Report on the International Scientific Conference ‘The protection of religious freedom in Central and Eastern European countries’ organised within the framework of the Central European Professors’ Network

The scientific conference under the title ‘The protection of religious freedom in Central and Eastern European countries’ was held on 26 November 2021 in the Ministry of Justice of Hungary as the third element of the closing events of the Central European Professors’ Network. The event hosted a book launch as well: the members of the research group titled ‘Freedom of conscience and religion in Europe’ presented their book entitled ‘Religious Symbols in the Public Sphere’ which summarizes their results. Professor Sobczyk, the head of the research group, introduced the two main issues which the research group focused on, namely: ‘the presence of religious symbols in public space’ and ‘protection of religious belief in East-Central European countries’Konferencja naukowa pt. „Ochrona wolności religijnej w krajach Europy Środkowo-Wschodniej” odbyła się 26 listopada 2021 r. w Ministerstwie Sprawiedliwości Węgier, jako trzeci element wydarzeń zamykających działalność Sieci Profesorskiej Europy Środkowej. Jednym z ważniejszych punktów Konferencji była prezentacja książki, która powstała w wyniku prac członków grupy badawczej „Wolność sumienia i religia w Europie”, zatytułowanej „Symbole religijne w sferze publicznej”. Profesor Sobczyk, przewodniczący tego zespołu naukowców, przedstawił dwa główne zagadnienia, na których skupiła się praca badaczy, tj.‘obecność symboli religijnych w przestrzeni publicznej’ oraz ‘ochrona przekonań religijnych w krajach Europy Środkowo-Wschodniej

Réka Varga: Challenges of Domestic Prosecution of War Crimes with Special Attention to Criminal Justice Guarantees

RECENZI

Az unikornis nyomában? A Covid-19 elleni védőoltások globális hozzáférhetősége a TRIPS-mentesség, az egészséghez való jog és a fejlődéshez való jog háromszögében

Jelen tanulmány a Covid-19 elleni vakcinák globális hozzáférhetőségének nemzetközi jogi elemzésére vállalkozik a TRIPS Megállapodásban található rendkívüli szabadalommentesség, valamint az egészséghez való jog és a fejlődéshez való jog tükrében. Ennek keretében vizsgálat alá kerül, hogy vajon azon WTO-tagoknak, akik az egészséghez való jogot és a fejlődéshez való jogot garantáló nemzetközi instrumentumok részesei, van-e emberi jogi szempontú kötelezettsége a vakcinaszabadalom felfüggesztésére? És ha van, akkor vajon ez a kötelezettség jogilag mennyire kikényszeríthető? És ha van és ki is kényszeríthető, akkor vajon mennyire célravezető? Vagy csupán az unikornis nyomába eredünk

Ukrajna esete a Nemzetközi Büntetőbírósággal – Remények és realitások

Alig maradt a nemzetközi jognak olyan területe, amelyet Oroszország Ukrajna elleni agreszsziója nem érint, és nem képez kivételt ez alól a nemzetközi büntetőjog sem. Mi több, az orosz–ukrán háború kapcsán vizsgálható büntetőjogi kérdések száma kifejezetten széles skálán mozog, és jelen tanulmány célja, hogy ezen a skálán végighaladjon, az elemzés középpontjába Ukrajna Nemzetközi Büntetőbíróság előtti helyzetét állítva. Ennek keretében az első bemutatni kívánt kérdés, hogy hogyan került az ukrajnai eset a Nemzetközi Büntetőbíróság elé, és miként indult meg az eljárás a Római Statútum 43 részes állama közbenjárásának köszönhetően. A joghatósági kérdések megértéséhez ezt követően számba kell vennünk a nemzetközi fegyveres konfliktusban részt vevő felek jogállását, különösen Ukrajnáét a Római Statútum 12. cikk (3) bekezdése alapján, azaz, hogy mit jelent a gyakorlatban egy harmadik állam részéről a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának önkéntes alávetési nyilatkozattal történő elfogadása. Emellett szükséges a Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyi, időbeli, személyi és területi joghatóságát is szétszálazni az ukrajnai helyzet kapcsán, külön figyelmet szentelve az agresszió kérdésének, vagyis annak, hogy miért lehetetlen a Nemzetközi Büntetőbíróság által egy, a nemzetközi béke ellen elkövetett ilyen súlyos cselekmény megtorlása. Végül érdemes felvázolnunk az eset lehetséges jövőbeli kilátásait is, mind a beteljesülni vélt reményeket, mind a reális kihívásokat felsorakoztatva

