Hegedűs, Szilvia

Kállai, István László

Nagy, Krisztina

Sipos, Judit

Szabó, Dóra Fanni

Szabó Dóra Fanni

Sipos Judit

Hegedűs Szilvia

Kállai István László

Nagy Krisztina

University of Szeged

131 G2 – TEMATIKUS SZEKCIÓ  MÁJUS 2. (PÉNTEK) 15.30–17.00 Tanárok, tanárjelöltek, neveléstudósok vizsgálata  Előadóterem 217. A	TOVÁBBTANULÁSI	SZÁNDÉKOT	BEFOLYÁSOLÓ	TÉNYEZŐK	FELTÁRÁSA	AZ	SZTE	KÉT	KARÁNAK	ALAPKÉPZÉSES	HALLGATÓI	KÖRÉBEN	Szabó	Dóra	Fanni,	Sipos	Judit,	Hegedűs	Szilvia,	Kállai	István	László,		Nagy	Krisztina	SZTE	Neveléstudományi	Intézet	Kulcsszavak: Bologna‐rendszer; továbbtanulási motiváció A Bologna‐rendszer magyarországi bevezetésével a hallgatóknak hazánkban is lehetősé‐gük van az alapszakhoz kapcsolódó mesterszakok közül választani. A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról kötelezővé tette a felsőoktatási intézmények számára a pályakövetés elvég‐zését, melynek keretébe több intézmény (pl. KE, BME) a hallgatói motivációs vizsgálatokat is beemelte. Kutatások igazolták (Marton, 2009; Jancsák és Polgár, 2010; Veroszta, 2010), hogy a felsőoktatásba belépő tanulók előre tervezett szándéka, hogy az alapképzés befejezése után a mesterképzésbe is jelentkezzenek. A Bologna‐rendszer hazai interpretációja miatt nélkülöz‐hetetlen a hallgatók továbbtanulási motivációjának vizsgálata, azonban a BSc/BA és MSc/MA átmenetre koncentráló, a mesterképzésbe  lépés  szándékának  feltárására  irányuló  jelentő‐sebb kutatás nem ismert hazánkban. Kutatásunk célja az alapképzésben részt vevő hallgatók mesterképzésen való továbbtanu‐lási szándékának és az azt befolyásoló  tényezőknek a  feltárása, valamint háttérváltozókkal való összefüggéseinek vizsgálata volt a Bölcsészettudományi Kar (N=255) és a Természettu‐dományi és  Informatikai Kar  (N=489) hallgatóinak körében. A vizsgálat alapját egy általunk fejlesztett, négy fő tartalmi egységből álló online kérdőív biztosította, melyet 30 különböző szak hallgatói töltöttek ki. A válaszadók átlagéletkora 22,7 év, 56,9%‐uk nő, 43,1%‐uk férfi. Az eredmények alapján a válaszadók 72,1%‐a véli úgy, hogy valamilyen formában folytatni fogja  tanulmányait, ebből 58,9% szeretne szünet nélkül, az alapdiploma megszerzése után mesterképzésen  továbbtanulni.  Az  alapképzést  követően  munkaerőpiacon  elhelyezkedni szándékozók aránya csupán 12,5%. A vizsgált karok hallgatói között szignifikáns (p<0,001) kü‐lönbséget találtunk a jövőbeli tervek esetében. A bölcsészhallgatók nagyobb arányban jelöl‐ték meg  a  továbbtanulási  szándékot  reprezentáló  válaszlehetőségeket. A nemek  között  is (p<0,05) eltérést találtunk, a férfiak magasabb arányban tervezik, hogy az alapképzést köve‐tően munkát vállalnak. Kutatásunk rávilágított arra, hogy a hallgatókat befolyásoló tényezők között kiemelkedő szerepe van az egzisztenciális tényezőknek (az államilag támogatott képzés és a hallgatói jog‐viszony  nyújtotta  anyagi  támogatás  lehetősége),  valamint  a  szakmai  tudás  bővítése  iránti igénynek. Döntésüket legkevésbé a szülők, barátok véleménye befolyásolja.    G2

A továbbtanulási szándékot befolyásoló tényezők feltárása az SZTE két karának alapképzéses hallgatói körében

http://acta.bibl.u-szeged.hu/61112/1/pek_2014_131.pdf

A továbbtanulási szándékot befolyásoló tényezők feltárása az SZTE két karának alapképzéses hallgatói körében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged