Az ENSZ Biztonsági Tanácsának konfliktuskezelő tevékenysége a poszt-bipoláris korszakban – a szomáliai példa

A disszertáció könyvként megjelent a következő adatokkal: Pusztai Dávid: A szomáliai kísérlet - Az ENSZ Biztonsági Tanácsának útkeresése a hidegháború utáni új világrendben. Budapest: Gondolat Kiadói Kör, 2016. ISBN: 978963693656

Mutual Inhibition of Antithrombin III and SARS-CoV-2 Cellular Attachment to Syndecans: Implications for COVID-19 Treatment and Vaccination

Antithrombin III (ATIII) is a potent endogenous anticoagulant that binds to heparan sulfate proteoglycans (HSPGs) on endothelial cells' surfaces. Among these HSPGs, syndecans (SDCs) are crucial as transmembrane receptors bridging extracellular ligands with intracellular signaling pathways. Specifically, syndecan-4 (SDC4) has been identified as a key receptor on endothelial cells for transmitting the signaling effects of ATIII. Meanwhile, SDCs have been implicated in facilitating the cellular internalization of SARS-CoV-2. Given the complex interactions between ATIII and SDC4, our study analyzed the impact of ATIII on the virus entry into host cells. While ATIII binds to all SDC isoforms, it shows the strongest affinity for SDC4. SDCs' heparan sulfate chains primarily influence ATIII's SDC attachment, although other parts might also play a role in ATIII's dominant affinity toward SDC4. ATIII significantly reduces SARS-CoV-2's cellular entry into cell lines expressing SDCs, suggesting a competitive inhibition mechanism at the SDC binding sites, particularly SDC4. Conversely, the virus or its spike protein decreases the availability of SDCs on the cell surface, reducing ATIII's cellular attachment and hence contributing to a procoagulant environment characteristic of COVID-19

Syndecan-4 Mediates the Cellular Entry of Adeno-Associated Virus 9

Due to their low pathogenicity, immunogenicity, and long-term gene expression, adeno-associated virus (AAV) vectors emerged as safe and efficient gene delivery tools, over-coming setbacks experienced with other viral gene delivery systems in early gene therapy trials. Among AAVs, AAV9 can translocate through the blood-brain barrier (BBB), making it a promising gene delivery tool for transducing the central nervous system (CNS) via systemic administration. Recent reports on the shortcomings of AAV9-mediated gene delivery into the CNS require reviewing the molecular base of AAV9 cellular biology. A more detailed understanding of AAV9’s cellular entry would eradicate current hurdles and enable more efficient AAV9-based gene therapy approaches. Syndecans, the transmembrane family of heparan-sulfate proteoglycans, facilitate the cellular uptake of various viruses and drug delivery systems. Utilizing human cell lines and syndecan-specific cellular assays, we assessed the involvement of syndecans in AAV9’s cellular entry. The ubiquitously expressed isoform, syndecan-4 proved its superiority in facilitating AAV9 internalization among syndecans. Introducing syndecan-4 into poorly transducible cell lines enabled robust AAV9-dependent gene transduction, while its knockdown reduced AAV9’s cellular entry. Attachment of AAV9 to syndecan-4 is mediated not just by the polyanionic heparan-sulfate chains but also by the cell-binding domain of the extracellular syndecan-4 core protein. Co-immunoprecipitation assays and affinity proteomics also confirmed the role of syndecan-4 in the cellular entry of AAV9. Overall, our findings highlight the universally expressed syndecan-4 as a significant contributor to the cellular internalization of AAV9 and provide a molecular-based, rational explanation for the low gene delivery potential of AAV9 into the CNS

