Analysing the Influencing Factors of a Postgenetic Subsidence Doline’s Development Using Model Experiments

The subsidence dolines are the most common surface forms of the concealed karsts. One type of these dolines is the suffosion doline. In thismodel experiment the influential role of these kind of dolines’ development factors were analyzed. The aim of the study was to determine thesignificance of the parameters (cover thickness, secondary porosity of thebedrock, chimney diameter, grain size) that influence the development ofa suffosion doline. To study the influencing factors numerous (162) experiments were made with different parameters, in a manner that during theexperiments we changed only one parameter, so the effects of it would bedetectable from the final solution. These measurements were made withthe use of a special tool, designed and built for this purpose. Accordingto the data we gained from the model experiments, the development of asuffosion doline is influenced by many parameters. If these parameters arein an optimal connection to each other, a suffosion doline may appear onthe surface. Knowing these parameters of the covered karstic depressionslets us estimate other parameters that may influence the development ofthe subsidence dolines

Raznovrstnost kraških površinskih reliefnih oblik na karbonatnem krasu

 The diversity of small, medium, and large solution features of zonal karsts and high mountain karsts is described here. It was taken into consideration how diversity changes according to the distance from the Equator in case of small, medium and large features of various zonal karsts and how it varies based on the distance from altitude in case of the karren features (small features) of high mountain karsts. It can be established that the diversity of karst features decreases according to the distance from the Equator (independent of the size of the features), while in high mountains the diversity of karren features first increases with altitude and then it decreases. The decrease of the diversity of medium and large features moving away from the Equator can be explained by the decrease of dissolution in­tensity. The diversity change of karren features shows a rela­tion with the diversity of the inclination of the bearing slope. Since on tropical karsts and in the medium elevated areas of high mountains (1600-2100 m) where bare slopes with large expansion and various slope inclination occur, the diversity of karren is great. On tropical karsts, slopes with diverse inclina­tion were created by karstification and in high mountains by glacial erosion.V prispevku je opisana raznovrstnost majhnih, srednjih in velikih korozijskih reliefnih oblik, v krasu različnih geografskih pasov in v visokogorskem krasu. Upoštevano je bilo, kako se raznovrstnost spreminja glede na oddaljenost od ekvatorja pri majhnih, srednjih in velikih reliefnih oblikah v različnih geografskih pasovih ter kako se spreminja glede na spreminjanje nadmorske višine pri škrapljah (drobne oblike) na visokogorskem krasu. Ugotoviti je mogoče, da se raznovrstnost kraških reliefnih oblik zmanjšuje glede na oddaljenost od ekvatorja (neodvisno od velikosti teh oblik), v visokogorju pa se raznovrstnost škrapelj z višanjem nadmorske višine sprva povečuje, nato pa se zmanjšuje. Zmanjševanje raznovrstnosti srednjih in velikih reliefnih oblik, značilno za čedalje večjo oddaljenost od ekvatorja, je mogoče pojasniti z zmanjševanjem intenzivnosti raztapljanja. Spreminjanje raznovrstnosti škrapelj pa kaže povezavo z raznovrstnostjo naklona pobočja, na katerem nastajajo. Na območjih tropskega krasa in na srednje visokih območjih visokogorja (1600–2100 m), kjer se pojavljajo obsežna gola pobočja z različnim naklonom pobočja, je raznovrstnost škrapelj zelo velika. Na tropskem krasu so pobočja z različnim naklonom nastala z zakrasevanjem, v visokogorju pa z ledeniško erozijo

Jód adagolás hatása rhizoboxban nevelt sárgahüvelyű bokorbabnövények jódfelvételére

Az emberi szervezet egészséges működése érdekében a makroelemek (pl. szén, oxigén, foszfor, nitrogén) mellett nélkülözhetetlen különböző mikroelemek (pl. vas, cink, szilícium, szelén, jód), más néven nyomelemek jelenléte is. Azonban a mikroelemek táplálékkal történő bevitelét a talajokon termő növények csak részben biztosítják, ezért pótlásukat külső forrásokból kell megoldani. Napjainkban a probléma megoldására számos alternatíva létezik, például különböző étrend kiegészítők használata, tudatos étrend kialakítása, valamint például a jód esetén jódozott só fogyasztása. Számos nyomelemre nézve a lakosság nagy része hiányban szenved, melyekből a jódhiány és az általa okozott problémák kiemelkedően fontosak. A jód a halogén elemek csoportjába tartozó kémiai elem, mely az emberi szervezetben esszenciális elemként funkcionál. A lakosság körülbelül 35%-a érintett a jódhiányban, mely számos egészségügyi kockázatot von maga után, hiszen lényeges eleme az emberi szervezetben végbemenő fiziológiai folyamatoknak. A jódhiány megoldására lehetséges megoldás lehet az ivóvizek és öntözővizek jód koncentrációjának növelése. Az utóbbi években egyre több mezőgazdasági tevékenység során a műtrágyát és az öntözővizet esszenciális mikroelemekkel (például jóddal) adagolják (Lawson P.G. et al. 2015; Voogt, W. et al. 2014). Egyes növények képesek ezeket az elemeket bizonyos részeikben akkumulálni oly mértékben, hogy fogyasztásukkal orvosolhatóak a különböző nyomelem hiány következtében fellépő betegségek. Tudományos diákköri dolgozatomat egy NVKP 16-1-2016-0044 pályázat keretei között készítettem el az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetében (MTA ÖK DKI). Munkám során tenyészedényekben (rhizoboxokban) nevelt sárgahüvelyű bokorbab (Phaseolus vulgaris L. convar. nanus.) különböző részeinek (gyökér, szár, levél, virág, termés) jódfelvételét vizsgáltam kálium-jodiddal adaléklolt öntözővíz alkalmazásával

