Szlovákiai kis- és középvállalkozások menedzsment tanácsadásának elemzése = Analysis of management consultancy at slovakian small and medium-sized enterprises

Tanulmányunk fő célja, hogy felmérje a szlovákiai kis- és középvállalatok . körében — igénybe vett — menedzsment tanácsadás mértékét. Nemzetközi tendenciákat figyelembe véve elmondható, hogy napjainkban egyre inkább előtérbe kerül. A menedzsment — tanácsadási iparág, amellyel párhuzamosan egyre nő a vezetői tanácsadást végző vállalatok száma is. Míg a korábban ebben az iparágban tevékenykedő személyek inkább középkorúak voltak, napjainkban már több diplomával rendelkező fiatalok képviselik e szolgáltatást. A nemzetközi szakirodalommal ellentétben a kutatásunk során arra a megállapításra jutottunk, hogy a szlovákiai kis- és középvállalatok nem veszik igénybe kellő mértékben a menedzsment tanácsadási szolgáltatást, melynek elsősorban anyagi okai vannak

Menedzsmenttanácsadási trendek a szomszédos Szlovákiában globális és regionális tendenciák tükrében = Trends and tendencies in management consulting in neighboring Slovakia in light of global and regional trends

A cikk bevezetőjében a szerzők utalnak rá, hogy a tanácsadás, ez a tudásalapú tevékenység, közel száz éves múltra tekinthet vissza. Először áttekintik a tanácsadással kapcsolatos alapfogalmakat, majd nagy vonalakban bemutatják az üzleti jellegű tanácsadás kialakulásának és fejlődésének fontosabb lépéseit. Ezt követően rámutatnak a csehszlovák, illetve a szlovákiai tanácsadás sajátos evolúciós lépéseire globális és regionális tendenciák tükrében. Itt értelemszerűen a szlovákiai fejlődést az első (1919-1939) és a második (1945-1992) Csehszlovák Köztársaság keretei között ismertetik. A cikk további részében bemutatják a tanácsadás szlovákiai térnyerését az általános, a marketing, a HR és egyéb területen. A cikkben szólnak arról is, hogy mi az ügyfelek véleménye a tanácsadókról egy általuk 2018-ban elvégzett empirikus kutatás tükrében. ------ In the introductory part of this article, the authors refer to the fact that consulting, this knowledge-based activity, can look back nearly 100 years ago. First, they review the basic concepts of consulting, and then they will outline the major steps in the development of business-like consulting. Then the authors point out the specific evolutionary steps of consulting in Czechoslovakia and in the independent Slovakia in light of global and regional trends. Here, of course, the development of Slovakia is described within the framework of the first (1919-1939) and the second (1945-1992) Czechoslovak Republic. In the rest of this article the authors will discuss the development of consulting in Slovakia in general, marketing, HR and other fields. In this article, they also discuss what customers think about consultants in light of an empirical research in 2018

Kilábalás a COVID-válságból – Empirikus bizonyítékok és tapasztalatok Magyarországról és Szlovákiából

Már a világjárvány kihirdetésekor egyértelmű volt a közgazdászok, gazdasági elemzők és a politikai döntéshozók számára, hogy a világjárvány és a megfékezésére irányuló intézkedések gazdasági válságot fognak előidézni világszerte. A gazdaságon kívülről érkező válságokra nem volt felkészülve a világ, hasonló világjárvány csaknem száz évvel ezelőtt a spanyolnátha idején volt tapasztalható, a világgazdaság azonban abban az időben a mai formájában még nem létezett. Az országok és szervezetek vezetői kettős dilemmával szembesültek, milyen intézkedésekkel lehet biztosítani a járvány megfékezését úgy, hogy a gazdaságot a lehető legkisebb mértékben érintse negatívan a védekezés. A szerzők tanulmánya egy kétországos együttműködésben megvalósított empirikus kutatás eredményeire támaszkodik, amelyben közép- és felső vezetők válaszait mérték fel Szlovákiában és Magyarországon, hogy megtudják, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a COVID-válságból való kilábaláshoz, hogyan élték meg az elmúlt időszakot, és milyen kilátásokkal tekintetnek a jövőbe

A Covid-19 válság kihívásai és HR válaszok Közép és Kelet Európa hat országában elvégzett empirikus kutatás tükrében = The challenges of the COVID-19 crisis and HR responses in six countries of Central and Eastern Europe in the light of an empirical research

A kutatás során kialakítottunk egy vizsgálati modellt, amelynek alapján empirikusan (online kérdőíves lekérdezéssel) vizsgálni tudtuk, hogy a koronavírus okozta válság milyen kihívásokat és változásokat idézett elő a vizsgált országok (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia) vállalati/intézményi szférájának emberi erőforrás menedzselési gyakorlatában. Az összegyűjtött adatokat statisztikai módszerekkel vizsgálva megállapítottuk, hogy a nagyobb méretű, valamint a külföldi és az állami tulajdonú szervezetek eredményesebben kezelték a HR-rel összefüggő változásokat és válsághelyzeteket.|We developed a research model based on which we investigated empirically (with online questionnaire) the challenges and changes occured due to the coronavirus-crisis in the human resource management practice of the corporate/institutional sector from the examined countries (Austria, Bosnia-Herzegovina, Bulgaria, Hungary, Romania and Slovakia). We analyzed the collected data using statistical methods and we found that larger, foreign and state-owned organizations were able to solve their HR-related change and crisis management activities more effectively