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó - 9 ; Pósán László: Németalföldi telepesek az Árpád-kori Magyarországon - 13 ; Bárány Attila: Zsigmond király és kísérete Németalföldön – németalföldiek Magyarországon - 21 ; Fehér Krisztina: Vajdahunyad és a Burgundi Hercegség építészeti kapcsolatai a 15. század közepén, különös tekintettel a boltozati vállindításokra - 57 ; Bujtás László Zsigmond: A gályarabságra ítélt prédikátorok Hollandia-képe - 71 ; Csorba Dávid: Néderlandikák – 17. századi kálvinista ereklyék Hollandiából - 89 ; Oláh Róbert: „…redux ex oris Hollandicis…” A németalföldi könyves műveltség emlékei a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában - 109 ; Réthelyi Orsolya: „Légy reménységgel: Nézz Hollandiára. / Nézz királynéjára! Nem vagy többé árva”. Vilma királynő 1923-as trónjubileuma és a ’Magyar ablak’ a holland királyi palotában - 122 ; Bozzay Réka: Utrecht egyeteme egy festett üvegablakon keresztül - 144 ; Pusztai Gábor: A szabadító emlékezete Michiel de Ruyter a magyar emlékezetben - 155 ; Brittig Vera: Emlékek Jáváról. Zboray Ernő gyűjteménye a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban - 166 ; Takács Miklós: Anne Frank mint emlékezethely – A kulturális trauma és a nemzeti hovatartozás performatív megalkotása - 177 ; A kötet szerzői és szerkesztői - 190 ; Névmutató - 19

Loci Memoriae Hungaricae

Vorwort (Miklós Takács) - 7 ; Teil I: Galeerensklaverei László Zsigmond Bujtás: Die ungarischen Galeerensklaven-Prediger als Erinnerungsort in der Niederlande im 17–18. Jahrhundert - 11 ; Gábor Pusztai: Michiel de Ruyter in der ungarischen Erinnerung - 44 ; Márta Zsuzsanna Pintér: Theatrum Eperjesiensis. Das Schultheater in Preschau und die Darstellung der Galeerensklaven auf der Bühne - 58 ; Eva Kowalská: Exulanten und Galeerensklaven in den Dokumenten und als Erinnerungsort der slowakischen Lutheraner - 76 ; Dávid Csorba: Die Rezeption des Martyriums der ungarischen calvinistischen Galeerensklaven - 91 ; Gergely Tamás Fazakas: Die Erinnerung an die protestantischen Galeerensträflinge des 17. Jahrhunderts nach dem Freiheitskampf 1848/1849 in Debrecen - 104 ; Teil II: 1848 Pál S. Varga: „Die Menschensaaten wurden zu nichte“ – ZumVerhältnis von individuellen und kollektiven Erfahrungen in der ungarischen Lyrik nach dem Freiheitskampf 1848/49 - 131 ; Péter Bényei: Kollektives Trauma, kommunikatives Gedächtnis: 1848/49 als Erinnerungsort im Novellenzyklus von Mór Jókai Schlachtenbilder und Scenen aus Ungarns Revolution 1848 und 1849) - 139 ; Orsolya Manhercz: Das Gedächtnis von 1848–1849 im Spiegel der Kaiserreise von 1852 - 161 ; Kálmán Kovács: Ban Joseph Jellačić von Bužim als „treuer Diener“ der Stephanskrone. Das reichspatriotische Festspiel Croatiens Jubel von Jellačić - 174 ; Wolfgang Häusler: Wien und Ungarn 1848/49 – Denkmäler und Stätten revolutionärer Erinnerung - 193 ; AutorInnen - 240 ; Namensregister - 24

