Az információtúlterhelés csökkentése szervezeti munkafolyamat-rendszerekben = Reducing information overload in organizational workflow systems

Napjaink egyik legnagyobb kihívása a keletkező információtömeg megfelelő kezelése. Azt tapasztaljuk viszont, hogy az e területeken használt számítógépes rendszerek – bár önmagukban képesek nagy mennyiségű adat és információ kezelésére – nem oldják meg a problémát, sőt, hozzájárulnak ennek eszkalálódásához. Az ember információfeldolgozási kapacitása véges, sőt azt is kijelenthetj ük, hogy szerény. Az emberi gondolkodás, az emberi elme nem az ilyen típusú információfeldolgozásban jeleskedik, hanem sokkal inkább az összefüggésekben való gondolkodásban, entitások kapcsolatainak hálójában tud eredményeket felmutatni. A kihívás ezért nem az, hogy az embert képessé tegyük a számítógépekhez hasonló információ- és adatfeldolgozásra – bár ilyen törekvések is vannak –, hanem éppen ellenkezőleg, a számítógépet kell képessé tennünk a feldolgozott adat és információ értelmezésére, megértésére, közelítve ezzel az azt használó ember problémájához. A dolgozatban ismertetett kutatás célja a szervezeti környezetben jelenlev ő információtúlterhelés megragadása, valamint annak csökkentése, lehetőleg minimalizálása. Ezt a célt az információ-rendszerek oldaláról közelíti meg, hiszen ezek a rendszerek – amint azt a dolgozat irodalmi áttekintése is mutatja – jelentős részben járulnak hozzá a túlterheléses helyzethez. E cél eléréséhez az információ-rendszerek jelenlegi helyzetéhez képest számos fejlesztésre van szükség. A kutatás célja egyrészről, hogy egy olyan módszertant dolgozzon ki, amelynek segítségével meghatározható az információszállítás és -keresés optimális aránya, csökkentve ezzel a szervezetben jelen levő információtúlterhelést. Megmutatta ugyanakkor azt is, hogy az információszállítás megvalósít ása strukturált információt igényel. E disszertáció igazolta, hogy az ontológiák használata kínálja a legfejlettebb keretrendszert az információ strukturálására, függetlenül az információ formájától. Az ontológiák használata ráadásul lehetővé teszi az információ integrálását is, amely egy minden információfajtára kiterjedő információszállítási szolgáltatás alapjául szolgálhat. Ezen állítás igazolására létrehoztam egy rendszert, amely képes a különböző alrendszerekben – például tartalomkezelő, csoportmunka és munkafolyamatkezelő rendszerekben – tárolt információk integrálására. E rendszer mindeközben a szervezet tudásigényes feladatainak végrehajtását is támogatja egy szakterületi ontológia segítségével, megvalósítva ezzel a célul kitűzött információszállítást. A kutatás azt is megmutatja, hogy az információszállítás részletessége az ontológia granularitásának változtatásával befolyásolható, amely ennél fogva független az adott rendszer implementációjától

Improving content management - a semantic approach

Public administration institutions - as well as citizens and businesses - have to meet challenges of the constantly changing business and legal environment. The complexity and quantity of information to be faced with by these actors is increasing at an alarming rate. Research and development projects must turn to the development of innovative, modern technologies which enable citizens and businesses to access, understand and apply complex information easily. Ontology-based content management systems can contribute to the improvement of quality and effectiveness of significant processes, requiring the application of complex information, within the public administration or in a corporation. Compared to traditional content management systems, these systems can support further functions, such as semantic enabled search, explication of relations between documents, drafting of new documents, and version management, as well. Ontologies, in addition to the definition of concepts, support the most detailed and complete exploration of semantic relations between the concepts of a given domain

