A szovjet pedagógiai minta. A szovjet és a szovjet minta nyomán kialakított nemzeti törekvések sajtóreprezentációja

Tanulmányunkban áttekintjük, milyen módon jelent meg a hazai pedagógiában a szovjet szocialista neveléstudomány, illetve a pártirányítású neveléstudomány vezető sajtójában miként reprezentálódott a szovjet, valamint a szovjet minta nyomán átalakuló magyar nevelésügy

Zenei műveltség értékelése a középiskolás fiatalok körében

A nagy számban megjelenő hazai pedagógiai témájú könyvekből a válogatás preferenciáját az indokolta, hogy a neveléstudomány minden területéről hasznos és releváns információkhoz juthassanak a tudományos közösség tagjai. Fontos szempont volt az is, hogy a neveléstudomány területének legfontosabb paradigmái, nézőpontjai kerüljenek ismertetésre olyan szerzők interpretálásában, akik (rész) diszciplínájuk meghatározó kutatói. Így került a válogatásba oktatáspolitikai, művelődéstörténeti, nőtörténeti, élettörténeti és kvantitatív módszertani kötet is. Az összeállítást magyarázza, hogy a recenziók elolvasása után az olvasók teljesebb képet kaphatnak arról, hol is áll jelenleg a hazai neveléstudomány és mely tendenciák határozzák meg tudományunkat

Zenei műveltség értékelése a középiskolás fiatalok körében

A nagy számban megjelenő hazai pedagógiai témájú könyvekből a válogatás preferenciáját az indokolta, hogy a neveléstudomány minden területéről hasznos és releváns információkhoz juthassanak a tudományos közösség tagjai. Fontos szempont volt az is, hogy a neveléstudomány területének legfontosabb paradigmái, nézőpontjai kerüljenek ismertetésre olyan szerzők interpretálásában, akik (rész) diszciplínájuk meghatározó kutatói. Így került a válogatásba oktatáspolitikai, művelődéstörténeti, nőtörténeti, élettörténeti és kvantitatív módszertani kötet is. Az összeállítást magyarázza, hogy a recenziók elolvasása után az olvasók teljesebb képet kaphatnak arról, hol is áll jelenleg a hazai neveléstudomány és mely tendenciák határozzák meg tudományunkat

A magyar neveléstudomány fejlődésének új irányzatai a XX. század második felében = New Trends in the development of the hungarian science of education in the second half of the 20th century

A kutatás első szakasza a magyar szocialista neveléstudomány 1950-60-as években lezajló intézményesülése paradigmatikus jegyeinek bemutatására vállalkozott. A kutatás második része széleskörű külföldi szakirodalomra alapozva a neveléstudomány posztmodern fordulatának néhány a hazai tudományfejlődést is befolyásoló nemzetközi folyamatait vizsgálta. A kutatást záró harmadik része egy erre a célra kifejleszettt számítógépes diskurzuselemző program felhasználásával az 1996-2006 közötti időszak magyar neveléstudományi diskurzusainak kvalitatív elemezését végezte el négy hazai reprezentatív pedagógiai folyóirat szövegeinek alapján. Ennek keretében feltárásra kerültek 1. neveléstudomány és határtudományai kapcsolatának főbb sajátosságai, 2. az egyes folyóiratok szakirodalmi hivatkozásai alapján a különböző szakmai csoportok egymás közötti kommunikációjának főbb jellemzői, 3. a magyar neveléstudományi diskurzusok fontosabb referenciaszemélyei. A kutatás eredményeit egy 2005-ben megjelenő önálló monográfia (Németh A.: A magyar Neveléstudomány tudománytörténete, továbbá egy 2008-ban megjelenő magyar nyelvű tanulmánykötet (Biró Zsuzsa-Pap K. Tünde (szerk.): valamint két nyomdai előkészítés alatt álló munka, egy magyar (Németh A.- Biró Zs. (szerk.): és egy német, illetve angol nyelvű tanulmánykötet (Hopfner J.-Németh, A-Szabolcs É. (szerk.): Erziehungswissenschaft-Schule-Kindheit) foglalja össze. | The first part of the research aims at describing the paradigmatic features of the institualization of socialist educational science in the 1950s and 1960s. The second part of the research has studied international trends that led to the postmodern turn in educational science with an effect on Hungarian scientific developments, as well. In the third part of the research a qualitative analysis of Hungarian pedagogical discourses has been completed on the basis of texts published in four Hungarian educational journals between 1996 and 2006. The computer program that was used for the educational discourse?analysis was developed by doctoral students participating in the research team. The analysis has revealed (1) the main features of the relationship between educational science and its borderline disciplines, (2) the communication between professional groups, and (3) identified persons who dominated educational discourses in the last decade. The findings of the research have been summarized in a seperate monography by András Németh (A magyar neveléstudomány tudománytörténete), published in 2005; a collection of papers edited by Zsuzsa Bíró and Tünde K. Pap, published in 2008; and two collections of studies, one in Hungarian, edited by András Németh and Zsuzsa Bíró, and one in German and English, titled Erziehungswissenschaft-Schule-Kindheit, currently in press, edited by J. Hopfner, András Németh and Éva Szabolcs

Öt recenzió, avagy az oktatáspolitikától a mintavétel metodológiájáig

A nagy számban megjelenő hazai pedagógiai témájú könyvekből a válogatás preferenciáját az indokolta, hogy a neveléstudomány minden területéről hasznos és releváns információkhoz juthassanak a tudományos közösség tagjai. Fontos szempont volt az is, hogy a neveléstudomány területének legfontosabb paradigmái, nézőpontjai kerüljenek ismertetésre olyan szerzők interpretálásában, akik (rész) diszciplínájuk meghatározó kutatói. Így került a válogatásba oktatáspolitikai, művelődéstörténeti, nőtörténeti, élettörténeti és kvantitatív módszertani kötet is. Az összeállítást magyarázza, hogy a recenziók elolvasása után az olvasók teljesebb képet kaphatnak arról, hol is áll jelenleg a hazai neveléstudomány és mely tendenciák határozzák meg tudományunkat

A neveléstudomány nemzetközi modelljei és tudományos irányzatai

MODELS AND PARADIGMS OF EDUCATIONAL SCIENCES András Németh This article aims at reviewing and analyzing the emergence of Educational Sciences and their recent influential paradigms. As an introduction, the article focuses on the major findings from the sociology of knowledge oriented research that had grounded the shifts in researching the history of Educational Sciences. Drawing on this basis, the following sections of the article examine the trends in Educational Sciences from three aspects. First, an analysis of macro level processes in European science development is presented, which influenced Educational Sciences, as well as the epistemological paradigms informing these processes. Second, there follows a description of the emerging historic-regional developmental models (EnglishAmerican, French, and German) of the academic institutionalization of Educational Sciences at the universities. This process was taking shape in parallel with the professionalization of the intellectuals. The centre of the article is a detailed historic description and synthesis. On the one hand, this briefly presents scientific paradigms relevant to Educational Sciences; on the other hand, it gives an overview of schools of educational thinkin