A szájüregi szűrés költséghatékonysága Magyarországon

Absztrakt Bevezetés: A szájüregi daganatok jelentős betegségterhet jelentenek Magyarországon. Célkitűzés: A szájüregi daganatok potenciális szűrési programjainak magyarországi költséghatékonyságát vizsgálták. Módszer: A 40 éves férfiak körében háziorvosok által éves gyakorisággal végzett szervezett szűrés, illetve a 40 éves férfiak körében az alapellátás által végzett, kockázati csoportokat célzó alkalmi szűrés költséghatékonyságát hasonlították a „Nincs szűrés stratégiához”. Az egyes egészségi állapotokhoz tartozó magyarországi hasznossági értékeket és egészségügyi költségeket, valamint a szűrőprogramok költségét a vizsgálat keretében becsülték. A kutatás főbb eredményei az egyes vizsgált stratégiák összes egészségügyi költsége, a várható életminőséggel korrigált életévek, valamint az inkrementális költséghatékonysági hányadosok. Eredmények: A rákmegelőző állapotok kezelésének hatásossága és a részvételi arány függvényében a vizsgált szűrési stratégiák 15–20 éves időtávon költséghatékonyak. A magas kockázatúakra irányuló alkalmi szűrés költséghatékonyabb, mint más vizsgált stratégiák. Következtetések: Magyarországon a magas kockázatúakra irányuló alkalmi szájüregi szűrés költséghatékony lenne. A rákmegelőző állapotok terápiáinak hatásosságára vonatkozó modellparaméterek azonban igen bizonytalanok, az egészségpolitikai döntések előkészítéséhez további kutatások szükségesek. Orv. Hetil., 2016, 157(29), 1161–1170

A koherencia-érzés mérésére szolgáló rövidített kérdőív és a lelki egészség (ghq-12) kérdőív magyar nyelvű változatainak validálása = Validation of the Hungarian versions of the abbreviated sense of coherence (SOC) scale and the general health questionnaire (GHQ-12)

A magyar népesség kedvezőtlen egészségi állapota, azon belül is a mentális betegségek növekvő prevalenciája, valamint az ennek következményeként növekvő társadalmi terhek hazánkban is egyre sürgetőbbé teszik az egészségi állapotot meghatározó tényezők minél átfogóbb vizsgálatát. E tényezők feltárásához megfelelő eszközök, többek között egészségfelmérésekben alkalmazható kérdőívek magyar nyelven is elérhető, minél szélesebb tárházára van szükség. A jelen vizsgálat keretében az eddig 33 nyelvre lefordított, Antonovsky-féle rövidített koherencia-kérdőív magyar nyelvű változatának validálása történt meg. A validáláshoz a lelki egészség kérdőívnek (GHQ-12) és a vélt egészséget minősítő kérdésnek a 2003-as Országos Lakossági Egészségfelmérésben (OLEF) alkalmazott változatait, valamint a rövidített Beck-féle depresszióskálát alkalmaztuk. A kérdőív kipróbálására egy olyan 128 fős eseti mintán került sor, amelyet öt különböző korcsoportba tartozó, eltérő iskolázottságú és foglalkozású önkéntes válaszadó alkotott: középiskolai tanárok, felsőoktatásban tanulók, adminisztratív dolgozók, nyugdíjasok, valamint egy alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű csoport. Az Antonovsky-kérdőív kérdéseire adott válaszok belső konzisztenciáját jellemző Cronbach-alfa érték vizsgálatunkban 0,82 volt. Az egészséget jellemző koherencia-érzés, Beck-pontszám, GHQ-pontszám, valamint a vélt egészség kérdésre adott válaszok közötti összefüggést a változók típusától függően lineáris, illetve ordinális logisztikus regresszióval vizsgáltuk. A megbízhatóságot a kérdőív újrafelvételével (ún. test-retest módszerrel) ellenőriztük. Eredményeink szerint a koherencia-érzés kérdőívnek mind a kritérium-, mind a konstrukt validitása, valamint a megbízhatósága is nagyon jó. A koherencia-érzés a vélt egészséggel, a lelki egészséggel (GHQ12) és a Beck-depresszió-skálán mért értékkel is a várt irányú, szignifikáns összefüggést mutatta. A hiteles magyar nyelvű kérdőív bővíti az egészséget meghatározó tényezők vizsgálatára megbízhatóan alkalmas, magyarul is elérhető felmérési eszközök körét. | The unfavourable health status characterized – among others – by an increasing prevalence of mental diseases of the Hungarian population underlines the urgency of studying those factors in their complexity that determine the health status of the population. However, appropriate Hungarian-language tools required for such investigations have been in short supply. Our study was designed to validate the abbreviated sense of coherence (SOC) questionnaire of Antonovsky. The Hungarian versions of the General Health Questionnaire (GHQ-12) and perceived health as applied in the National Health Behaviour Survey of 2003 as well as the abbreviated Beck depression scale were used for comparison. A chance sample of 128 persons from five widely differing social strata (high school teachers, university students, administrative workers, socially disadvantaged persons with low education, and retired persons) answered the questionnaire. Internal consistency of the SOC questionnaire was characterized by Cronbach-alfa value (0.82). Correlation between SOC and other health domains was investigated by linear and ordered logistic regression depending on the type of the variables analysed. According to our results, SOC showed an excellent criterion and construct validity as well as test-retest validity. Sense of coherence showed a significant correlation with perceived health, GHQ-measure and depression. The validated Hungarian version of the sense of coherence scale can contribute to the enlargement of the pool of appropriate tools for measuring health determinants of the population

