Colour of Stone Slabs under Different Standard Illuminations

Spectral measurements have been carried out on polished stone slabs to show the accuracy of theoretical colorimetric calculations on perceptual differences of color appearance under various standard illuminations. Effects of the different spectral characteristics of the light source on colorization of the samples have been also studied to analyze the changes of color sensation on the samples in connection with the changes on the type of the illuminating source. Solar light (Standard Illuminant D65), basic incandescent source (Standard Illuminant A) and a basic fluorescent source (Standard Illuminant F11) have been tested on Tardos red limestone, Siklós green limestone, Carrara white and gray marbles and diorite samples. Colorizing effects of the examined illuminations are compared to Standard Illuminant E – the theoretically perfect white source

Development of e-Learning Modules for Teaching Energy for Sustainable World

Within the project ”Teaching Energy for Sustainable World” (SustEner) financed by the European Union nine practically oriented modules with remote experiments or interactive animation materials will be offered in a web based learning portal. Here the development and the operation of two modules titled ”Solar Powered Electric Vehicles” and ”Luminous Efficacy of Modern Light Sources” are described in some detail

Intestinal alkaline phosphatase in the colonic mucosa of children with inflammatory bowel disease

AIM: To investigate intestinal alkaline phosphatase (iAP) in the intestinal mucosa of children with inflammatory bowel disease (IBD). METHODS: Colonic biopsy samples were taken from 15 newly diagnosed IBD patients and from 10 healthy controls. In IBD patients, specimens were obtained both from inflamed and non-inflamed areas. The iAP mRNA and protein expression was determined by reverse transcription-polymerase chain reaction and Western blotting analysis, respectively. Tissue localization of iAP and Toll-like receptor (TLR) 4 was investigated by immunofluorescent staining. RESULTS: The iAP protein level in the inflamed mucosa of children with Crohn's disease (CD) and ulcerative colitis (UC) was significantly decreased when compared with controls (both P < 0.05). Similarly, we found a significantly decreased level of iAP protein in the inflamed mucosa in CD compared with non-inflamed mucosa in CD (P < 0.05). In addition, the iAP protein level in inflamed colonic mucosa in patients with UC was decreased compared with non-inflamed mucosa in patients with CD (P < 0.05). iAP protein levels in the non-inflamed mucosa of patients with CD were similar to controls. iAP mRNA expression in inflamed colonic mucosa of children with CD and UC was not significantly different from that in non-inflamed colonic mucosa with CD. Expression of iAP mRNA in patients with non-inflamed mucosa and in controls were similar. Co-localization of iAP with TLR4 showed intense staining with a dotted-like pattern. iAP was present in the inflamed and non-inflamed mucosa of patients with CD, UC, and in control biopsy specimens, irrespective of whether it was present in the terminal ileum or in the colon. However, the fluorescent signal of TLR4 was more pronounced in the colon compared with the terminal ileum in all groups studied. CONCLUSION: Lower than normal iAP protein levels in inflamed mucosa of IBD patients may indicate a role for iAP in inflammatory lesions in IBD. Based on our results, administration of exogenous iAP enzyme to patients with the active form of IBD may be a therapeutic option

Phenogrouping and risk stratification of patients undergoing cardiac resynchronization therapy upgrade using topological data analysis

Choosing the optimal device during cardiac resynchronization therapy (CRT) upgrade can be challenging. Therefore, we sought to provide a solution for identifying patients in whom upgrading to a CRT-defibrillator (CRT-D) is associated with better long-term survival than upgrading to a CRT-pacemaker (CRT-P). To this end, we first applied topological data analysis to create a patient similarity network using 16 clinical features of 326 patients without prior ventricular arrhythmias who underwent CRT upgrade. Then, in the generated circular network, we delineated three phenogroups exhibiting significant differences in clinical characteristics and risk of all-cause mortality. Importantly, only in the high-risk phenogroup was upgrading to a CRT-D associated with better survival than upgrading to a CRT-P (hazard ratio: 0.454 (0.228–0.907), p = 0.025). Finally, we assigned each patient to one of the three phenogroups based on their location in the network and used this labeled data to train multi-class classifiers to enable the risk stratification of new patients. During internal validation, an ensemble of 5 multi-layer perceptrons exhibited the best performance with a balanced accuracy of 0.898 (0.854–0.942) and a micro-averaged area under the receiver operating characteristic curve of 0.983 (0.980–0.986). To allow further validation, we made the proposed model publicly available ( https://github.com/tokmarton/crt-upgrade-risk-stratification )

