Patterns of urban development in Budapest after 1989

This paper will focus on various interrelated, intermingled but often divergent processes and phenomena condensed around the fall of communism in Budapest regarding the spatial structure and development of society and economy. It will demonstrate and analyze major tendencies, such as urban decay, gentrification, suburbanization, emergence of polycentric spatial patterns, effects of globalization, and economic proceedings that have fundamentally altered the position and picture of Budapest and its metropolitan area. It will point out local characteristics as well as the effects of general trends of socio-spatial development on Budapest and its surroundings

Az atomenergia jogi szabályozása a felelősségi kérdések tükrében

A tanulmány célja a nukleáris jog egy kisebb, lehatárolt területének, konkrétan az atomkárok kapcsán felmerülő felelősségi kérdések ismertetése. Ennek során törekszünk a terület magyar illetve nemzetközi szabályozásának összehasonlító elemzésére, kiemelve a legfontosabb, legproblematikusabb pontokat. A tanulmány éppen ezért kiemelten foglalkozik az atomkár fogalmával, a felelősség telepítésének kérdésével, valamint a kárfelelősségi rendszer limitált voltából eredő problémákkal (valamint az ezekkel kapcsolatos esetleges megoldásokkal)

"...Lehetetlen úgy megváltoztatni a jelent, hogy ne változtassuk meg a múltat" - Losoncz Alpárral Tóth Szilárd János és Kocsis Árpád beszélget

Interjú az Új Symposion örökségéről, Jugoszláviáról, a vajdasági magyarság baloldali radikális hagyományáról, az avantgárdról stb

Toronto: Az elkészített világváros

Kanada jelenleg első számú, és egyben Észak-Amerika egyik legjelentősebb városrégiójának jó negyven éves útja ipari központból meghatározó globális várossá válásig a jó helyzetfelismerés, a város politikai, gazdasági és intellektuális vezetőnek széles körében elfogadott stratégia és alkalmas taktikai lépések következménye volt. Toronto elkerülte a körülötte fekvő rozsdaövezeti városok túlnyomó többségére jellemző társadalmi-gazdasági leromlást, és átvette Montréaltól az ország gazdasági központjának, a világra nyitott kapujának szerepét. A lazán szabályozott, befektetők számára vonzó gazdasági környezet, a jó infrastruktúra mellett a népességszám gyors ütemű növelése, benne a képzett munkaerő vonzása a legfontosabb eszköze a cél elérésének. A gyors gazdasági szerkezetváltás, a belső területek jelentős részeinek dzsentrifikációja, a lakosságszám növekedése azonban súlyos feszültségeket hozott létre a városmagban erősödő szegregációval, társadalmi polarizációval, illetve az egész régióban az ingatlanárak elszállásával. A városi szétterülés, a metropolisz térség kialakulása másik oldalról a terület igazgatása, egységes fejlesztése vet föl megfontolni való szempontokat