Családterápia szervezetekben. Családterápiás konzultáció családi vállalkozások számára = Family Therapy in Organizations. Family Counseling for Family-Owned Businesses

A kutatás a család tudásalapú gazdaságban betöltött szerepének általános problémaköréhez kötődik. Ezen belül is az alapprobléma egy jóval kisebb, fókuszált kérdésével foglalkozott, nevezetesen azzal a helyzettel, amikor a család közös vállalkozással rendelkezik. Két konkrét területen keresztül azt vizsgálta, hogy az egyén és a közösség közt létező, közvetítő család hatása az egyén-közösség kapcsolatban miként ragadható meg és kezelhető. Ennek megfelelően a disszertáció egyrészt a családterápia, másrészt a családi vállalkozásokra vonatkozó gazdálkodástudományi diszciplínák, valamint a politikatudomány hármas metszéspontját vizsgálja, váltogatva fókuszát elsőként az egyes alapterületek, majd később a területek metszéspontjai között

A Zathureczky család székelyföldi ága a 19. században. Gazdaság- és mentalitástörténeti vázlat.

A Zathureczky család Felvidékről telepedett át a 19. század elején Erdővidékre. Olyan jeles közéleti személyiségek kerültek ki e családból, mint Csereyné Zathureczky Emilia(a Székely Nemzeti Múzeum alapítója, Zathureczky István 1848-as honvéd százados stb. A tanulmány a családi levelezésből próbálja rekonstruálni egy értelmiségi család életmódjá

Örökbefogadás és diszkrimináció Magyarországon

Az örökbefogadással keletkezett család a családi formák pluralizmusa téma keretébe illesztve olyan konstrukció, amely egyrészt rávilágít a család társadalmilag konstruált jellegére, másrészt kihívást jelent a normatív családfogalom számára. A gyermekvédelmi törvény örökbefogadásra vonatkozó passzusa „előnyben részesíti” a házasságban élő párokat, hogy ezzel is a hagyományos nukleáris családot rekonstruálja, de nem zárja ki az örökbefogadásra egyedülállóként jelentkező nőket és férfiakat sem. Az örökbefogadással megtörhet a hazai családok jellegzetes etnikai homogeneitása, illetve keletkezhet egyszülős, vagy – ha a törvényt némileg megkerülve is – meleg, illetve leszbikus párok és örökbe fogadott gyermekeik által alkotott család

A fiúk nevelése és oktatása négy arisztokrata családban (gr./hg. Lónyay, br. Mednyánszky, br. Podmaniczky, br. Splényi) a dualizmus korában.

Virág Irén A magyar arisztokrácia neveltetése (1790–1848) c. kutatásának (2013) folytatására vállalkoztunk. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan hatott a polgárosodás a magyarországi arisztokrácia nevelési-oktatási szokásaira a dualizmus korában. Ezért család- és iskolatörténeti kutatásokat végzünk. Jelen írásunkban a Lónyay, a Mednyánszky, a Podmaniczky és a Splényi család arisztokrata ágaira fókuszálunk. A négy család közül a Lónyay és a Mednyánszky először a XVII., a másik kettő XVIII. században kapta a főnemesi címet. A Lónyayak bárói ága azonban kihalt, s a nemesi ágakhoz tartozók csak a dualizmus korában nyerték el a grófi/hercegi rangot. Együttes bemutatásuknak praktikus okai vannak, a minta alacsony száma és a forrásbázis szűk volta. Utóbbi országgyűlési almanachokból, életrajzi és általános lexikonokból, valamint a Lónyay család tagjainak levelezéséből áll . Módszerül a prozopográfiát és a történeti dokumentumelemzést választottuk. Megállapítottuk, hogy gyakori volt, hogy egy fiú több helyen „végezte” középiskolai tanulmányait. Ennek az volt az oka, hogy magántanulóként kevésbé kötődtek egy iskolához. A hazai felsőoktatási tanulmányokat – ha tehették – külföldiekkel egészítették ki. Erre – ahogy Lónyay Béla esete mutatja – a szülők befektetésként tekintettek. Míg a vizsgált Lónyayak politikusi, katonai, diplomata, gazdálkodói pályát választottak, addig a másik három családnál már kevésbé szokványosakat (tisztviselő, orvos, művész) is találunk

