Why Should We Reinvent Central Europe?

A noção de bem público desapareceu na Hungria. De modo a restabelecê- -lo, a desenhar um novo contrato social, é necessário que surjam novos modelos de comportamento e que haja emprego de novas tecnologias. Esta é a essência do movimento designado por ‘Reinventando a Europa Central’

Understanding civil society before and after 1989

Entrapped in the ambiguities of the Realpolitik of the Yalta system, East and Central European societies had to proceed on a long path of learning in order to find the right modes of self-organization and articulation to defend their values and identities vis-à-vis dictatorship and authoritarian rule. These bitter lessons contributed to the emergence of a new «strategy», a new vision which materialized in the emerging political philosophy and the political and social practice of civil society. This development would not have been possible without a gradual and fundamental change in political thinking and goal-setting, expressed in the development of a new concept of civil society.Atrapados en las ambigüedades de la Realpolitik del sistema de Yalta, las sociedades del Centro y Este de Europea han tenido que proceder a un largo camino de aprendizaje a fin de encontrar formas correctas de autoorganización y la articulación de la defensa de sus valores e identidades vis-à-vis con una dictadura y una administración autoritaria. Estas amargas lecciones contribuyeron a la emergencia de una nueva «estrategia», una nueva visión materializada en la emergente filosofía política y la práctica social y política de la sociedad civil. Este desarrollo no hubiera sido posible sin el gradual y fundamental cambio en el pensamiento político y el establecimiento de metas, expresadas en el desarrollo de un nuevo concepto de sociedad civil

The Hidden Agendas of Common Security

SUMMARY This article explores the connections between the arms race, the inner structures of the increasingly militaristic state and of civil society subordinated to it, and world?wide inequality. It reconceptualises well?used political concepts and explores new categories such as ‘international anarchy’ (instead of security) ‘modes of destruction’ (instead of or in combination with modes of production) ‘isomorphism’ between military and civilian structures etc. Because the Palme Report still assumes the traditional framework of the interstate system, it neglects the alternative social movements now springing up in the East, the West and the South, and fails to arrive at a real political programme for demilitarisation. SOMMAIRE Le programme caché de la sécurité commune Cet article explore les rapports entre la course aux armes, les structures internes de l'état de plus en plus militaire et d'une société civile subordonnée à lui, et l'inégalité mondiale. Il donne une nouvelle définition de concepts politiques trop utilisés et explore de nouvelles catégories telles que ‘l'anarchie internationale’ (au lieu de sécurité) ‘modes de destruction’ (au lieu de ou avec des modes de production) ‘isomorphie’ entre des structures militaires et des critiques etc. C'est parce que le rapport Palme accepte toujours la structure traditionelle du système entre états, il néglige les mouvements alternatifs sociaux qui apparaissent maintenant à l'Est, l'Ouest et au Sud, et ne réussit pas à trouver un vrai programme politique pour la démilitarisation. RESUMEN Las tablas encuibiertas de la seguridad común Este artículo examina la interrelación entre la carrera armamentista, las estructuras internas del estado crecientemente militarizado, la sociedad civil subordinada a ellas y la desigualdad mundial. Redefine algunos conceptos políticos muy en uso y explora nuevas categorías, tales como ‘anarquía internacional’ (en vez de seguridad), modos de destrucción (en vez de o en combinación con modos de producción); ‘isomorfismo’ entre las estructuras militares y las estructuras de crítica, etc. El Informe Palme tiene como supuesto el marco tradicional del sistema interestatal e ignora los movimientos sociales alternativos que están surgiendo en el Este, Oeste y en el Sur. Fracasa en su intento de generar un programa político verdadero para la desmilitarización

A Kraft-index – kreatív városok – fenntartható vidék (The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions)

A KRAFT-index: Kreatív városok – fenntartható vidék egy komplex mutatórendszer, amely a fejlődési tendenciát, hálózatosodást, a fontosabb szereplők együttműködési készségét és kapacitását, kreativitási potenciálját, valamint a szereplők szinergiáiból fakadó belső energiákat és lehetőségeiket jelzi. A város- és vidékfejlesztés sikerének zálogaként előtérbe állítja és méri az ún. „puha” tényezőket, úgymint a kreativitást, innovációs képességet, új tudás létrehozását, tudástranszfert, együttműködési készséget, bizalmat, kollektív kompetenciákat. A társadalmi, gazdasági és tudományos kapcsolatok és hálózatok sűrűsége, minősége és dinamizmusa a sikeres fejlődés és fejlesztés kulcsai: ezek ma már fontosabb tényezők, mint a fizikai távolság, az adminisztratív jogi határok vagy az ún. „kemény” indikátorok. Az index értékeli egy térség lehetőségeit arra, hogy az ott élők, dolgozók, alkotók és letelepedni kívánók életminőségét, a vállalatok minőségi munkaerő iránti igényét és a fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe véve fejlessze gazdaságát és versenyképességét. Három tulajdonságcsoportot mér: 1. kreativitiási és innovációs potenciál, az új tudás létrehozásának képessége, 2. társadalmi és kapcsolati tőke, hálózati potenciál és „összekapcsoltság”, valamint 3. fenntarthatósági potenciál. _____ The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions is a complex indicator system to measure development tendencies, ‘networkedness’, cooperation inclination and capacity, creativity potential and possibilities arising from the synergies among actors. It highlights and gauges ‘soft’ factors, such as creativity, innovation capacity, knowledge production, knowledge transfer, willingness for cooperation, trust, and collective competences and perceives effective regional cooperation among economic and social actors as the measure of successful urban and rural development. The density, quality and dynamism of social, economic and academic networks are more important factors than physical distance, administrative legal barriers or ‘hard’ indicators. The index evaluates the potential of a region to develop its economy and competitiveness by considering the quality of life of its inhabitants, workers, producers and immigrants, the quality workforce requirements of companies and sustainability. It measures three groups of qualities: 1. creativity and innovation potential, the ability of knowledge production; 2. social and connection capital, network potential and connectedness; and 3. sustainability potential

