A temperamentum alapdimenziójának egyik mérőeszközével, a büntetés- és jutalomérzékenység kérdőívvel (SPSRQ) szerzett hazai tapasztalatok = A temperament dependent dimension: psychometric properties of the Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on Hungarian sample

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik. | Aim: The negative and positive affectivity is one of the most important temperament factors of personality, some of them can be assessed by questionnaires. Gradually growing of exact measurement of the compositions of temperament is stimulated by the demand of a deeper looking into of etiology of depression, anxiety and psychosomatic diseases. Methods: The present study was designed to demonstrate the first data from the adaptation of Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on a Hungarian sample. The SPSRQ was constructed by Torrubia et al. (2001) and originated from Gray’s Reinforcement Sensitivity Theory to measure the temperament components of anxiety and impulsivity. Subjects: 363 students were recruited from a university sample. Results: The SPSRQ was validated by Temperament and Character Inventory Revised (TCI-R), Anxiety Sensitivity Profile (ASP), Albany Panic and Phobia Questionnaire, Spielberger State-Trait Anxiety Questionnaire (STAI), and Fear Survey Schedule (FSS) self-rated questionnaires. The results obtained in this study clearly indicate that the validity of SPSRQ is supported by anxiousness, anxiety, fear and temperament factor scores but the factor analyses points to some open question of the cultural stability of sensitivity to reward (SR) and sensitivity to punishment (SP) factors and the measurement of sensitivity to reinforcement theory. Discussion: The results obtaining on the Hungarian sample are controversial so need of further well controlled research to revise the factor structure of SPSRQ before clinical utilization

A temperamentum alapdimenziójának egyik mérőeszközével, a büntetés- és jutalomérzékenység kérdőívvel (SPSRQ) szerzett hazai tapasztalatok = A temperament dependent dimension: psychometric properties of the Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on Hungarian sample

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik. | Aim: The negative and positive affectivity is one of the most important temperament factors of personality, some of them can be assessed by questionnaires. Gradually growing of exact measurement of the compositions of temperament is stimulated by the demand of a deeper looking into of etiology of depression, anxiety and psychosomatic diseases. Methods: The present study was designed to demonstrate the first data from the adaptation of Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on a Hungarian sample. The SPSRQ was constructed by Torrubia et al. (2001) and originated from Gray’s Reinforcement Sensitivity Theory to measure the temperament components of anxiety and impulsivity. Subjects: 363 students were recruited from a university sample. Results: The SPSRQ was validated by Temperament and Character Inventory Revised (TCI-R), Anxiety Sensitivity Profile (ASP), Albany Panic and Phobia Questionnaire, Spielberger State-Trait Anxiety Questionnaire (STAI), and Fear Survey Schedule (FSS) self-rated questionnaires. The results obtained in this study clearly indicate that the validity of SPSRQ is supported by anxiousness, anxiety, fear and temperament factor scores but the factor analyses points to some open question of the cultural stability of sensitivity to reward (SR) and sensitivity to punishment (SP) factors and the measurement of sensitivity to reinforcement theory. Discussion: The results obtaining on the Hungarian sample are controversial so need of further well controlled research to revise the factor structure of SPSRQ before clinical utilization

Belestünk, benne vagyunk

Tanulmányom középpontjában az öregségi nyugdíj áll, s ennek megfelelően két célt valósít meg. Egyrészről bemutatni azt, hogy milyen változások következtek be a nyugdíjrendszerünkben, azzal hogy Uniós tagok lettünk.Másrészt pedig, bemutatni azt, hogy a nyugdíjrendszerek válságát, nem csak Magyarországon, hanem Európa szerte nem kizárólag a világgazdasági- válság okozta.BscIgazgatásszervez

A vagyonadó aktualitásai és kérdései Európában

A logika, amelyre a szakdolgozatomat építettem, annak bemutatása, hogy az állami szerepvállalások függvényében az egyes országok, hogyan tudják saját adórendszerükbe átültetni a vagyonadó elméleti alapvetéseit.MscKözigazgatási mestersza

The relationship between the European Union and the United States of America

The European Union these years has forged gradually ahead along the spectrum of economic integration. But the relationship between the member states was buffeted by the storm of the economic crisis. So the question arises whether the European Union can be suitable partner of the United States in the fighting against the global challenges.szakirányú továbbképzésKulturális és Európai Uniós szakfordít

