Klímaálló földhasználat – a vidékpolitika szerepe a fenntartható tájhasználati módok kialakításában

Magyarországon a mezőgazdaságot érintő legfontosabb folyamatok a talajvízszint-süllyedés és kiszáradás, valamint a tájhasználat-változásokból adódó jelenségek. Az aszály a nemzetgazdaság összes ágazatát súlyosan érinti, ezért a víz-kormányzás jelentősége fel fog értékelődni. A száraz időszakban a vízpótlásról kell gondoskodni és hatékony, víztakarékos öntözőrendszerek kialakítását kell szorgalmazni, az árhullámok idején pedig – a későbbi felhasználás végett– a nagyvizek visszatartása lesz célszerű. A mezőgazdaság klímavédelmi célú átalakítási folyamatában különös szerepet kap a talajkímélő gazdálkodási módok kialakítása, a víztakarékos művelési módok alkalmazása, az állattartás és - tenyésztés technológiai fejlesztése, a változó feltételeknek leginkább megfelelő fajták termesztése és tenyésztése, továbbá termelési eljárásmód kifejlesztése az éghajlatváltozás relatív előnyeinek kihasználására, az információs és biztosítási háttérrendszer kifejlesztése és az inváziós növény - és állatfajok terjedésének visszaszorítása. A tanulmányban a mezőgazdasági területhasználat és a klímaváltozás legfontosabb összefüggéseit tekintjük át, különös tekintettel azok tájhasználat- változásra gyakorolt hatásaira, másrészt a földhasználat megváltozásából adódó üvegházhatású gázok kibocsátás a csökkentésének vidékpolitikai lehetőségeire

Geoecological mapping in a Kis-Sárrét study area

Nowadays, the main aim of landscape research is to find out how a land use type of a given area suits the land potential and what sort of social activities can take place there with the minimum risk. Humans, as determinant factors of the landscape, have more and more influence on the functioning and shape of the landscape. The goal of the research is to explore the antropogenic-technogenic processes along with the structure and function of the landscape. The study area is part of the Körös-Maros National Park and it can be found in the North of the park, near the village Biharugra. It is an important bird and wildlife habitat, protected since 1997. It is a peripheral rural landscape near the frontier, which means peculiar tasks for both sides of the border. The most important of these are raising the environmental awareness of the inhabitants, the handling of environmental conflicts, the harmonisation of agricultural and rural development with environment protection and nature conservation and to find out how the natural state of the settlements affect the wider environment. While using the land particular attention must be gave to nature protection, which means conscious land use. The most adequate land use can be chosen on the basis of the principles of environmental management and sustainable development. This study tries to specify the present landscape ecological state of the research area and to provide some guidelines for future nature conservation and landscape planning. By using the results of this research there is a possibility to extend nature conservation area and the unified European network of green corridors could be established (Natura 2000). Comparing the map of actual and limited land use we can determine all those suggested interventions wich will help to form the optimal land use for the inhabitants, the agricultural organizations and the National Park

Talajtani vizsgálatok szerepe a tájkutatásokban : talajosztályozási rendszerünk korszerűsítési lehetőségeinek vizsgálata = The function of soil research in the landscape studies : examination of the modernization possibilities of the Hungarian soil-classification system

In the present study, two apparently different subdisciplines of geography science: the landscape science and the soil science from a specific viewpoint are discussed. Not only the prominent part of the soil – as abiogen element of the landscape – should be referred but another, more complex relationship has to be demonstrated, such as what connection exists between pedology research and a land-use change model. It is not accidental that the soil map of our Earth shows intense diversification … The soil, as an important landscape ecological subsystem is in close functional and structural connection with the other subsystems. Therefore, any changes of a subsystem have direct effect on the soil. In the first part of this essay we discuss the nature of land-use changes, the conceptional framework of the optimal land use and our research methods of the above-mentioned processes. In the second part of our study we provide a native soil classification method as well as a summary over the results of the World Soil Reference Basis’ valuation of what practical usage mainly can contribute in shaping an optimal land-use system of a given area

Soil pollution in the Hungarian-Romanian border region (Valley of Körös-Cris rivers)

