Hatékony helyi gazdaságfejlesztés a Biblia alapján és napjainkban = Efficient Local Economic Development Based on the Bible and Today

A gazdaságfejlesztésnek alapvetően két útja ismeretes. Az első esetben úgy próbáljuk fokozni egy térség versenyképességét, hatékonyságát, hogy külső támogatókat, befektetőket vonunk be, akiknek a játékszabályaihoz alkalmazkodnunk is kell. A második megoldás szerint a helyi erőforrásokra támaszkodunk, a közösség társadalmi és gazdasági tőkéjére építjük a gazdaságot. Ez utóbbi szükségessé teszi a helyi szereplők erőteljes bevonását, amit természetesen ők elköteleződésükkel, lokális beágyazottsággal hálálnak meg. A gazdaságfejlesztés második, helyi tőkére építő megoldása azonban elérhetetlen marad a közös etikai normák megléte, folytonossága és alkalmazása nélkül. A gazdaságfejlesztés etikai irányelveit jelen publikáció az európai erkölcsiséget meghatározó zsidó-keresztény örökség alapján bontakoztatja ki, majd a hasonló elvek mentén gondolkodó, napjaink közös értékteremtése felé fordul. Mindezt a szakirodalmak összehasonlításával és esettanulmányok elemzésével szemlélteti

Eszközöktől a jól-létig : a helyi gazdaságfejlesztés körvonalai a képességszemléletben

A szakirodalom a helyi gazdaságfejlesztés céljaként egységesen a helyben élők helyzetének javítását jelöli meg. Ugyanakkor sem azt nem tisztázza, hogy mit ért a helyben élők „jólétén”, sem azt, hogy a javasolt beavatkozások pontosan hogyan hatnak arra. Jelen tanulmány explicitté teszi jólétértelmezését: az egyik legnagyobb hatású kortárs közgazdaságtani / filozófiai gondolatrendszerre, a képességszemléletre támaszkodik. Azt vizsgáljuk, hogy a jóléti előfeltevések tisztázásának milyen hatása van a helyi gazdaságfejlesztés célkijelölésére, vizsgálati fókuszára és munkamódszerére. A tanulmányban megmutatjuk, hogy a képességszemléletre alapozott helyi gazdaságfejlesztés jelentősen különbözik az általunk eszköz-orientáltnak nevezett domináns modelltől. Az értéksemlegesnek és objektívnak gondolt szokásos fejlesztési megközelítésekkel szemben, egy emberi értékeket középpontba állító, nyíltan értékvezérelt, közösség-központú helyi fejlesztési megközelítést kínál. Érveink szerint a képességszemlélet melletti elköteleződés segítheti a helyi fejlesztésekkel kapcsolatos kudarcok feltárását, értelmezését, és elősegítheti olyan megoldások megtalálását, amelyek a jelenlegi struktúrában szükségszerűen felismerhetetlenek. Ezenfelül a képességszemlélet arra is rámutat, hogy az érintettek aktív részvétele a fejlesztés teljes folyamatában (a problémafeltárástól a megoldások megtalálásáig és végrehajtásáig) a fejlesztés eredményétől függetlenül is értékkel bír. Az, hogy a szereplőknek tényleges lehetőségük adódik saját ügyeik tevékeny előmozdítására önmagában is javítja helyzetüket, ráadásul, mint eszköz is értékes lehet: ténylegesen elősegítheti a helyi gazdaságfejlesztés sikerét

A képesség-szemlélet alkalmazásának lehetőségei a regionális tudományban

Jelen tanulmány az Amartya Sen és Martha Nussbaum munkássága nyomán körvonalazódó, és elementáris hatást kiváltó képesség-szemlélet regionális tudományi alkalmazásának lehetőségeivel foglalkozik. Amellett érvel, hogy a regionális tudomány számos olyan alapvető vizsgálati területén, mint a helyben élők jólétének kérdésköre, vagy a közösségi döntések (fejlesztési stratégiák, projektek, szakpolitikák) kimunkálása kapcsán kívánatos volna alkalmazása. A képesség-szemlélet főbb építőköveinek rövid bemutatását követően, a helyi gazdaságfejlesztés, valamint a regionális innovációpolitika példáján keresztül mutatjuk be regionális tudományi adaptálásának lehetőségeit