Vorteile und Nachteile der frühen künstlichen Zweisprachigkeit

Die Diplomarbeit beschäftigt sich mit der künstlichen Zweisprachigkeit. Nach Abgrenzung der Begriffe, werden Familien vorgestellt. Als Forschungsmethode wurden persönliche Interviews durchgeführt. Das Ziel ist zu beweisen, dass der künstliche Bilingualismus nur Vorteile und keine Nachteile hat. Laut Forschungsergebissen kann festgestellt werden, dass zweisprachig aufwachsen nur Vorteile mit sich bringt. Die Zustellung und die konsequenze Verhaltensweise der Eltern ist jedoch entscheidend

Korai navigációs tapasztalatok, valamint a szorongás és félelmek hatása n?k és férfiak tájékozódási stratégiáinak alakulására

A vizsgálatban 263 egyetemi hallgató (140 n? és 123 férfi) vett részt. Kérd?ívek segítségével a téri tájékozódási stratégiák, szorongások, félelmek, korai tárgykapcsolatok és navigációs élmények összefüggésrendszerét vizsgáltuk meg. Feltételezésünk szerint a személy preferált tájékozódási stratégiája nemcsak a környezet fizikai paraméterein, valamint a navigáló személy nemi szerepén múlik, de a szorongás és a humán környezettel való kapcsolati viszony is befolyásolja. Eredményeink szerint idegen helyek felderítése során a n?k a férfiakhoz mérten égtáj szerint kevésbé tájékozódnak. A szorongás a n?k és a férfiak esetén egyaránt gátolja az égtáj szerinti tájékozódási stratégia használatát, ugyanakkor el?segíti az útvonal-követési stratégia preferenciáját. Az útvonalkövet? stratégia preferencia n?knél magas agorafóbiás értékkel, a férfiaknál ugyanakkor magas szociális félelmekkel jár együtt. További kiegészít? eredményeink fényében állíthatjuk, hogy a n?k magasabb szorongás- és félelemértékei, aktív protekciót keres? kóping mutatóknak is tekinthet?k, ezek alapján világosan látható, hogy a n?k inkább protektív, míg a férfiak inkább preventív térbiztosítási szemlélettel rendelkeznek

Egészség- és rizikómagatartások összefüggései biológiai szintű termékenységi mutatókkal, férfiak körében

Bevezetés: A kutatások azt mutatják, hogy míg nőknél elsősorban egészségügyi problémák a meddőség fő kiváltói, addig a férfiaknál az elsődleges kockázati tényező az életmód (KSH, 2015). Jelen tanulmány célja feltárni bizonyos egészség- és rizikómagatartások összefüggéseit biológiai szintű termékenységmutatókkal, férfiak körében. Hipotéziseink szerint a sporttevékenység pozitív irányban, az alkohol- és dohányfogyasztás, valamint a BMIindex negatív irányban kapcsolódik a biológiai szintű termékenységi mutatókhoz. Módszertan: A vizsgálatban 129 felnőtt férfi vett részt, hozzáférés alapú mintavétellel. Keresztmetszeti módon kerültek felvételre az egészség- és rizikómagatartások tényezői (orvosi anamnézisben és szociodemográfiai kérdőívben), valamint maga az andrológiai vizsgálaton belüli férfi termékenységmutatók: spermiumkoncentráció, spermiumszám, progresszív motilitás, nem progresszív motilitás, motilitás, normál morfológia és vitalitás. Az adatok elemzése korrelációs és független mintás egyszempontos varianciaanalízis elemzésekkel történt. Eredmények: A végrehajtott korrelációelemzések a hipotéziseinknek megfelelő irányú korrelációkat eredményeztek, azonban ezek közül mindössze a BMI index és a sportolással töltött napok száma áll szignifikáns kapcsolatban bizonyos termékenységi mutatókkal. A varianciaanalízisek alapján ugyanez mondható el azzal a kiegészítéssel, hogy a nem sportolók szignifikánsan alul maradtak a legalább minimális mennyiségben sportolókhoz képest spermiumszámot illetően. A sportolók csoportján belül viszont a hetente 2-5 órát sportolók spermium motilitása volt szignifikánsan magasabb a keveset (heti 0-2 órát) sportolókénál. Következtetések: A meglepően kevés mennyiségű szignifikáns eredmény arra utal, hogy önmagában az egészséges életmód a termékenységi mutatók varianciájának igen kis százalékát magyarázza