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó (S. Varga Pál) - 9 ; 1. A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai - 23 ; 1.1. Vita - 25 ; Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt - 27 ; Fata Márta: A magyar emlékezethelyek specifikumai (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 36 ; Takáts József: A klasszikus és az új nacionalizmus (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 39 ; 1.2. Történelem és emlékezet - 43 ; Balogh László Levente: A Trianon-emlékművek és az áldozatdiskurzus - 45 ; Erős Vilmos: A történetírás-történet mint emlékezethely - 58 ; Gerő András: A nemzeti emlékezethelytől a nemzeti emlékhelyig - 69 ; 1.3. Emlékezethely és medialitás - 79 ; Kerékgyártó Béla: Építészet, identitás és emlékezet (Aldo Rossi elmélete ; és a lakótelepek példája) - 81 ; Bujdosó Ágnes: A televízió mint az emlékezés médiuma (Medialitás és emlékezés sajátos összefüggései a Delta magazin főcímének kapcsán) - 96 ; Dunai Tamás: A Kádár-kori képregény mint emlékezethely - 106 ; Puskás István: „A Maradandóság Városában maradékomból élek.” (A nyolcvanas évek debreceni underground kultúrájának emlékezete) - 114 ; 1.4. Szociokulturális megközelítések - 125 ; Biczó Gábor: A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzusgyakorlatban: magyar–román együttélési közösségek példája - 127 ; Pék Győző–Almássy Zsuzsa–Szabó Gergely–Máth János–Kőszeghy Attila: Kollektív traumatikus eseményt követő kommunikáció vizsgálata (A magyarországi „vörösiszap-katasztrófá”-val kapcsolatos információfeldolgozás és érzelmi reakciók) - 140 ; 1.5. Az emlékezethely-kutatás nemzetközi eredményei - 151 ; Pabis Eszter: Az emlékezethelyek kutatásának eredményeiről Németországban és Svájcban - 153 ; Kovács Szilvia: Az emlékezet helyei a kultúratudományok térbeli fordulatának aspektusából (Moritz Csáky, Peter Stachel: Die Verortung von Gedächtnis) - 164 ; Pusztai Gábor: Németalföld emlékezete: holland és flamand nemzeti emlékezethelyek (Jo Tollebeek [red.]: Het geheugen van de Lage Landen) - 171 ; Réti Zsófia: Emlékezethelyek Hollandiában – A Lieux de mémoire et identités nationales című kötetről - 176 ; Száraz Orsolya: Olasz emlékezethelyek – három kötetben (I luoghi della memoria, a cura di Mario Isnenghi) - 183 ; Friedrich Judit: A kulturális emlékezet kutatása az ELTE Anglisztika Tanszékén (Egy OTKA-projektről és a Confrontations and Interactions című, angol nyelvű konferenciakötetről) - 191 ; 2. Mohács mint reprezentatív emlékezethely - 199 ; 2.1. Mohács a modern emlékezetkultúra küszöbén - 201 ; 2.1.1. A verbális közeg tanúsága - 201 ; Bitskey István: Mohács emlékezete egy kora újkori hitvitában - 203 ; Debreczeni Attila: Nemzeti nagylét, nagy temető és – Batsányi (Egy nemzeti narratíva formálódása) - 208 ; Orbán László: Az útbaigazított emlékezet Kazinczynál (Identitásminták Kazinczy önéletrajzi szöveghálózatában – a kulturális emlékezethely gondolatának megjelenése) - 227 ; S. Varga Pál: „…keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni…” (Mohács emlékezethellyé válása a 19. század elejének magyar irodalmában) - 240 ; Brigovácz László: Intések az utókornak – Mohács hagyatéka reformkori szentbeszédekben - 250 ; 2.1.2. A festészet tanúsága - 259 ; Veszprémi Nóra: A magyar történeti festészet kezdetei? (A mohácsi csata képi ábrázolásai a 18. század végén és a 19. század elején) - 261 ; Keserü Katalin: Mohácsról szól-e a Mohács-kép 1848/49 után? - 274 ; 2.2. Mohács emlékezete a modern korban – a történetírás, a politika és az irodalom tanúsága - 285 ; Szendrei Ákos: „Mohács-kép” a Szilágyi Sándor szerkesztette millenniumi A magyar nemzet történetében - 287 ; Erős Vilmos: Magyar Historikerstreit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években) - 301 ; Kerepeszki Róbert: Horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926 (Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében) - 313 ; Kovács Szilvia: Mohács – a történettudomány és a kulturális emlékezet narratívái (Krúdy Gyula: Mohács) - 325 ; 2.3. Idegenek szemében - 337 ; Györkös Attila: Mohács és a török–francia szövetség, avagy a „Nyugat árulásá”-nak mítosza - 339 ; Jakó Klára: Foglalkozik-e Moháccsal és a magyarsággal a 16. század vége és a 18. század eleje között a moldvai és havasalföldi krónikairodalom? - 352 ; Dobrovits Mihály: Nekik Mohács kell (A török Mohács-percepció kérdőjelei) - 362 ; Bárány Attila: Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban - 367 ; 2.4. Alternatív Mohács-képek - 385 ; Csorba Dávid: Az Angyalok kápolnája mint emlékezeti hely - 387 ; Baltavári Tamás: A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciója és animációs megjelenítése - 397; A kötet szerzői - 403 ; Névmutató - 41