Sex ratio adjustment in birds

Számos madárfajnál kimutatták, hogy a fészekaljak ivararánya nem véletlenszerű, hanem a szülői vagy környezeti tulajdonságok függvényében változik. Az ivararány manipuláció néven ismert jelenség magyarázatára számos elméletet dolgoztak ki. Ezek szerint az ivararány manipuláció azokban az esetekben alakulhat ki az evolúció során, amikor a hím és tojó utódok túlélése, várható szaporodási sikere vagy felnevelési költsége eltér. Bár számos korrelatív és néhány kísérletes vizsgálat is támogatja ezeket a hipotéziseket, az ivararány manipuláció máig vitatott jelenség. Ennek oka, hogy sok esetben a várakozásokkal ellentétben nem sikerült ivararány manipulációt kimutatni, továbbá, hogy az eredmények gyakran különböznek egy faj különböző populációi, vagy a különböző vizsgálati évek között. Cikkünkben részletesen tárgyaljuk az ivararány manipulációt magyarázó elméleteket és a jelenség kimutatásával kapcsolatos problémákat, illetve kitérünk a jelenség természetvédelmi jelentőségére is

A Magyar szóelemtár megalkotása és a Magyar gyökszótár előkészítő munkálatai

Antal László a morféma fogalmát tisztázó 1959-es cikke [1] után 1964-ben Egy magyar morfématár ügyében cím cikkében [2] ezt írja: „A modern nyelvészeti felfogás a nyelvet jelrendszernek, kódnak tekinti. […] A nyelv teljes leírásához […] minden, az adott idpontban él kódtag, jel listába vétele is hozzátartozik. […] Amennyiben a nyelv alapvet eleme a morféma, úgy jogosult és szükséges olyan szótár készítése, amely morfémákat tartalmaz, pontosabban anyagát a morféma kategóriájában mutatja be. […] Persze az ilyen szótár valójában »morfématár« lesz, bár nevezhetnénk morfémaszótárnak is.” Antal László ötletébl és Kiss Gábor egy korábbi tanulmányából [10] kiindulva készítettük el a magyar morfémaszótárt, azaz a Magyar szóelemtárat. Kiindulásunk a Magyar értelmez� kéziszótár (ÉKSz2) [16] 73.542 címszava volt. Munkánk eredményeképpen összeszámolhatóvá vált, hogy 16.272 tmorféma, 518 tváltozat, 705 fiktív t, 54 igeköt, 949 toldalék, illetve eltag és 82 idegen szót építi fel a szótár címszavait. Átlagosan 2,46 morféma alkot egy-egy címszót. A Magyar szóelemtár jó kiindulási alap a Magyar gyökszótár elkészítéséhez

A lovasterápia hatásosságának vizsgálata mentálisan sérült gyerekek esetén a GAITRite® nyomásérzékelő szőnyeg segítségével

A különböző mentális károsodásban szenvedő gyerekek járása észrevehetően eltér az egészséges társaikétól. Az esetek túlnyomó többségében ezek az eltérések kedvezőtlenül befolyásolják a mindennapi életüket és az életminőségüket. A hagyományos kezelési módszerek hatékonyságának bizonytalansága és a legtöbb gyógyszeres kezelés súlyos mellékhatásai miatt a gyógyulás és a fejlődés elősegítése érdekében a hagyományos kezelések mellett gyakran alternatív, kiegészítő vagy akár integrált terápiás módszerek is szóba jöhetnek. Az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló lovasterápia az egyik ilyen terápiás megközelítés. A kutatás célja lovasterápia a hatékonyságának vizsgálata mozgásvizsgálati módszerrel. A vizsgálatba 14 (életkor: 7,79± 2,34 év, magasság: 131,29 ± 15,57 cm, testtömeg: 29,57 ± 7,07 kg), különböző típusú rendelleneséggel élő és lovasterápával kezelt és 14 kontroll személyt (életkor: 8,43 ± 2,19 év, magasság: 129,93 ± 13,65 cm, testtömeg: 34,71 ± 20,76 kg) vontunk be.  A vizsgált személyek járásmintáit GAITRite® (CIR System Inc., USA, NY, Peekskill, 4.8.5 verzió) nyomásérzékelő szőnyeg segítségével rögzítettük. A mért adatokból időbeli és térbeli járásparamétereket számítottunk, mint ciklusidő (s), kettős támaszfázis időtartama (s), támaszfázis időtartama (s), kadencia (járás frekvenciája) (lépés/perc), végtaghosszal normalizált járássebesség (1/perc), lépésciklussebesség (cm/s), végtaghosszal normalizált lépéshossz (-), lábfej be- és kirotációja (°), lépésszám (db), lépéshossz (cm), lépésidő (s), lépésszélesség(cm). A jobb és bal oldali végtag összehasonlítására korrelációs együtthatókat a kétoldali paraméterek (ciklusidő, kettős támaszfázis időtartama, támaszfázis időtartama, lépésciklussebesség, végtaghosszal normalizált lépéshossz, lábfej be -és kirotációja, lépéshossz, lépésidő, lépésszélesség) esetében számítottuk ki. Leíró statisztikát minden egyes paraméterre alkalmaztunk. A lovasterápiával kezelt csoportnak a terápia előtti és utáni mérések során meghatározott járási jellemzőit egymással, valamint a hasonló mentális betegséggel rendelkező, de lovasterápiával nem kezelt kontrollcsoport járásparamétereivel statisztikailag hasonlítottuk össze. Szignifikáns változásokat és különbségeket találtunk a lépésszélesség paramétereiben. A többi paraméter esetében a látható különbségek ellenére az eredmények közötti eltérés nem volt szignifikáns. Összességében elmondható, hogy a lovasterápiának érzékelhető pozitív hatása van, ezért más kezelések kiegészítő terápiájaként ajánlott alkalmazni. Az eredmények azt is mutatják, hogy további vizsgálatokat nagyobb elemszámmal és jobban specializált csoportokkal célszerű lenne megismételni

