149 research outputs found
A szájüregi szűrés költséghatékonysága Magyarországon
Absztrakt
Bevezetés: A szájüregi daganatok jelentős betegségterhet
jelentenek Magyarországon. Célkitűzés: A szájüregi daganatok
potenciális szűrési programjainak magyarországi költséghatékonyságát vizsgálták.
Módszer: A 40 éves férfiak körében háziorvosok által éves
gyakorisággal végzett szervezett szűrés, illetve a 40 éves férfiak körében az
alapellátás által végzett, kockázati csoportokat célzó alkalmi szűrés
költséghatékonyságát hasonlították a „Nincs szűrés stratégiához”. Az egyes
egészségi állapotokhoz tartozó magyarországi hasznossági értékeket és
egészségügyi költségeket, valamint a szűrőprogramok költségét a vizsgálat
keretében becsülték. A kutatás főbb eredményei az egyes vizsgált stratégiák
összes egészségügyi költsége, a várható életminőséggel korrigált életévek,
valamint az inkrementális költséghatékonysági hányadosok.
Eredmények: A rákmegelőző állapotok kezelésének hatásossága
és a részvételi arány függvényében a vizsgált szűrési stratégiák 15–20 éves
időtávon költséghatékonyak. A magas kockázatúakra irányuló alkalmi szűrés
költséghatékonyabb, mint más vizsgált stratégiák.
Következtetések: Magyarországon a magas kockázatúakra
irányuló alkalmi szájüregi szűrés költséghatékony lenne. A rákmegelőző állapotok
terápiáinak hatásosságára vonatkozó modellparaméterek azonban igen
bizonytalanok, az egészségpolitikai döntések előkészítéséhez további kutatások
szükségesek. Orv. Hetil., 2016, 157(29), 1161–1170
Next steps to evidence-based food safety risk analysis: opportunities for health technology assessment methodology implementation
Food safety risk analysis and health technology assessment (HTA) are two different paradigms sharing multiple common features. Decision makers in both fields have the responsibility to promote the health of society deciding on intervention opportunities based on disease burden, intervention feasibility, effectiveness and cost, equity and ethical considerations. The evolution of HTA in the last two decades has resulted in the establishment and widespread use of quantitative tools to support and justify evidence-based decisions. In contrast, decision making in the food safety domain is still a qualitative process rendering ad hoc weights to all aspects considered. This review evaluates whether HTA methodology is suitable for quantitative decision support in food safety risk analysis. We conclude that cost-utility analysis (CUA) could better serve the priority settings in food safety risk management than the currently (rarely) applied cost-benefit analysis (CBA), considering either broad resource allocation or specific safety measure decisions. Development of multi-criteria decision analysis tools could help the introduction of consistent and explicit weighting among cost and health impacts, equity and all other relevant aspects. Cost-minimisation and cost-effectiveness analyses would be relevant for ‘threshold’ and ‘as low as reasonably achievable’ approaches to single food safety risk assessments, respectively. Assuming a future widespread use of HTA methodology in the food safety paradigm, a vision of integrated healthcare, food safety and nutritional policy emerges, with the re-evaluation of budgets and resources of these large systems in a rational and socially acceptable way
A koherencia-érzés mérésére szolgáló rövidített kérdőív és a lelki egészség (ghq-12) kérdőív magyar nyelvű változatainak validálása = Validation of the Hungarian versions of the abbreviated sense of coherence (SOC) scale and the general health questionnaire (GHQ-12)
A magyar népesség kedvezőtlen egészségi állapota, azon belül is a mentális betegségek növekvő prevalenciája, valamint az ennek következményeként növekvő társadalmi terhek hazánkban is egyre sürgetőbbé teszik az egészségi állapotot meghatározó tényezők minél átfogóbb vizsgálatát. E tényezők feltárásához megfelelő eszközök, többek között egészségfelmérésekben alkalmazható kérdőívek magyar nyelven is elérhető, minél szélesebb tárházára van szükség. A jelen vizsgálat keretében az eddig 33 nyelvre lefordított, Antonovsky-féle rövidített koherencia-kérdőív magyar nyelvű változatának validálása történt meg. A validáláshoz a lelki egészség kérdőívnek (GHQ-12) és a vélt egészséget minősítő kérdésnek a 2003-as Országos Lakossági Egészségfelmérésben (OLEF) alkalmazott változatait, valamint a rövidített Beck-féle depresszióskálát alkalmaztuk. A kérdőív kipróbálására egy olyan 128 fős eseti mintán került sor, amelyet öt különböző korcsoportba tartozó, eltérő iskolázottságú és foglalkozású önkéntes válaszadó alkotott: középiskolai tanárok, felsőoktatásban tanulók, adminisztratív dolgozók, nyugdíjasok, valamint egy alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű csoport. Az Antonovsky-kérdőív kérdéseire adott válaszok belső konzisztenciáját jellemző Cronbach-alfa érték vizsgálatunkban 0,82 volt. Az egészséget jellemző koherencia-érzés, Beck-pontszám, GHQ-pontszám, valamint a vélt egészség kérdésre adott válaszok közötti összefüggést a változók típusától függően lineáris, illetve ordinális logisztikus regresszióval vizsgáltuk. A megbízhatóságot a kérdőív újrafelvételével (ún. test-retest módszerrel) ellenőriztük. Eredményeink szerint a koherencia-érzés kérdőívnek mind a kritérium-, mind a konstrukt validitása, valamint a megbízhatósága is nagyon jó. A koherencia-érzés a vélt egészséggel, a lelki egészséggel (GHQ12) és a Beck-depresszió-skálán mért értékkel is a várt irányú, szignifikáns összefüggést mutatta. A hiteles magyar nyelvű kérdőív bővíti az egészséget meghatározó tényezők vizsgálatára megbízhatóan alkalmas, magyarul is elérhető felmérési eszközök körét.
