A kognitív sémák és a társkapcsolatok fejlődésének különböző útjai gyermekkori daganatos betegségből felgyógyult felnőtteknél = Different process of development in cognitive schemata and social relations in cancer survivals whose illness onset dated from early or late childhood

Elméleti háttér: Az egyre javuló orvosi ellátás, a gyerekkori onkológiai betegek túlélési arányának növekedése ellenére a trauma következményei a kezelések befejezését követően is még éveken keresztül fennmaradhatnak, befolyásolva a mindennapi adaptációt, szociális kapcsolatok alakulását. A megterhelő életeseményre adott reakciókat, a hosszabb távú pszichoszociális alkalmazkodást a támogató társas környezeten túl nagymértékben befolyásolja a gyermek életkora és a kognitív érettsége. Cél: Vizsgálatunk célja a nyolcéves kor alatt és nyolcéves kor feletti életkorban elszenvedett onkológiai betegség felnőttkori társas kapcsolatokra és értelmező sémákra gyakorolt hatásainak elemzése. Vizsgálati mintánk gyermekkori onkológiai betegséget túlélő felnőttekből (N = 59), míg a kontrollcsoport (N = 53) gyermekkori krónikus betegségben nem szenvedő, a túlélőkhöz hasonló életkorú felnőttekből állt. Módszerek: A vizsgált személyek kognitív séma, megküzdési mód, társkapcsolati, szorongás, depresszió, valamint traumatizációs jellemzőinek felmérése az alábbi eszközökkel történt: Young-féle Séma Kérdőív, EMBU (Neveltetésem Emlékei Kérdőív), Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív, COPE (Megküzdés Kérdőív), Kórházi Szorongás és Depresszió Skála, Poszttraumás Stressz Skála. Eredmények: Eredményeink szerint a nyolcévesnél idősebb korban diagnosztizált felnőtt túlélők és egészséges kontrollszemélyek között sem a nők, sem a férfiak vonatkozásában nincs a vizsgált paraméterekben különbség. A nyolcévesnél fiatalabb korban kezelt felnőtt nők gyakrabban folyamodnak passzív megküzdési stratégiához, továbbá olyan különféle maladaptív sémák alkalmazásához, mint a fokozott szeparációs érzés, korlátozott autonómia, függőség és aggodalmaskodás. Következtetések: Eredményeink hangsúlyozzák a kora gyermekkorban onkológiai betegségben szenvedő lányok esetén a pszichoszociális ellátás fontosságát, különösen a felnőttkori kapcsolati problémák megelőzésére való tekintettel. A későbbi gondozás során fokozott figyelmet kell fordítani a problémamegoldás aktív formáinak támogatására, az elszakítottságérzés csillapítására, az autonómia erősítésére, a független motivációkból származó cselekedetek támogatására és az aggodalmaskodás enyhítésére. | Background: Despite the improving medical care and increasing survival rate, the consequences of pediatric cancer may persist for many years after the end of treatment, which can influence everyday adaptation and social relationships. Perception of the stressful life events and the long term psychosocial adaptation are influenced by social support and cognitive appraisal determined by many factors including cognitive maturity and age. Aim: The aim of this study is to investigate the effects of social relationships and cognitive schemata in childhood cancer survivors. The patient group consisted of persons suffered from cancer before and after eight years of age (N = 59) and a matched control group without chronic childhood illness (N = 53). Methods: The participant’s cognitive schemata system, coping capacity, close relationships, anxiety, depression, and trauma-related data were measured by a test battery involving Young Schema Questionnaire, COPE (Coping questionnaire), Experience of Close Relationships, My Memories of Upbringing (Egna Minnen Beträffande Uppfostran), Hospital Anxiety and Depression Scale, and Impact of Event Scale-R. Results: No differences were found in test parameters of survivors diagnosed after eight years of age and healthy control participants, among males and females. However, women with cancer diagnosed before eight years of age reported more passive coping style and different kind of maladaptive schemata including feelings of separation, limited autonomy, dependency, and apprehensiveness. Conclusion: Our data underline the importance of psychosocial care of early childhood cancer which might have significant influences on adult interpersonal problems, first of all among females. During follow-up, psychosocial interventions — focusing on active problem-solving, decreasing feelings of separation, strengthening autonomy, reducing dependency — are highly recommended

Humánvédelem - békeműveleti és veszélyhelyzet-kezelési eljárások fejlesztése (Tanulmánygyűjtemény I., e-book)