Single-particle virology

The development of advanced experimental methodologies, such as optical tweezers, scanning-probe and super-resolved optical microscopies, has led to the evolution of single-molecule biophysics, a field of science that allows direct access to the mechanistic detail of biomolecular structure and function. The extension of single-molecule methods to the investigation of particles such as viruses permits unprecedented insights into the behavior of supramolecular assemblies. Here we address the scope of viral exploration at the level of individual particles. In an era of increased awareness towards virology, single-particle approaches are expected to facilitate the in-depth understanding, and hence combating, of viral diseases

Utánpótláskorú kézilabdázók alsóvégtag állapotfelmérő vizsgálatainak műszerezése

Mint minden sportágban, így a kézilabda sport keretein belül is rendkívül fontos a sportolók megfelelő állapotfelmérése. Ezen mérések kiértékelésével a gyógytornászok átfogó képet kapnak a sportolók aktuális állapotáról. A felmérések után a megfelelő feladatok kiválasztásával tudják a versenyzők ízületeinek mozgástartományát növelni, a gyenge izmokat erősíteni, vagy a túlműködőket nyújtani. A kutatás célja az alsó végtag állapotfelmérésére szolgáló objektív módszert kidolgozása, amely alkalmas a főbb ízületek mozgásterjedelem és szögtartomány értékeinek pontos meghatározására. Ehhez egy kitelepíthető optikai-alapú OptiTrack márkájú mozgásvizsgáló (motion capture) rendszert használtunk, amely a kijelölt anatómiai pontok térbeli helyzetét rögzíti, és abból számított jellemzők monitorizálhatóvá teszik a változásokat, segítik a gyógytornászt az egyéni rehabilitáció kialakításában. Az optikai mozgáskövetésnek köszönhetően objektíven mérhetők a mobilizációs feladatok során a térdízületi és bokaízületi szögek terjedelmei, a medence dőlési szöge, ezekből következtethetünk combhajlító izmok feszességére és lazaságára. A négy tesztfeladat: speciálisan kivitelezett guggolási feladat, a Thomas-teszt, egy a hamstring izomcsoport (combhajlító izmok) nyújthatóságát vizsgáló feladat, valamint az úgynevezett ’sit and reach’ teszt. A méréseinket 11 utánpótláskorú (16-18 éves) női kézilabdázó bevonásával végeztük el. Az alkalmazott feladatok kiértékelése teljes képet ad az alsó végtag (boka-, térd- és csípőízületek) állapotáról, valamint következtetéseket vonhatunk le az izomzat feszességéről. A kidolgozott módszer segítségével a hagyományos (korábban is használt) mérőszámok, mint a boka dorsiflexiós szöge, a térdszög flexió-extenziós mozgástartománya vagy a maximális előrenyúlás, a szakirodalmi adatoknak megfelelően nagy pontosággal mérhetők. Ezen felül olyan mérőszámok meghatározását teszi lehetővé (pl. medence billenése, transzverzális síkban történő szögkitérések), ami szemrevételezéssel korábban nem volt lehetséges