Topological data analysis to identify cardiac resynchronization therapy patients exhibiting benefit from an implantable cardioverter-defibrillator

Background: Current guidelines recommend considering multiple factors while deciding between cardiac resynchronization therapy with a defbrillator (CRT-D) or a pacemaker (CRT-P). Nevertheless, it is still challenging to pinpoint those candidates who will beneft from choosing a CRT-D device in terms of survival. Objective: We aimed to use topological data analysis (TDA) to identify phenogroups of CRT patients in whom CRT-D is associated with better survival than CRT-P. Methods: We included 2603 patients who underwent CRT-D (54%) or CRT-P (46%) implantation at Semmelweis University between 2000 and 2018. The primary endpoint was all-cause mortality. We applied TDA to create a patient similarity network using 25 clinical features. Then, we identifed multiple phenogroups in the generated network and compared the groups’ clinical characteristics and survival. Results: Five- and 10-year mortality were 43 (40–46)% and 71 (67–74)% in patients with CRT-D and 48 (45–50)% and 71 (68–74)% in those with CRT-P, respectively. TDA created a circular network in which we could delineate fve phenogroups showing distinct patterns of clinical characteristics and outcomes. Three phenogroups (1, 2, and 3) included almost exclusively patients with non-ischemic etiology, whereas the other two phenogroups (4 and 5) predominantly comprised ischemic patients. Interestingly, only in phenogroups 2 and 5 were CRT-D associated with better survival than CRT-P (adjusted hazard ratio 0.61 [0.47–0.80], p<0.001 and adjusted hazard ratio 0.84 [0.71–0.99], p=0.033, respectively). Conclusions: By simultaneously evaluating various clinical features, TDA may identify patients with either ischemic or nonischemic etiology who will most likely beneft from the implantation of a CRT-D instead of a CRT-P

Problémamodellezés, megoldáskeresés és vizualizáció állapottéren

A mesterséges intelligencia alkalmazásoknak fontos alkotórésze az állapottér-reprezentáció. Ahhoz, hogy az állapottér-reprezentációt jól ellenőrizhessük és megvizsgálhassuk, fontos valamilyen vizuális megjelenítés. Ez volt a motivációnk ahhoz, hogy elkészítsünk egy olyan alkalmazást, amely nagyban támogatja az állapottér-reprezentáció elkészítését és megjelenítését. Alkalmazásunk három – önállóan is működőképes – komponensből épül fel. Az első komponenst úgy terveztük meg, hogy egyszerű adatszerkezetek és a velük végezhető műveletek segítségével minél több mesterséges intelligencia problémát reprezentálni lehessen. A felhasználónak egy jól körülhatárolt, természetes nyelvhez közel álló, környezetfüggetlen nyelven kell leírnia az állapotér reprezentációját. A komponens ezt a felhasználói inputot dolgozza fel, amelyből előállít egy elemzőfát, és azt bejárva generálja a megfelelő kódrészletet. Az adatok sikeres feldolgozása esetén megkapjuk az állapottér-reprezentációinkat leíró Java forráskódot. A szoftver második komponense különböző megoldáskeresőket futtat. Ezekhez tetszőleges, Java nyelven írt, adott interfészeket implementáló, a konkrét problémát leíró állapottér osztályokat és azok hatékony működését támogató segédosztályokat használ fel. Ezeknek a keresőknek nemcsak a megoldás megtalálása a céljuk, hanem annak keresése közben plusz információk előállítása is. Ezek az információk felhasználhatók a megoldáskereső működésének megértéséhez, valamint alkalmasak további feldolgozásra (például gráfvizualizációhoz) is. A harmadik komponens a keresési információkat dolgozza fel és jeleníti meg a felhasználó számára egy könnyen átlátható felületen. Különböző animációk szemléltetik a gráf felépülését és a keresés menetét. Bár az alkalmazásnak ezt a részét a keresőalgoritmusok illusztrálására alkottuk meg, de a komponens valójában bármilyen gráf megjelenítésére, és azokon tetszőleges bejárási algoritmusok szemléltetésére is képes. A dolgozatunkban mindhárom komponens esetén az általunk leghatékonyabbnak vélt megoldásokat ismertetjük, összehasonlítva őket a szoftverpiacon elérhető más megoldásokkal, ha ilyenek léteztek. Az általunk készített alkalmazás egyfelől alkalmas lehet arra, hogy bonyolultabb problémák hátterében álló összefüggéseket térképezzünk fel vele a vizualizáció segítségével, másfelől pedig felhasználható oktatási célokra is. Emiatt úgy gondoljuk, hogy egy hasznos eszközt adunk a hatékony állapottér-reprezentáció készítéséhez.BSc/BAProgramtervező informatiku