TARTALOMJEGYZÉK Kállai Attila: Felkészítés és kiképzés virtuális környezetben 4 Kristóf Zoltán: Szárazföldi manőver erők (dandár - zászlóalj harccsoportok) légvédelmi oltalmazása 56 Szűcs Pál: A kismagasságú felderítés és sajátosságai, hatékonyságának növelése 1. 145 Kalmár István: Légvédelmi rakéta harci zónák elmélete 173 Szabó Csaba: A légvédelmi rakétacsoportosítás harci munka modellje 222 Horváth Tibor: A műveleti környezet műszaki támogatásának kihívásai 256 Horváth Tibor: AZ IED hálózat, mint korunk egyik aszimmetrikus kihívása 301 Katona Zoltán: A műszaki támogatás aktuális kérdései, azok értelmezése változó műveleti környezetben (AJP3.12 Műszaki doktrína, ATP3.12.1 Doktrína tervezet tükrében) 332 Varga Zsolt: A korszerű műveleti környezet, mint a műszaki támogatás determinánsa (Az útfelderítő, -mentesítő képesség a modern hadviselésben) 371 Földi László: Az éghajlatváltozás hatása a biztonságra és a katonai erő alkalmazására, a hadviselés ökológiai kérdései 400 Halász László: A hadviselés ökológiai következményeinek enyhítése 475 Petró Tibor: A hadviselés hatása az ökoszisztémákra 509 Horváth Attila: Az ellátási lánc, mint kritikus infrastruktúra (létfontosságú rendszerelem) 550 Derzsényi Attila: Különleges jogrend szerinti beszerzés az ellátási lánc folyamatában 615 Bányász Péter: Az ellátási lánc kiberfenyegetettsége, különös tekintettel a közlekedési alrendszer biztonságára, a szervezett bűnözés hatásai 643 Boldizsár Gábor: A katonai hivatás, mint szervezeti kultúra és sajátosságai 673 Bolgár Judit: A tehetséggondozás sajátosságai és lehetőségei a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon 729 Holndonner Hermann: Magyar tisztképzés, quo vadis? (A tisztképzés XXI. századi kihívásai) 795 Für Gáspár, Tuba Zoltán, Körmös Csaba: Terepértékelés, geoinformációs technológiák 84

HUNCHEST-II contributes to a shift to earlier-stage lung cancer detection: final results of a nationwide screening program

The introduction of low-dose CT (LDCT) altered the landscape of lung cancer (LC) screening and contributed to the reduction of mortality rates worldwide. Here we report the final results of HUNCHEST-II, the largest population-based LDCT screening program in Hungary, including the screening and diagnostic outcomes, and the characteristics of the LC cases.A total of 4215 high-risk individuals aged between 50 and 75 years with a smoking history of at least 25 pack-years were assigned to undergo LDCT screening. Screening outcomes were determined based on the volume, growth, and volume doubling time of pulmonary nodules or masses. The clinical stage distribution of screen-detected cancers was compared with two independent practice-based databases consisting of unscreened LC patients.The percentage of negative and indeterminate tests at baseline were 74.2% and 21.7%, respectively, whereas the prevalence of positive LDCT results was 4.1%. Overall, 76 LC patients were diagnosed throughout the screening rounds (1.8% of total participants), out of which 62 (1.5%) patients were already identified in the first screening round. The overall positive predictive value of a positive test was 58%. Most screen-detected malignancies were stage I LCs (60.7%), and only 16.4% of all cases could be classified as stage IV disease. The percentage of early-stage malignancies was significantly higher among HUNCHEST-II screen-detected individuals than among the LC patients in the National Koranyi Institute of Pulmonology's archive or the Hungarian Cancer Registry (p < 0.001).HUNCHEST-II demonstrates that LDCT screening for LC facilitates early diagnosis, thus arguing in favor of introducing systematic LC screening in Hungary.HUNCHEST-II is the so-far largest population-based low-dose CT screening program in Hungary. A positive test's overall positive predictive value was 58%, and most screen-detected malignancies were early-stage lesions. These results pave the way for expansive systematic screening in the region.• Conducted in 18 medical facilities, HUNCHEST-II is the so far largest population-based low-dose CT screening program in Hungary. • The vast majority of screen-detected malignancies were early-stage lung cancers, and the overall positive predictive value of a positive test was 58%. • HUNCHEST-II facilitates early diagnosis, thus arguing in favor of introducing systematic lung cancer screening in Hungary

Effect of factor XIII levels and polymorphisms on the risk of myocardial infarction in young patients

L