A szervezeti elkötelezettség és a munka-család konfliktus összefüggései az ügyfélszolgálati munkában = Organizational Commitment and Work-Family Conflict in Customer Service Centres

Jelen disszertáció célja, hogy új tudományos ismeretekkel szolgáljon a szervezeti elkötelezettségnek az előzményeiről valamint a munka-család konfliktussal való összefüggéséről azáltal, hogy a kérdést egy a téma szempontjából releváns és általános tanulságok alapjául szolgálható kontextusban vizsgálja: ügyfélszolgálati szervezeteknél. Önkitöltős kérdőívek révén mértük fel a vizsgálatba bevont ügyfélszolgálati szervezetek munkavállalóinak szervezeti elkötelezettségét, a szervezeti elkötelezettségük előzményváltozóit, illetve a munkavállalók által megélt munka-család konfliktust. Sokváltozós matematikai statisztikai eszközök alkalmazásával elemeztük a változók alakulását illetve egymással való összefüggését

A szervezeti elkötelezettség és a munka-család viszonyrendszer összefüggései (The relationship between organizational commitment and work-life balance)

376 ügyfélszolgálati dolgozó bevonásával végzett kérdőíves vizsgálatukban a szerzők arra keresték a választ, hogy a szervezeti elkötelezettség profilok hogyan függnek össze a munkahelyi elégedettséggel, a kilépési szándékkal és a munka-család viszonyrendszerre vonatkozó változókkal (munka-család konfliktus, munkacsalád egyensúly, munka-család gazdagítás). Nyolc különböző profilt találtak, amelyek elemzéséből kiderült: az elkötelezettség-komponensek közül az érzelmi elkötelezettségnek kitüntetett szerepe van a kedvező következményeket tekintve, továbbá az elkötelezettségkomponensek együttes hatása szinergikus lehet. ________ In their research that was based on the answers of 376 customer service employees to a questionnaire survey, the authors are looking at the relationship between the organizational commitment profiles and work satisfaction, intention to leave the organization and various subconcepts of work life balance (work-family conflict, work-family balance and work-family enrichment). They have found 8 different profiles, the analysis of which revealed the central role of the affective component regarding the positive outcomes of the above mentioned variables as well as the synergic relations among the different components of organizational commitment

A család hatása az egyén értékkészletére – családterápiás alapú kutatás családi vállalkozásokban

A politikatudományban gyakran feltett kérdés, hogy miként kapcsolható össze a legfőbb jó, a közjó az egyén közösségi létével, politikai cselekvésével, vagy még tömörebben fogalmazva: miként kapcsolódik egymáshoz a közösség és az egyén. Az egyén-közösség kapcsolat vizsgálata során egészen biztosan eljutunk a család szintjéig, mert a család az, amely összekapcsolja az egyént és a közösséget, így a politikai cselekvés alapmintázatai is a családból származnak. A tanulmány az egyénben élő családi örökség kérdésének csak egy szeletével foglalkozik, nevezetesen: miként érvényesül a család hatása az egyén értékkészletében. Elsőként rögzíti az érték és a kultúra tanulmányban használt értelmezését, bemutatja a két fogalom kapcsolatát. Az egyéni értékkészlet szemszögéből beszél a családi hatásról. Az egyén személyes értékkészlete, a közösség normarendszere és az egyén eredeti családja közti kapcsolatának vizsgálatára felvázol egy logikai modellt. Bemutatja a tanulmány alapjául szolgáló kutatást, amely családterápiás jellegű egyéni interjúk segítségével tárta fel magyar családi vállalkozók esetében azt, hogy a vállalkozók egyéni értékrendje miként tükrözi vissza eredeti családjuk belső dinamikáját. A tanulmány végül ismerteti a kutatás legfontosabb eredményeit