Next steps to evidence-based food safety risk analysis: opportunities for health technology assessment methodology implementation

Food safety risk analysis and health technology assessment (HTA) are two different paradigms sharing multiple common features. Decision makers in both fields have the responsibility to promote the health of society deciding on intervention opportunities based on disease burden, intervention feasibility, effectiveness and cost, equity and ethical considerations. The evolution of HTA in the last two decades has resulted in the establishment and widespread use of quantitative tools to support and justify evidence-based decisions. In contrast, decision making in the food safety domain is still a qualitative process rendering ad hoc weights to all aspects considered. This review evaluates whether HTA methodology is suitable for quantitative decision support in food safety risk analysis. We conclude that cost-utility analysis (CUA) could better serve the priority settings in food safety risk management than the currently (rarely) applied cost-benefit analysis (CBA), considering either broad resource allocation or specific safety measure decisions. Development of multi-criteria decision analysis tools could help the introduction of consistent and explicit weighting among cost and health impacts, equity and all other relevant aspects. Cost-minimisation and cost-effectiveness analyses would be relevant for ‘threshold’ and ‘as low as reasonably achievable’ approaches to single food safety risk assessments, respectively. Assuming a future widespread use of HTA methodology in the food safety paradigm, a vision of integrated healthcare, food safety and nutritional policy emerges, with the re-evaluation of budgets and resources of these large systems in a rational and socially acceptable way

Maternal smoking during pregnancy and childhood obesity: results from the CESAR Study.

Childhood obesity is a worldwide public health concern. Recent studies from high income countries have demonstrated associations between maternal smoking during pregnancy and children's excess body weight. We examine associations between maternal smoking during pregnancy and children's overweight or obesity, in six countries in the less affluent Central/Eastern European region. Questionnaire data were analysed, for 8,926 singleton children aged 9-12 years. Country-specific odds ratios for effects of maternal smoking during pregnancy on being overweight, and on obesity, were estimated using logistic regression. Heterogeneity between country-specific results, and mean effects (allowing for heterogeneity) were estimated. Positive associations between maternal smoking and overweight were seen in all countries but Romania. While not individually statistically significant, the mean odds ratio was 1.26 (95% CI 1.03-1.55), with no evidence of between-country heterogeneity. Obese children were few (2.7%), and associations between obesity and maternal smoking during pregnancy were more heterogeneous, with odds ratios ranging from 0.71 (0.32-1.57) in Poland to 5.49 (2.11-14.30) in Slovakia. Between-country heterogeneity was strongly related to average persons-per-room, a possible socioeconomic indicator, with stronger associations where households were less crowded. Estimates of dose-response relationships tended to be small and non-significant, even when pooled. Our results provide evidence of a link between maternal smoking in pregnancy and childhood overweight. Associations with obesity, though strong in some countries, were less consistent. Maternal smoking may confer an addition to a child's potential for obesity, which is more likely to be realised in affluent conditions

General practitioners can increase participation in cervical cancer screening – a model program in Hungary

Background: Cervical cancer is a preventable disease. Unfortunately, its mortality is high in Hungary: 9.2 deaths /100000 women/year in 2015. The Hungarian organized, nationwide cervical screening program was launched in 2003, but it could improve the coverage rate of cervical cancer screening only by a few percentage points. The vast majority of women still uses opportunistic screening and the organized screening program had little impact on participation by women who never or rarely consult their gynecologists. We assessed whether involving general practitioners in the cervical cancer screening process would increase participation