BENTUK KOMODIFIKASI TUBUH PEREMPUAN DI KOVER MAJALAH PLAYBOY

The problem concerned in this study is about exploring the form, process and meaning of comodification of women body in the Playboy magazine cover, taken among Denpasar society. The analysis is based on the theory of post modern aesthetic theory, comodification theory and post feminism theory. Research methodology is qualitative, location in Denpasar, the informan are the reader of Playboy, photographer, journalist, intellectuals , scholar and cultural observer, which are taken purposively. The problem formulated in this study were : (a) what are the firm of commodification of women body in the Playboy magazine cover; (b) what are the procceser of commodification of women body in the Playboy magazine cover; (c) what meaning are conveyed in the commodification of women body in the Playboy magazine; (d) There were three processes in the commodification of women’s body in the Playboy magazine cover. They were production process, distribution process, and consumtion proces

Beyond the Centerfold: Masculinity, Technology, and Culture in Playboy's Multimedia Empire, 1953-1972.

This project utilizes Playboy as a case study for understanding changes in the configurations of white, middle class masculinity in the United States after World War II and draws attention to the role of media and entertainment technologies in circulating and defining these masculinities. More than a girlie magazine, Playboy in its most prosperous years, 1953-1972, offers multiple sites—the magazine, two television series, and the chain of Playboy Clubs—in which relationships of gender, class, race, and taste are contested. The most significant contribution of this project is its focus on the sonic dimensions of the Playboy lifestyle and its demonstration of the ways in which popular music and sound technologies were utilized to interpellate Playboy men as socially conscious citizens and to circulate gendered discourses concerning taste and mass culture. This project relies on the analysis of over 228 issues of Playboy plus the analysis of women’s, home, and other magazines; archival documents; episodes of Playboy’s Penthouse and Playboy After Dark; and other primary and secondary sources. I take a grounded theory approach to my analysis, utilizing the constant comparative method to draw out and make connections between themes as they emerge. This approach enabled me to develop a deep understanding of the image Playboy created for itself and how this image is related to other white middle class masculinities, femininity, heterosexuality, notions of taste, consumer goods, leisure competence, and socioeconomic class. The chapters are arranged thematically and examine and historically situate Playboy masculinity, the role of architecture and design in the Playboy lifestyle, the gendering of home entertainment technologies, and the role of popular music in reinforcing Playboy masculinity and establishing the Playboy man as socially conscious. Through this analysis, I reveal Playboy’s interventions into mid-twentieth century debates about mass culture, demonstrating how Playboy distanced itself from the low culture of a girlie magazine by arguing that women and undesirable men had the lowest tastes. I argue against the idea that Playboy merely masculinized consumption and demonstrate Playboy’s advocacy for consumption as a performative act that produces gender and other aspects of one’s social location.PhDCommunication StudiesUniversity of Michigan, Horace H. Rackham School of Graduate Studieshttp://deepblue.lib.umich.edu/bitstream/2027.42/120874/1/bmonique_1.pd

A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései = The cultural and sociological associations of the Playboy phenomenon

A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései című disszertáció arra keresi a választ, hogy kimutatható-e ok-okozati összefüggés a Hugh Hefner által az 50-es évek elején életre keltett „Playboy” életfilozófia és a nyugati kultúrában, a XX. század második felében az élet minden területén tettenérhető, liberalizációt hirdető gondolatiság térhódítása között. A Playboy magazint alapító főiskolás fiatalember vajon jó érzékkel ismerte fel mindazt, ami mára különböző elméletek formájában elfogadott részei a társadalomtudományi diskurzusnak? Találhatunk-e átfedést a szociológiai szakirodalomban fellelhető elméletek, valamint a lap által képviselt értékrend között? Megfeleltethető-e a Playboy filozófia a szakirodalomban fellelhető szociológiai elméleteknek? Mennyiben kezelhető a Playboy szellemiség koherens életszemléletnek? A Playboy filozófia álom, vagy valóság? Ügyesen megszerkesztett, rendkívül széles réteget megszólítani képes marketingüzenet, vagy a korábban tabunak számító, és a létezésével önmagában is óriási erejű feszültségeket, a szexualitás önmagunkban való kollektív elfojtását feloldani képes jelenség? Pusztán a mezítelen női test képi formában történő mindenki számára hozzáférhetővé tétele egy az adott korban rendelkezésre álló médiumon keresztül? Milyen mértékben járult hozzá a sikerhez az a társadalmi-kulturális miliő, amelyben az abortusz illegálisnak számított, és a házasságon kívül gyermek, olyan bűn volt a társadalom szemében, amely számos esetben vezetett tragédiához. Az időzítés csak véletlen műve? Vagy, az emberben munkálkodó ösztönök előbb-utóbb óhatatlanul is utat törtek volna maguknak? Netán, arról lenne szó, hogy a múlt század derekán teljesültek a szükséges társadalmi, morális, és technológiai feltételek? A legfontosabb kérdést, azt hiszem most tettük fel. Milyen feltételeknek kellett teljesülnie ahhoz, hogy a Playboy magazin üzletileg sikeres, milliók gondolkodását, és életvitelét befolyásolni képes médiummá váljon. A fentiekből nyilvánvalóan látható, hogy a jelenség értelmezéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi, kulturális, gazdasági, technológiai vonatkozások feltérképezése. Mindazonáltal dolgozatom foglalkozik Playboy magazin magyar kiadásával. A magyar lapkiadás relatív sikertelenségének bemutatását az amerikai playboy sikere és a társadalmi feltételek közötti kapcsolat létezésének bemutatására, mint bizonyító erejű eszközt kívánom felhasználni. Mindazok a feltételek, amelyek a XX. század második felében léteztek az Egyesült Államokban, köszönő viszonyban sincsenek, a mai magyar társadalom beállítottságával, értékrendjével. A Playboy magazin kiválasztása kissé idegennek tűnhet egy szociológiai Ph.D. értekezés esetében, de úgy gondolom, hogy a magazin és az általa képviselt értékrend megjelenésének társadalmi hatása önmagában is érdemes arra, hogy szociológiai vizsgálat tárgyát képezze, másrészt a rendelkezésre álló adatok egyedülálló lehetőséget biztosítanak az elméleti háttér és a gyakorlati tapasztalat konvergenciájának igazolására. A Playboy magazin azon túlmenően, hogy könnyed szórakoztató magazin férfiak számára, történelmi szerepet is betölt a szólásszabadság és a szexuális forradalom úttörőjeként. Éppen ezért Hugh Hefner, a magazin alapítója szerint a Playboyt nem elsősorban a pornográf tartalma miatt (ő maga egyáltalán nem is tekinti annak a magazint), hanem az általa képviselt értékrend és az abból fakadó életvitel és életérzés megtapasztalásáért keresik az olvasók. Hefner szerint a Playboy a szexuális forradalom és a Beat korszak befejeztével maga is betöltötte történelmi szerepét, ugyanakkor kitart az általa képviselt értékrend életképessége mellett, amit szerinte a magazin, legalábbis Amerikában tapasztalható töretlen sikere is bizonyít