Társadalmi egyenlőtlenségek hatása a területi különbségek kialakulására

Az egyenlőtlenség már régóta közöttünk élő jelenség, hiszen mind gazdasági, mind társadalmi, mind természeti tényezők együttesen befolyásolják kialakulását. Összekapcsolódó hatásain keresztül kialakulását komplex folyamatok övezik, amik eredményei hosszú távon befolyásolják az adott tér gazdaságának lehetséges fejlődési irányait. Ezen komplex tényezők miatt az egyenlőtlenségek területi dimenziójának vizsgálata egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen az európai integráció legfőbb jövőbeli céljai között kiemelten jelentkezik a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés kidolgozása. Ezen új tényezők vizsgálataival átfogóbb képet kaphatunk a területi fejlődés és az egyenlőtlenségek kapcsolatrendszerének lehetséges perspektíváiról. Jelen tanulmányban ezen új meghatározó tényezők és a területi egyenlőtlenségek kialakulásának összefüggés- és kapcsolatrendszere kerül vizsgálatra

A koronaHR kutatásból leszűrhető tapasztalatok [8. fejezet]

Ha visszatekintünk, a 2019-es év HR-es slágertémája még a munkaerőhiány volt. Többek között demográfiai és migrációs okokra visszavezethetően ezrek hiányoztak a munkaerőpiacról, főleg az alacsony kvalifikációs igényű területeken, de a fehérgalléros munkakörökből is. Ekkor még a munkaerő toborzása és megtartása volt kulcsfontosságú a vállalatok életében (Hargitai, 2020). A COVID-19 járvány felforgatta a hazai és nemzetközi munkaerőpiacot, felülírta a 2020-ra vonatkozó terveinket, minden eddigi trendünket és teljesen új irányt szabott a jövőről való gondolkodásunknak is. A világjárvány néhány hét alatt példátlan egészségügyi és társadalmi-gazdasági válsághoz vezetett, amelynek több területen súlyos hatása volt. A KoronaHR Kutatócsoport azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a járvány hazai emberi erőforrás menedzselésre gyakorolt hatásait feltérképezze. A 2020-as év, mint mindenki számára ismert, gyökeres változást hozott nem csak a munkaerőpiacon, hanem az élet minden területén. Mondanunk sem kell, hogy a COVID-járvány miatti zárlati intézkedések következményeként 2020 tavaszán a vállalatok jó részének megrendelései meredeken zuhanni kezdtek, ezért tavasszal-nyáron hirtelen munkanélküliek ezrei tűntek fel a munkaerőpiacon. A COVID-19 világjárvány alatt a válságkezelés, a biztonság megteremtése, a munkahelyek és az oktatás digitalizációja azonnali megoldásokat követel. A vállalatok, intézmények vezetői rákényszerülnek a gyors reakcióra, mely biztosítja a helyzettel való megbirkózást. A világjárvány kezelése egyben tanulási folyamat is, és a naprakész stratégia kidolgozása hozzásegít az üzletmenet folytonosságához, felkészít a „beilleszkedésre” az új normalitásba (Deloitte, 2020)

A korona-HR kutatásból leszűrhető tapasztalatok [4. fejezet]

Ha visszatekintünk, a 2019-es év HR-es slágertémája még a munkaerőhiány volt. Többek között demográfiai és migrációs okokra visszavezethetően ezrek hiányoztak a munkaerőpiacról, főleg az alacsony kvalifikációs igényű területeken, de a fehérgalléros munkakörökből is. Ekkor még a munkaerő toborzása és megtartása volt kulcsfontosságú a vállalatok életében (Hargitai, 2020). A COVID-19 járvány felforgatta a hazai és nemzetközi munkaerőpiacot, felülírta a 2020-ra vonatkozó terveinket, minden eddigi trendünket és teljesen új irányt szabott a jövőről való gondolkodásunknak is. A világjárvány néhány hét alatt példátlan egészségügyi és társadalmi-gazdasági válsághoz vezetett, amelynek több területen súlyos hatása volt. A KoronaHR Kutatócsoport azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a járvány hazai emberi erőforrás menedzselésre gyakorolt hatásait feltérképezze. A 2020-as év, mint mindenki számára ismert, gyökeres változást hozott nem csak a munkaerőpiacon, hanem az élet minden területén. Mondanunk sem kell, hogy a COVID-járvány miatti zárlati intézkedések következményeként 2020 tavaszán a vállalatok jó részének megrendelései meredeken zuhanni kezdtek, ezért tavasszal-nyáron hirtelen munkanélküliek ezrei tűntek fel a munkaerőpiacon. A COVID-19 világjárvány alatt a válságkezelés, a biztonság megteremtése, a munkahelyek és az oktatás digitalizációja azonnali megoldásokat követel. A vállalatok, intézmények vezetői rákényszerülnek a gyors reakcióra, mely biztosítja a helyzettel való megbirkózást. A világjárvány kezelése egyben tanulási folyamat is, és a naprakész stratégia kidolgozása hozzásegít az üzletmenet folytonosságához, felkészít a „beilleszkedésre” az új normalitásba (Deloitte, 2020)

COVID-19 Pandemic – Its Impact and Implications on HR Activities in a Transitional Economy

The pandemic caused by the SARS-CoV-2 virus fundamentally shook the global and EU economy, which had very serious socio-economic consequences. The coronavirus pandemic affects everyone all over the world. After the first European diseases caused by COVID-19, the KoronaHR research group was established with the collaboration of its researchers with the cooperation of several universities, the main goals of which is to monitor the changes in the human resources (HR) management practices of the domestic corporate/institutional sphere caused by the coronavirus. The first phase of our online survey was conducted between June 12 and July 31, 2020, followed by the second phase between August 1 and November 15, 2020, while the third survey round was conducted between March 1 and April 20, 2021. In this study, we sought answers to, among other things, what challenges human resource management faced, and how traditional HR functions were transformed during the pandemic