Comparing Executive Functioning in the School Readiness of Hungarian and Kenyan Preschoolers

Cross-national comparisons represent an avenue for investigating milestones achieved by one region that can help improve standards in another country. This study compares the development of executive functioning in Hungarian and Kenyan preschoolers as they prepare for school readiness. The study's cross-sectional design entailed sampling preschoolers from Hungary ( n = 187) and Kenya ( n = 420) aged between 4 and 8 years nested in 35 classrooms. Preschool class teachers rated the children's executive functioning using the Childhood Executive Functioning Inventory (CHEXI). The two-factor structure of the CHEXI demonstrated a strong measurement invariance for the two countries, Hungary and Kenya. Significant gender differences were noted on both subscales in the Hungarian sample but not in the Kenyan preschoolers. Additionally, no differences were found in the executive functioning of boys from both countries. However, the girls exhibited variances in the inhibition subscale. Contrary to expectations, no linear mixed effects were observed for country or the interactions between age and country apropos difficulties related to inhibition and total executive functioning except for working memory. Better working memory skills noted in the Hungarian sample were attributed to a superior preschool education system

Nemzetközi marketing az átalakuló világban

A nemzetközi marketing a marketingtudomány dinamikusan változó része. Rekettye professzor cikkben összegezte gondolatait e tudományterület fejlődéséről és fontosságáról. Cikke egyértelműen fogalmaz, ám néhány fontos kérdés tárgyalására nem kerített sort. E reagáló cikkben a szerző a nemzetközi marketing és a világgazdaság, a demográfiai változások és a technológiai kihívások kapcsolatát elemezte, bemutatva, hogy e tényezők miként befolyásolják a nemzetközi marketing szerepét, jelentőségét, jövőjét, s ezzel kiegészítette az eredeti cikk gondolatait

A finn példa

A finn példa című könyv szerzője, Dr. Pasi Shalberg maga is a matematika és a természettudományok tanáraként kezdte a pályáját. Jelenleg a finn Oktatási és Kulturális Minisztérium által szervezett CIMO (Nemzetközi Mobilitási és Együttműködési Központ) ügyvezető igazgatója, valamint az USA-ban működő ASCD (Szakfelügyeleti és Tantervfejlesztési Társaság) igazgatótanácsának tagja, a Helsinki Egyetem és az Oulu Egyetem docense

A magyarországi regionalizmus egy gyakorlati szakember szemével = Regionalism in Hungary from an empirical perspective

Több mint két évtizeddel a rendszerváltás után, és valamivel több mint tíz évvel hazánk EU-csatlakozását követően érdemes áttekinteni a magyarországi regionalizmus, regionalizáció folyamatait. Jelen írás célja az elmúlt évtizedek történéseinek átfogó, empirikus és folyamatalapú bemutatása, valamint a tudományos vizsgálat szempontrendszerének kiegészítése néhány új vizsgálati elemmel. A regionális tudomány alkalmazott jellegére tekintettel cél a területfejlesztési szakma és a tudomány kapcsolatának, viszonyrendszerének vizsgálata. Ehhez a szerző a tanulmányban hivatkozott elméleti alapokat használja, és kiegészíti saját gyakorlati tapasztalataival, a vonatkozó törvényi szabályozások, programozási és egyéb szakpolitikai dokumentumok, valamint két további elem vizsgálatával. A tudomány és a „szakma”, illetve az elmélet és a gyakorlat fogalmait a szerző írásában egymást kiegészítő, szinergikus elemekként, és nem ellentétpárokként használja. A regionalizáció folyamatát az 1990-es évektől kezdődően három szakaszra tagolja, a „hőskorra”, a stabilizáció, majd az útkeresés időszakára. Ezen időszakokat az általa kialakított szempontrendszer alapján hasonlítja össze és elemzi, majd néhány összegző megállapítást tesz. Az előcsatlakozási alapoktól az első, „fél” programozási időszakon, a decentralizációs törekvéseken, a pólusprogramon, az egymást követő intézményi és szabályozási változásokon keresztül eljutunk napjaink újraiparosítási és intelligens szakosodási stratégiáihoz, valamint az új, 2014 és 2020 közötti EU-s költségvetési periódus kezdetéhez. A cikk – a szerző reményei szerint – segítheti a területfejlesztést és a regionális folyamatokat kutatókat, az e területeken tevékenykedő gyakorlati szakemberek új generációját. Kiegészítésül szolgálhat továbbá a Kelet-Közép-Európa országaiban 1990 és 2015 között zajló területi folyamatok kutatásához, elsősorban összehasonlító elemzésekhez