Functional diversification of heat shock factors

Heat shock transcription factors (HSFs) are widely known as master regulators of the heat shock response. In invertebrates, a single heat shock factor, HSF1, is responsible for the maintenance of protein homeostasis. In vertebrates, seven members of the HSF family have been identified, namely HSF1, HSF2, HSF3, HSF4, HSF5, HSFX, and HSFY, of which HSF1 and HSF2 are clearly associated with heat shock response, while HSF4 is involved in development. Other members of the family have not yet been studied as extensively. Besides their role in cellular proteostasis, HSFs influence a plethora of biological processes such as aging, development, cell proliferation, and cell differentiation, and they are implicated in several pathologies such as neurodegeneration and cancer. This is achieved by regulating the expression of a great variety of genes including chaperones. Here, we review our current knowledge on the function of HSF family members and important aspects that made possible the functional diversification of HSFs

Elektrokémiai úton modulált planáris optikai hullámvezető szenzorok fejlesztése = Development of electrochemically assisted planar waveguide optical sensors

Munkánkban elektrokémiai módszereket alkalmaztunk optikai szenzorok készítésében. Elektrokémiai polimerizációval különböző monomereket felhasználva optikai szenzor rétegeket alakítottunk ki planáris indium-ónoxid (ITO) felületen vízben oldott klór mérésére. Részletesen vizsgáltuk poliluminol (PL) esetéban az leválasztási eljárások hatását a kemilumineszcenciás jelre, a kemilumineszcenciás meghatározások optimális körülményeit. A PL réteg alkalmas vízben oldott klór mérésére közvetlenül is, de hidrogén-peroxid jelenlétében a reakció közel százszor érzékenyebb (kimut. hat: 0.1 mikroM). Immobilizált tormaperoxidáz enzimmel hidrogén peroxid mérésére alkalmas bioszenzort készítettünk. Elektrokémiai és kémiai úton regenerálható optikai szenzort készítettünk rézion és klór detektálására ITO felületen. A meghatározandó anyaggal történt színreakció után az ITO felületet megfelelő potenciállal polarizáltuk, aminek következtében a szenzor visszatért eredeti állapotába és újabb mérésre vált alkalmassá. A polimerekben és gélekben érvényes diffúziós együtthatók meghatározására mikroelektródokkal méréseket és modellszámításokat végeztünk. Megállapítottuk, hogy a szférikus diffúziót zavaró tárgyak a mérési eredményeket megváltoztatják. Planáris elrendezésű cellát javasoltunk a mérési hibák kiküszöbölésére. Anódos oxidációval porózus mátrixot alakítottunk ki optikai ammónia szenzorhoz és megvizsgáltuk az oxidáció módjának a szenzorok analitikai tulajdonságaira gyakorolt hatását. | Electrochemical methods were used for the preparation of optical chemical sensors. Optical sensing layers were made of different monomers that were electropolymerized onto planar ITO for the determination of dissolved chlorine. The effect of the deposition method of polyluminol on the CL sign and the optimal conditions of the CL determinations were investigated in details. The PL layer was capable for direct measurement of dissolved chlorine, however a 100 fold increase was found in the presence of hydrogen peroxide (DL 0.1 microM). A biosensor for hydrogen peroxide was developed by using immobilized HRP enzyme. Planar optical sensors using electrochemical and chemical regeneration were prepared for Cu ion and for dissolved chlorine on ITO. After the color change - caused by the analyte ? was completed, the ITO was polarized with proper potential resulting in the reversing of the sensing membrane to its original state. Model calculations and experiments were performed by using microelectrodes for the determination of the diffusion coefficient in polymer and gel. It was found that an object in the space that disturbs the spheric distribution of the diffusing substance has influence on the measured data. A planar electrode array was suggested to avoid the error of determinations. Porous oxide layers were prepared by anodizing aluminum for a substrate for optical ammonia sensor. The effect of the oxidation conditions on the analytical parameters of the sensors were investigated

Paul Ricœur, Écrits et conférences 2: Herméneutique

Recension de Paul Ricœur, Écrits et conférences 2: Herméneutique (Paris: Seuil, 2010).

Paul Ricœur, Écrits et conférences 2: Herméneutique

Recension de Paul Ricœur, Écrits et conférences 2: Herméneutique (Paris: Seuil, 2010)