Ebben a tanulmányban a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében egy nagyszabású online felmérés adatain keresztül az egyetemi hallgatók szakválasztásának szerkezetét, motivációikat, a tanulás melletti munkavállalást és az egyetem utáni terveket vizsgáljuk, a társadalmi-származási háttér és a jövedelmi-anyagi helyzet függvényében.4 Az empirikus adatokat egy korábbi elemzéséhez képest a szakválasztást a munkavállalással és a külföldi munkavállalási szándékokkal összekapcsolva elemeztük, ezért következtetéseink nagyobbrészt eltérnek a korábbiaktól. A kérdés ilyen irányú megközelítése azzal indokolható, hogy a romániai fiatal munkaerő kiáramlása rendkívül nagymértékű. Az ország aktív, foglalkoztatott népességének és a külföldön tartózkodók számának összevetésével kimutatható, hogy az aktív népesség egyharmada Románián kívül, az Európai Unió más országaiban élt a 2011−2014 közötti időszakban.6
A továbbtanulás, az iskolázottsági egyenlőtlenségek társadalmi hátterének alakulását illetően a szakirodalomban többféle megközelítést is találunk. Abból indulunk ki, hogy a magasabb társadalmi státusz (magasabb iskolázottság, foglalkozási státusz, gazdagság) betöltésében milyen tényezők játszanak fontosabb szerepet (a szülők szintjén mérhető háttértényezők szakválasztáskor, az egyetemi diploma megszerzése során
