mentioned webpage with the digitalized version of the manuscripts. We edited the corpus of the scholarly correspondence which has been found in the ecclesiastical archives of Rozsnyó, Kalocsa, Panonhalma and Pécs

Szolgáltatásaink új irányai

Az Akadémiai Könyvtárat nagy múltú, tekintélyes gyűjteményű, ám kissé konzervatív intézményként ismerték látogatói. Az utóbbi években azon dolgoztunk, hogy hagyományos értékeinket megőrizve, szolgáltatásainkat a digitális kor követelményeinek megfelelően alakítsuk át és bővítsük. Cikkünkben bemutatjuk online katalógusunk új kényelmi funkcióit, elektronikus adatbázisainkat, EOD szolgáltatásunkat, a könyvtárközi kölcsönzés változásait, és beszámolunk a használóképzés és az elektronikus tájékoztatás terén bevezetett újdonságokról

A folyóiratcikkek súlya a különféle tudományterületek szakirodalmában: az elmúlt két évtized trendjei

Absztrakt Vizsgálatunk során a folyóiratcikkek arányát hasonlítottuk össze néhány természettudományi, valamint társadalom- és bölcsészettudományi szakterület összefoglaló (review) cikkeinek irodalomjegyzékében. Megállapítottuk, hogy az 1995–2014 időszakban a folyóiratcikkek aránya mindegyik vizsgált területen növekedett. A legintenzívebb növekedés a társadalomtudományi területen volt tapasztalható. Orv. Hetil., 2015, 156(24), 985–987

A kolozsvári egyetemi hallgatók szakválasztási motivációi és munkavállalása nemzetiség és társadalmi háttér szerint

Ebben a tanulmányban a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében egy nagyszabású online felmérés adatain keresztül az egyetemi hallgatók szakválasztásának szerkezetét, motivációikat, a tanulás melletti munkavállalást és az egyetem utáni terveket vizsgáljuk, a társadalmi-származási háttér és a jövedelmi-anyagi helyzet függvényében.4 Az empirikus adatokat egy korábbi elemzéséhez képest a szakválasztást a munkavállalással és a külföldi munkavállalási szándékokkal összekapcsolva elemeztük, ezért következtetéseink nagyobbrészt eltérnek a korábbiaktól. A kérdés ilyen irányú megközelítése azzal indokolható, hogy a romániai fiatal munkaerő kiáramlása rendkívül nagymértékű. Az ország aktív, foglalkoztatott népességének és a külföldön tartózkodók számának összevetésével kimutatható, hogy az aktív népesség egyharmada Románián kívül, az Európai Unió más országaiban élt a 2011−2014 közötti időszakban.6 A továbbtanulás, az iskolázottsági egyenlőtlenségek társadalmi hátterének alakulását illetően a szakirodalomban többféle megközelítést is találunk. Abból indulunk ki, hogy a magasabb társadalmi státusz (magasabb iskolázottság, foglalkozási státusz, gazdagság) betöltésében milyen tényezők játszanak fontosabb szerepet (a szülők szintjén mérhető háttértényezők szakválasztáskor, az egyetemi diploma megszerzése során

Bölcsészhallgatók munkavállalással, munkanélküliséggel és gazdasági eredményességgel kapcsolatos nézetei

The international studies in the field of citizenship competence have paid only little attention to the exploration of social and economic dimensions of this competence, and the studies carried out so far have been confined mainly to elementary and secondary school students. Until lately, no research has taken place in Hungary with the aim of uncovering higher education students' opinions and beliefs related to societal and economic phenomena. The main purpose of the present study is to start the investigations in this area and to describe arts students' opinions. 138 arts students, all from the University of Szeged, were included in the sample. The study answers the following questions: (I) What degree of state involvement do students consider justified in different services? (2) How do university students think about issues of their emloyment? (3) To what extent are motives of self-development related to participatory fields of citizenship competence present in students' thinking? The results in general show that (I) students in the sample have similar expectations regarding the role of the state in the provision of services, and the presence of unrealistic demands is insignificant. (2) Uncertainty was found dominant with regard to workplace success and well-paid jobs, but there is a trust in a balanced family life in the future. (3) Subjects found it probable that they would take on different types of jobs in the course of their careers