A Mogyoródi-patak vízminőség-változásainak vizsgálata Mogyoród belterületén

Napjaink egyik talán legfontosabb környezetvédelmi problémája a természetben előforduló felszíni és felszín alatti vizeink jelentős mértékű szennyezése. A víz olyan természeti kincsünk, mely nélkül a Földön nem létezne élet, ezért megóvása minden ember kötelessége. Az egyre terjeszkedő mezőgazdaság és ipar, a vizek felelőtlen túl-használata, valamint az egyre gyakoribb illegális hulladéklerakás jelentős mértékben veszélyeztetik vízkészletünket, mely véges mennyiségben áll csak rendelkezésünkre. Nagyobb folyók és tavak vízminőségének monitorozása és ellenőrzése a legtöbb esetben megvalósul, viszont a kisebb víztestekre, mint például a kisvízfolyásokra nem fordítanak kellő figyelmet. Dolgozatomban egy ilyen kisvízfolyást, a főváros közelében található, Mogyoródon eredő Mogyoródi-patakot vizsgáltam. Dolgozatomban bemutatom a patakot és környezetét, annak földtörténeti áttekintését és vízminőségi vizsgálataim eredményeit. Kutatásom során négyszer vettem mintát a patak vizéből hét mintavételi ponton, melyeken terepi és laboratóriumi méréseket, valamint mikroszkópos vizsgálatokat végeztem el. Eredményeimből látni fogjuk, hogy a patak egyes szakaszai igen szennyezettek, melyek veszélyt jelenthetnek a patakban és környezetében élő élőlények számára, de akár közvetett módon az emberi egészségre is, hiszen a patakot szennyező anyagok bejuthatnak a felszín alatti vizekbe, onnan pedig az emberek által elfogyasztott növényekbe is. Dolgozatommal szeretnék rávilágítani arra, hogy a kisvízfolyások vizsgálata is ugyan olyan fontos feladat, hiszen ugyanúgy környezetünk és a természet részei, valamint sokkal érzékenyebbek a külső hatásokra, mint a nagyobb vízfolyások és egy nagyobb víztestet is jelentősen szennyezhet a befolyás területén

The Distribution of Surface Karst Features in the Bakony Region (Transdanubian Mountains, Hungary)

The surface karst of the Bakony Region is described. VES measurements were applied to study the cover and the morphology of the bedrock. A karstmorphological mapping was also performed. A relation was established between the karst types and block types in the mountains. The karstification of the mountains was affected by the block structure of the mountains, the mounds of the uneven bedrock, the presence of superficial deposits and their young denudation. As a result of the above mentioned facts, the karst of the mountains is varied. Soil-covered karst is widespread in the mountains, but the specific features of this type (solution dolines) only occur on threshold surfaces at the margin of the mountains and on dolomite. The concealed karst was mainly formed on horsts elevated to summit position, but it can also be found on threshold surfaces and on horsts in summit position. Its features are subsidence dolines and depressions of superficial deposit. Cryptokarst and buried karst can be created by gravelly cover or basalt. Where the cover is gravel, epigenetic valleys develop with opened-up phreatic cavities. Where the cover is basalt, ponors develop at its margin, while inside, where the basalt thins out, caprock dolines are formed

Epitheliocystis disease in cultured pacu (Piaractus mesopotamicus) in Brazil

Epitheliocystis disease was diagnosed in a cultured pacu (Piaractus mesopotamicusHolmberg, 1893) stock on the basis of gross pathological (greyish-white, pinpoint- or pinhead-sized focal areas, connected strongly to the gill lamellae) and histopathological examinations (hypertrophic cells 10-40 µm in size, having a well-defined wall and a central inclusion or characteristic granular content stained with Giemsa). The disease did not occur among fishes (Cyprinus carpioL.,Ctenopharyngodon idellaCuv. and Val.,Sarotherodon mosambicusPeters,Hoplias malabaricusBloch) kept together with the affected pacus. About 30-40% of the pacu stock succumbed. Since branchial lesions and heavy mortality were observed in this pacu population, the aetiological role of the epitheliocystis agent could be suspected. Based upon ultrastructural examinations this agent is considered to be a chlamydia or a chlamydia-like organism

Arsenic uptake in tomato and cabbage irrigated with arsenic-contaminated water

Arsenic uptake by tomato (Solanum lycopersicum L.) and cabbage (Brassica oleraceae L. var. capitata L.) plants was studied by cultivating the plants in different soil types and irrigating them with water containing arsenic at concentrations of 0.05 and 0.2 mg As L-1

Human dirofilaria repens infection in Hungary: A case in the spermatic cord and a review of the literature

Orchiectomy was performed in a 37-year-old Hungarian man exhibiting a swelling in his right testicle. Histology revealed a nodule attached to the spermatic cord, consisting of a granulomatous tissue around sections of a nematode. The worm was identified asDirofilaria repens, an uncommon parasite in Hungary. As the patient had been abroad only in Italy where cases of dirofilariosis in dogs and humans are relatively frequent, it is assumed that the infection might have been acquired in that country 5 years earlier. This is the fifth case, published so far in the world, of such a localization in a human. The human cases of dirofilariosis reported in Hungary are reviewed