Fibrosis related inflammatory mediators: Role of the IL-10 cytokine family

Importance of chronic fibroproliferative diseases (FDs) including pulmonary fibrosis, chronic kidney diseases, inflammatory bowel disease, and cardiovascular or liver fibrosis is rapidly increasing and they have become a major public health problem. According to some estimates about 45% of all deaths are attributed to FDs in the developed world. Independently of their etiology the common hallmark of FDs is chronic inflammation. Infiltrating immune cells, endothelial, epithelial, and other resident cells of the injured organ release an orchestra of inflammatory mediators, which stimulate the proliferation and excessive extracellular matrix (ECM) production of myofibroblasts, the effector cells of organ fibrosis. Abnormal amount of ECM disturbs the original organ architecture leading to the decline of function. Although our knowledge is rapidly expanding, we still have neither a diagnostic tool to detect nor a drug to specifically target fibrosis. Therefore, there is an urgent need for the more comprehensive understanding of the pathomechanism of fibrosis and development of novel diagnostic and therapeutic strategies. In the present review we provide an overview of the common key mediators of organ fibrosis highlighting the role of interleukin-10 (IL-10) cytokine family members (IL-10, IL-19, IL-20, IL-22, IL-24, and IL-26), which recently came into focus as tissue remodeling-related inflammatory cytokines

A coeliakia genetikai es epigenetikai vonatkozasai.

Genetic backround of coeliac disease has been subjects to intensive research since decades. However, only results of HLA phenotyping have been taken over to routine clinical practice. Meanwhile, data on the role of epigenetical factors in the manifestation of diseases have been emerging. In coeliac disease, there are several questions both in the fields of genetics and epigenetics yet to be answered. In this review, a cross section of current knowledge on these issues is presented with special interest regarding the future clinical applications. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 83-88

Specific MicroRNA Pattern in Colon Tissue of Young Children with Eosinophilic Colitis

Eosinophilic colitis (EC) is a common cause of haematochezia in infants and young children. The exact pathomechanism is not understood, and the diagnosis is challenging. The role of microRNAs as key class of regulators of mRNA expression and translation in patients with EC has not been explored. Therefore, the aim of the present study was to explore the miRNA profile in EC with respect to eosinophilic inflammation. Patients enrolled in the study (n = 10) had persistent rectal bleeding, and did not respond to elimination dietary treatment. High-throughput microRNA sequencing was carried out on colonic biopsy specimens of children with EC (EC: n = 4) and controls (C: n = 4) as a preliminary screening of the miRNA profile. Based on the next-generation sequencing (NGS) results and literature data, a potentially relevant panel of miRNAs were selected for further measurements by real-time reverse transcription (RT)-PCR (EC: n = 14, C: n = 10). Validation by RT-PCR resulted in significantly altered expression of miR-21, -31, -99b, -125a, -146a, -184, -221, -223, and -559 compared to controls (p </= 0.05). Elevation in miR-21, -99b, -146a, -221, and -223 showed statistically significant correlation to the extent of tissue eosinophilia. Based on our results, we conclude that the dysregulated miRNAs have a potential role in the regulation of apoptosis by targeting Protein kinase B/Mechanistic target of rapamycin (AKT/mTOR)-related pathways in inflammation by modulating Nuclear factor kappa-light-chain-enhancer of activated B cells (NF-kappaB)-related signalling and eosinophil cell recruitment and activation, mainly by regulating the expression of the chemoattractant eotaxin and the adhesion molecule CD44. Our results could serve as a basis for further extended research exploring the pathomechanism of EC

Role of the Microbiome in Celiac Disease

Microbiome is the community of commensal, symbiotic and pathogenic microorganism that share our human body space. Intestinal microbiota has a defensive role in human health, it is implicated in metabolic and nutritional processes and plays an important role in the pathophysiology of several diseases. In recent years special attention has been paid to investigations targeting the changes of intestinal microbiome in various gastrointestinal disorders including inflammatory bowel disease, infectious colitis and celiac disease (CD). The aim of our present review is to summarize the role of the microbiome in CD and the changes of its composition in the intestine of patients suffering from CD