Civilisational Crisis

SUMMARY This article addresses the issue of ‘civilisational crisis’. The nation?state systems upon which the world economy is built require for their survival the reassertion of nationalism at ever higher levels, finding its most recent expression in the revival of the Cold War. At the same time the continued internationalisation of the post?war world economy threatens and undermines traditional geographical and political units and concepts. This process has accelerated in recent decades with the arrival of modern nuclear and microelectronic technologies with their capacity to destroy civilisation itself. The potential resolution of this crisis is to be found in the emergence of anti?systemic grass?roots organisations in both East and West. RESUMEN Crisis de la civilización Este artículo versa sobre el problema de la ‘crisis de la civilización’. Los sistemas estado?nación, sobre los que esta construida la economía mundial, requieren para su sobrevivencia, de la reafirmación del nacionalismo a niveles sin precedentes, encontrando su expresión más reciente en la reanudación de la Guerra Fría. Al mismo tiempo, la continuada internacionalización de la economía mundial de postguerra amenaza y socava los conceptos y unidades geográficos y políticos tradicionales. Este proceso se ha acelerado en las últimas décadas con la aparición de modernas tecnologías nucleares y microelectrónicas, capaces de destruir la propia civilización. La solución potencial de esta crisis debe encontrarse en el surgimiento de organizaciones de base antisistema, tanto en el Este como en el Oeste. RESUME La crise de la civilisation Cet article considère le problème de la ‘crise de la civilisation’. Les systèmes d'état?nation sur lesquels reposent l'économie mondiale ont besoin pour leur survivance de la réaffirmation du nationalisme à des niveaux encore plus élevés, trouvant son expression la plus récente dans le renouvellement de la Guerre Froide. En même temps l'internationalisation continue de l'économie mondiale de l'après?guerre menace et sape les unités et les concepts géographiques et politiques traditionnels. Ce procédé a été accéléré dans les dernières décades avec l'arrivée des technologies modernes nucléaires et micrô?electroniques et leur capacité de détruire la civilisation elle?même. La résolution en puissance de cette crise se trouve dans l'apparition d'organisations de base dans l'Est et l'Ouest

EURÓPA HALMOZÓDÓ VÁLSÁGAI

Egyre több jel mutat arra, hogy jelenlegi formáit és működését tekintve az EU – pontosabban az európai politikai közösség, az egységes piac és az európai nemzetek feletti intézmények együttese – nem fenntartható. Az elitvezérelt integráció módszerei kimerültek, az európai projekt jelentősen vesztett vonzerejéből, az EU intézményeibe vetett bizalom egyre csökken; az európai társadalmi modell és a fenntartható regionális integráció ígéretei egyre távolabb kerülnek a mindennapi valóságtól. 2012-ben vitathatatlanná vált, hogy a makacs pénzügyi és gazdasági válság egyre mélyülő szociális és politikai válságba torkollik. A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek – csak úgy mint az európai centrum és perifériák közötti szakadék – a korábbinál nagyobb figyelmet és széles körű társadalmi vitát igényel: Európának szüksége van egy új társadalmi szerződésre, ami feltételezi a meghatározó szereplők vízióinak és érdekeinek világos artikulációját. Mindehhez a még betöltetlen európai és nemzetállamok feletti köztér politizálódása, valamint a politikai felszín alatti hálózatok és mozgalmak sokaságának önkifejezése, azaz a civil társadalom fokozott részvétele szükséges

Az aranykor káprázata és a 20. század árnyai: perspektívák tágulása és szűkülése az Osztrák-Magyar Monarchiában

A tanulmány a Műcsarnok 120. évfordulójának állít emléket

Inside and outside of science the legacy of Elemér Hankiss

Elemér Hankiss was one of the most influential and brilliant thinkers of the past half century in Hungary and Central Europe. His work overarches disciplines from literary criticism and sociology, to political science, anthropological philosophy and civilizational theory. Thanks to his numerous essays and media appearances he was highly appreciated and well-respected as a non-partisan public intellectual. This essay investigates some of the lesser known aspects of his oeuvre, and his contribution to creating a unique advanced study centre in Western Hungary’s historic city of Kőszeg. It also highlights his outstanding ability to oscillate between different disciplines and public activities, while at the same time continuously focusing on the existential questions of human existence

A civil társadalom változó nyelvezete és táguló horizontja

A tanulmány szerzői a civil társadalommal kapcsolatos diskurzus problémáit mutatják be, történelmi szemlélettel nyomon követve a ma érvényesülő trendek kialakulását mind a társadalmi, mind az elméleti vitákban. A szerzők célja a Közép-Európa régiójában folyó civil társadalmi diskurzus dinamikájának elemzése, összekötve ezt a folyamatot a szélesebb, európai és globális léptékben mutatkozó jelenségekkel. A civil társadalom eszméi az 1970-es és ’80-as években Közép-Európában éledtek újjá. Ezeknek az eszméknek az értelmezése 1989 után jelentős átalakuláson ment át. A kétpólusú világrendszer logikáját tükröző megosztottság megszűntével a széleskörű társadalmi mobilizáció alapjai is megszűntek. A politikai és ideológiai akadályok megszűntével gazdasági, jóléti és biztonsági kérdések kerültek előtérbe. Ennek eredményeként a civil társadalom eredeti eszméje válságba került. Ugyanakkor azonban az európai integráció és a globális társadalmi mozgalmak új dinamizmust hoztak a civil társadalmi diskurzusba is