Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj és virággazdagságára.

A Gyertyán kúti-réteken (Zempléni-hegység) 1993-ban kezdtük felhagyott gyepek rekonstrukciójának vizsgálatát. Junco-Molinion állományokban két kézi kaszával kaszált és két kontroll parcellán belül állandó jelölésű mintanégyzetekben a 12 éven át ismételt kaszálás vegetációra gyakorolt hatását mértük fel. Parcellánként 20 db 1 m2-es kvadrátban felvettük a fajonkénti borítást és a generatív hajtások számát, illetve 32 db 10×10 cm-es fitomassza mintát vettünk. A fűnemű (fű, sás, szittyó), dudva (kétszikűek, Orchidaceae, Iridaceae és Liliaceae taxonok) és holt fitomassza frakciók tömegét légszáraz állapotban mértük. Az összfajszám, a dudvák fajszáma szignifikánsan magasabb, a fűneműek virágzási sikere, fitomasszája és a holt fitomassza mennyisége szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelt területeken. A kaszálás a fűnemű csoport fitomasszáját, produktivitását csökkentve segíti faj- és virággazdagabb gyepek kialakítását és fenntartását

Tulajdonjog és természetvédelem

Az utóbbi néhány évtizedben a környezet- és ezen belül a természet védelme egyre nagyobb szerepet kapott a mindennapi életben és társadalmi-gazdasági szinten is. Ez a folyamat azonban mind a mai napig nem zökkenőmentes, habár a jogi szabályozás fejlődésével a természetvédelmi (környezetvédelmi) szabályozás fokozatosan más jogterületek szabályozásába már integrálódott. Jelentős érdekellentétek ütköznek ki a különböző alapjogok természetvédelmi érdekű korlátozása esetén. Ezek közül is elsősorban a tulajdonjogi korlátozásokat támadják legtöbbször jogilag. Napjainkban is aktuális problémát jelentenek például a védendő természeti területek (pl. Natura 2000 területek) gyakorlati védelmével, kezelésével, tulajdoni helyzetük tisztázásával kapcsolatos jogi problémák. Mivel munkám során gyakran találkozok ezekkel a problémákkal, evidens volt dolgozatom témájának kiválasztása. Dolgozatom első részében a természetvédelemmel kapcsolatos fogalmakat és a történeti előzményeket ismertetem, majd a tulajdonjoggal kapcsolatos fogalmakra térek rá. Ez után a tulajdonjogi korlátozásokkal kapcsolatos konkrét jogszabályokat ismertetem. Dolgozatom utolsó részében a földtulajdonnal kapcsolatos szabályozásra és az azzal kapcsolatos nehézségekre térnék rá, mivel szerintem természetvédelmi szempontból ezek a legjelentősebb kérdések napjainkban.régi képzéskörnyezetvédelmi szakjogás

A magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában

A Gyertyán-kúti-réteken (Zempléni-hegység) Junco-Molinion és Cirsio-Brachypodion gyepek eltérően kezelt állományainak vegetációját és magkészletét vizsgáltuk (gyeptípusonként két kaszált és két kontroll). Állományonként 5 db 4 m2-es állandó kvadrátban rögzítettük a fajszámot (2004), majd csíráztatásos módszerrel vizsgáltuk a magkészletet (2005–2006). Mindkét gyeptípus esetében a kaszált állományok vegetációját magasabb fajszám jellemezte. A mezofil gyepekben alacsonyabb (4800–7000 db/m2) sűrűségű magkészletet mutattunk ki, a kékperjés lápréteken magas sűrűségű (64000–94000 db/m2) magkészletet találtunk. A kékperjésekben a domináns fajok többsége minden állomány talajában számottevő magkészlettel rendelkezett (10 faj esetében több mint 1000 db/m2, míg a mezofil gyepek esetében csupán a Campanula patula magkészlet-sűrűsége haladta meg ezt az értéket. A vizsgált gyepekben gyakori védett fajok közül csak a Hypericum maculatum (130–2400 db/m2) esetében találtunk jelentősebb tartós magkészletet. A kékperjés lápréteken kimutatott sűrű magkészlet segítheti a domináns fajok regenerációját. A magkészlet regenerációs értéke a mezofil gyepek esetében alacsony; így a beerdősült állományok helyreállítása során ebben a gyeptípusban nem várható az eltűnt fajok magkészletből történő felújulása