Sex in the Sixties: Playboy\u27s Contradictory Contribution to Social Change in the 1960s

This paper summarizes the perceptions of Playboy magazine during the height of its influence, from 1955 to 1975, through the lens of social justice advocates in the 1960s. Many historical scholars characterize Playboy magazine as strictly anti-feminist, while others would cast Hugh Hefner as liberating in his ideology and political views, seen through reviews of the magazine throughout the 1960s and comments from Hefner himself. But it is more likely Playboy’s legacy is much more complicated than either of these positions allow. Playboy occupied a conflicting role in the 1960s: liberating in its post-war sex standards for both men and women, objectifying and restrictive in its depiction of women and its discourse with the women’s liberation movement, and outspoken in its advocacy for free speech, though not always in equal measure for all members of society. This paper will discuss interviews published in Playboy, excerpts from other sections of the magazine, and discussions of Playboy in contemporaneous publications, to reveal Playboy held a contradictory role in the social movements of the 1960s, simultaneously furthering social justice in its philosophy and detracting from it in practice. A complex view of Playboy’s benefits as well as its harms in the twenty years following its inception allows readers to grapple with a question in modern times—when does intent cease to matter in light of harm caused. Despite its good intentions, Playboy came across to women in the 1960s as a magazine made possible through the work of women, made explicitly for the enjoyment of men like Hefner

Revising Lives: Bernard Shaw and His Biographer

Shaw\u27s galley revisions of Archibald Henderson\u27s 1932 biography, Bernard Shaw: Playboy and Prophet, reveal a unique collaboration between biographer and subject. The result is a subversion of biographical conventions, in which the assumed voice of the biographer lends credence and authority to the disguised voice of the subject

Newspaper of the university of alaska southeast juneau campus

Council backs smoking ban -- Bookstore negotiations pending -- Booster club sponsors tutor plan for athletes -- Opportunities abound for winter sports -- KTOO initiates 'Partners Program' -- Eating disorders torment many students -- Coldwell announces lowered textbook prices -- University Drive: Snowplow or Slowplow? -- LETTER -- USUAS President's Message -- Go ahead and wallow in Christmas cheer -- PortaCOM comes to UAS computing -- NEWS BRIEFS -- Whales split with L-C State -- Ladies win three in a row; drop fourth -- Playboy shunned on eastern campuses -- UNCLASSIFIED

“What Sort of Man Reads Playboy?”: Gender, Heterosexuality, and Reader Letters in Playboy Magazine, 1953-1963

Existing Playboy scholarship overlooks the significance of magazine’s audience outside of the bachelor subculture it fathered in the 1950s. In fact, consumers fitting Playboy’s desired readership of white, financially affluent, single men formed only a small percentage of its actual subscribers. This study makes evident that students, soldiers, sailors, military servicemen, middle- and working- class men, both single and married, as well as women, made up most of its readership. To date, no historical study has been conducted of reader letters to Playboy, which reveal the magazine’s significance to this audience. This paper argues that postwar men used Playboy as a guide to inform their own gendered and sexual expectations of women, as well as their behaviours within courtship, sexual relationships, marriage, the workplace, and on college campuses. Specifically, it analyzes letters written by students, servicemen, working class and professional men, married readers, and women, to demonstrate how the magazine impacted its broader audience’s perceptions and behaviours of gender and sexuality in 1950s America. Consequently, men who applied Playboy’s hedonistic beliefs in their professional, romantic, or sexual relationships, facilitated women’s subordination in these contexts. Letters published by the magazine in its monthly “Dear Playboy” and “The Playboy Advisor” features are essential in understanding Playboy’s actual readership, the significance of the magazine in their daily lives, and culture’s broader impact on American behaviour in the postwar period