Magyar Biológiai Társaság. Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály
Abstract
A Gyertyán kúti-réteken (Zempléni-hegység) 1993-ban kezdtük
felhagyott gyepek rekonstrukciójának
vizsgálatát. Junco-Molinion állományokban két kézi kaszával
kaszált és két kontroll parcellán
belül állandó jelölésű mintanégyzetekben a 12 éven át ismételt
kaszálás vegetációra gyakorolt hatását mértük
fel. Parcellánként 20 db 1 m2-es kvadrátban felvettük a
fajonkénti borítást és a generatív hajtások számát,
illetve 32 db 10×10 cm-es fitomassza mintát vettünk. A fűnemű
(fű, sás, szittyó), dudva (kétszikűek,
Orchidaceae, Iridaceae és Liliaceae taxonok) és holt fitomassza
frakciók tömegét légszáraz állapotban
mértük. Az összfajszám, a dudvák fajszáma szignifikánsan
magasabb, a fűneműek virágzási sikere, fitomasszája
és a holt fitomassza mennyisége szignifikánsan alacsonyabb volt
a kezelt területeken. A kaszálás
a fűnemű csoport fitomasszáját, produktivitását csökkentve
segíti faj- és virággazdagabb gyepek kialakítását
és fenntartását