Problémamodellezés, megoldáskeresés és vizualizáció állapottéren

A mesterséges intelligencia alkalmazásoknak fontos alkotórésze az állapottér-reprezentáció. Ahhoz, hogy az állapottér-reprezentációt jól ellenőrizhessük és megvizsgálhassuk, fontos valamilyen vizuális megjelenítés. Ez volt a motivációnk ahhoz, hogy elkészítsünk egy olyan alkalmazást, amely nagyban támogatja az állapottér-reprezentáció elkészítését és megjelenítését. Alkalmazásunk három – önállóan is működőképes – komponensből épül fel. Az első komponenst úgy terveztük meg, hogy egyszerű adatszerkezetek és a velük végezhető műveletek segítségével minél több mesterséges intelligencia problémát reprezentálni lehessen. A felhasználónak egy jól körülhatárolt, természetes nyelvhez közel álló, környezetfüggetlen nyelven kell leírnia az állapotér reprezentációját. A komponens ezt a felhasználói inputot dolgozza fel, amelyből előállít egy elemzőfát, és azt bejárva generálja a megfelelő kódrészletet. Az adatok sikeres feldolgozása esetén megkapjuk az állapottér-reprezentációinkat leíró Java forráskódot. A szoftver második komponense különböző megoldáskeresőket futtat. Ezekhez tetszőleges, Java nyelven írt, adott interfészeket implementáló, a konkrét problémát leíró állapottér osztályokat és azok hatékony működését támogató segédosztályokat használ fel. Ezeknek a keresőknek nemcsak a megoldás megtalálása a céljuk, hanem annak keresése közben plusz információk előállítása is. Ezek az információk felhasználhatók a megoldáskereső működésének megértéséhez, valamint alkalmasak további feldolgozásra (például gráfvizualizációhoz) is. A harmadik komponens a keresési információkat dolgozza fel és jeleníti meg a felhasználó számára egy könnyen átlátható felületen. Különböző animációk szemléltetik a gráf felépülését és a keresés menetét. Bár az alkalmazásnak ezt a részét a keresőalgoritmusok illusztrálására alkottuk meg, de a komponens valójában bármilyen gráf megjelenítésére, és azokon tetszőleges bejárási algoritmusok szemléltetésére is képes. A dolgozatunkban mindhárom komponens esetén az általunk leghatékonyabbnak vélt megoldásokat ismertetjük, összehasonlítva őket a szoftverpiacon elérhető más megoldásokkal, ha ilyenek léteztek. Az általunk készített alkalmazás egyfelől alkalmas lehet arra, hogy bonyolultabb problémák hátterében álló összefüggéseket térképezzünk fel vele a vizualizáció segítségével, másfelől pedig felhasználható oktatási célokra is. Emiatt úgy gondoljuk, hogy egy hasznos eszközt adunk a hatékony állapottér-reprezentáció készítéséhez.BSc/BAProgramtervező informatiku