The investigation assessed and evaluated the soil polluting activities in 30 Romanian and Hungarian settlements in the region of the Double, Black and White Körös-Cris Rivers. Pb concentrations are mainly higher than the limit values with maximum values registered in the area of landfill and near the roads. The concentration of Cu and Zn in soils of the region is below the alarming values. In some places Cd levels in soils reached the alert threshold. Plant samples mostly do not contain higher than permitted levels of heavy metals. One of the main goals of the study is to contribute to the future sustainable use of the environment and conservation actions in the region in order to implement regional development policy. We must therefore address the social activities that involve a risk of soil pollution in the region, especially in the Körös-Cris Valley. Science-based assessment of the level of pollution can lead to the development of implementing procedures to reduce the impact of these activities. The most important result of the quality and quantity analysis of polluting activities in the region is territorial definition of soil heavy metal load

Soil pollution in the Hungarian-Romanian border region (Valley of Körös-Cris rivers)

The investigation assessed and evaluated the soil polluting activities in 30 Romanian and Hungarian settlements in the region of the Double, Black and White Körös-Cris Rivers. Pb concentrations are mainly higher than the limit values with maximum values registered in the area of landfill and near the roads. The concentration of Cu and Zn in soils of the region is below the alarming values. In some places Cd levels in soils reached the alert threshold. Plant samples mostly do not contain higher than permitted levels of heavy metals. One of the main goals of the study is to contribute to the future sustainable use of the environment and conservation actions in the region in order to implement regional development policy. We must therefore address the social activities that involve a risk of soil pollution in the region, especially in the Körös-Cris Valley. Science-based assessment of the level of pollution can lead to the development of implementing procedures to reduce the impact of these activities. The most important result of the quality and quantity analysis of polluting activities in the region is territorial definition of soil heavy metal load

A környezetvédelmi politikák és a környezetvédelmi intézményrendszer változása a Kárpát-medencében = Reform of the Environmental Policy and the Institutions in Karpathian basin

A Kárpát-medence környezetpolitikája és intézményrendszere heterogén. A nemzetállamok környezetvédelmi politikája törvényi és stratégiai szinten jól illeszkednek az EU irányelvekhez, az európai joganyag szellemében készültek el. A hasonló célkitűzések elérésére irányuló politikai törekvések a fenntartható környezetállapot javítás irányába mutatnak. Az államigazgatás hatósági és igazgatási feladatainak szétválasztásának intézkedései megszülettek. Ugyanakkor a törvények és stratégiák intézményi keretekben való megvalósulása már sokkal diverzebb képet mutat a térségről. A medenceországok közigazgatási rendszerére épülő környezetvédelmi irányítási struktúrák különfélék. A környezetvédelem intézményei többnyire az EU-kompatibilis NUTS egységek szerint tagozódnak, míg a vízgazdálkodási és -felügyeleti szervek a vízgyűjtő-terület elvét követik. A vizsgált országoknál a legnagyobb eltérést a természetvédelem irányításának intézményi keretei jelentik. Az EU részéről érezhető, a természetvédelem uniformizálására való törekvés ellenére a Kárpát-medence, mint homogén ökológiai egység, nem rendelkezik ilyen egységes intézményrendszerrel. Megítélésünk szerint a "medencecentrikus" környezetvédelem kialakítása nagyban függ az államigazgatási rendszeren kívüli (civil, NGO, eurorégió stb.), határon átnyúló struktúrák tevékenységeitől. Mindez a ?bottom-up? megközelítésű területfejlesztéssel, határmenti együttműködésekkel, az önkormányzatok, civilek, vállalkozók összefogásával válhat valóra. | The environment policy and institutions of the Carpathian Basin are heterogenic. The environmental policy of the states strategically and according to the law suit well to the EU directives, they were made in the European law theme. The political intentions aiming at similar objectives helping the distinct improvement for a maintainable environmental state. The separative arrangements between the tasks of nation authorities and management have been started. Meanwhile the laws and the strategies in institutional contexts shows more diverse picture about the region. The environmental protection structures of the administration system concerning the "basin-countries" are different. The establishments of the environmental protection are devided by the EU NUTS standard, while the water management and controlling inspectorates are following the system of the river basin. The biggest differences among the examined countries are the institutional system of the nature conservation policy. Notwithstanding the uniformisation of the EU?s nature conservation policy the ecological homogeneous Carpathian Basin has no homogen institutional system. Our opinion to perform the "basin-centric" environmental protection is highly depends on the activities of the cross border structures (NGOs, Euroregions etc.). All of that could manage by the ?bottom-up? approach in the spatial development and the cross border cooperation