|
The unfavourable health status characterized – among others – by an increasing prevalence of mental diseases of the Hungarian population underlines the urgency of studying those factors in their complexity that determine the health status of the population. However, appropriate Hungarian-language tools required for such investigations have been in short supply. Our study was designed to validate the abbreviated sense of coherence (SOC) questionnaire of Antonovsky. The Hungarian versions of the General Health Questionnaire (GHQ-12) and perceived health as applied in the National Health Behaviour Survey of 2003 as well as the abbreviated Beck depression scale were used for comparison. A chance sample of 128 persons from five widely differing social strata (high school teachers, university students, administrative workers, socially disadvantaged persons with low education, and retired persons) answered the questionnaire. Internal consistency of the SOC questionnaire was characterized by Cronbach-alfa value (0.82). Correlation between SOC and other health domains was investigated by linear and ordered logistic regression depending on the type of the variables analysed. According to our results, SOC showed an excellent criterion and construct validity as well as test-retest validity. Sense of coherence showed a significant correlation with perceived health, GHQ-measure and depression. The validated Hungarian version of the sense of coherence scale can contribute to the enlargement of the pool of appropriate tools for measuring health determinants of the population
Is there a fair allocation of healthcare research funds by the European Union?
BackgroundThis study aimed to investigate the distribution of European Union (EU) healthcare research grants across EU countries, and to study the effect of the potential influencing factors on grant allocation.MethodsWe analysed publicly available data on healthcare research grants from the 7th Framework Programme and the Horizon 2020 Programme allocated to beneficiaries between 2007 and 2016. Grant allocation was analysed at the beneficiary-, country-, and country group-level (EU-15 versus newer Member States, defined as EU-13). The investigated country-level explanatory variables included GDP per capita, population size, overall disease burden, and healthcare research excellence. Grant amounts per 100,000 inhabitants were used as an outcome variable in the regression analyses.ResultsResearch funds were disproportionally allocated to EU-15 versus the EU-13, as 96.9% of total healthcare grants were assigned to EU-15 countries. At the beneficiary level, EU funding was positively influenced by participating in previous grants. The average grant amount per beneficiary was higher for EU-15 organizations. In the multiple regression analysis GDP per capita (p = 0.002) and research excellence (pConclusionThe uneven allocation of healthcare research funds across EU countries was influenced by GDP per capita, medical research excellence and population size. Wealthier countries with an average population size and strong research excellence in healthcare had more EU funding for healthcare research. Higher disease burden apparently was not associated with more EU research funding. While our findings are in line with analyses on previous periods, they suggest that the EU did not implement any effective policy measures to improve the unfair allocation of research grants.</div
A tüdőrák hazai epidemiológiai adatai új megközelítésben
In the international publications, in the last decades, incidence and mortality of lung cancer was the highest in Hungary in the ranking of European countries and even worldwide, despite the fact that no lung cancer incidence data were reported from Hungary until 2019. In the studies published by our working group at the end of 2019 and in the first half of 2020, we were the first to publish Hungarian lung cancer incidence and mortality data based on research on the NEAK database. The results of this study showed a significant, 25-30% lower incidence of lung cancer in Hungary than the previously reported data. Based on these findings, it was determined that the previously reported Hungarian lung cancer incidence and mortality data can be compiled due to different methodological applications of inadequately calculated results, and Hungarian lung cancer incidence and mortality are equally high, but not higher than the average in Central European countries. In addition, a decrease in the incidence and mortality of male lung cancer was measured between 2011 and 2016, while increasing values were found for women
- …