Microstructure, Geometry and Hydrogeology of the fracture network of the Boda Claystone Formation

This dissertation extensively examines the brittle structural elements of the Boda Claystone Formation (BCF), which could serve as a host formation for high-level radioactive waste in Hungary. Despite the formation's low porosity and permeability, which give its retentive features, it is crucial to assess the tectonic setting of the rock body to comprehend the timing and magnitude of faults and folds. The idea behind the research is that each successive phase of the study examines the problem at an increasing scale, from microstructural observations to models of the fracture network based on more than one borehole. The main goals of this study were to identify the geometry and hydrogeological properties of the fracture network of the Boda Claystone Formation as well as the investigation of the spatial extensibility of the properties of the fracture network. The BAF–2 well was regarded as a base well in this study because it explores the maximum thickness of the formation (917 m) with almost 100% core recovery and offers unique opportunity to evaluate its brittle structural elements. In addition, the analysis of the BAF–4 well was also done to investigate the extensibility of the properties of the fracture system. The petrographic description of the sigmoidal veins in the shear zones was carried out on thin sections. The volume and density changes of the shear zones were analysed based on the geometry of the sigmoidal veins, using the isocon method and micro-computed tomography. The geometry of the fracture network was investigated using the discrete fracture network modelling method, while its hydrological properties were characterised using the flow zone indicator. This indicator designates hydraulic flow units based on porosity and permeability. The relationship between the fracture network and well log data was investigated using multiple linear regression analysis. Based on petrographic observations, the sigmoidal veins in the BCF can be interpreted as "pennant" veins whose formation was caused by conjugate Riedel fractures. Despite the formation of sigmoidal veins, a 5-8% volume loss occurred in the shear zones. Based on fracture network modelling, five fracture network geometries can be distinguished in the BAF-2 well. In some models, the fracture network forms a communicating system along the entire length of the borehole, while in other cases it breaks down into subsystems that do not communicate with each other at depths of 100, 400, or 700 meters. The fracture system can be divided into seven hydraulic units, the boundaries of which coincide with the boundaries designated by fracture network modelling. In the upper 100 meters of the borehole, the hydrological properties of the rock were affected by weathering. Based on the properties of the fracture network, the rock column of the well can be divided into two very distinct blocks with a border at a depth of 400 m. The hydrological properties of the formation at 700 meters were determined by the by fine-grained sandstone layers. Based on multiple linear regression analysis, the fracture density of the BCF can be estimated based on density and resistance well log data. Fracture density can also be estimated in boreholes without acoustic borehole televiewer data using the regression equation

Analysis of the Twitter discourse on sustainability using natural language processing

This publication aims to map the environmental sustainability discourse on Twitter. This will be achieved through two commonly used methods of natural language processing; topic modelling, which is used to uncover hidden themes in the document collection, and sentiment analysis, which is used to detect the attitudes of the authors of the text towards a particular attitude. The exploration of communication can provide an opportunity to find a solution to a multifaceted problem in order to protect our common future.This publication aims to map the environmental sustainability discourse on Twitter. This will be achieved through two commonly used methods of natural language processing; topic modelling, which is used to uncover hidden themes in the document collection, and sentiment analysis, which is used to detect the attitudes of the authors of the text towards a particular attitude. The exploration of communication can provide an opportunity to find a solution to a multifaceted problem in order to protect our common future

A turisztikai piac szerkezete és etnikai turizmus Székelyföldön = The structure of the tourism market and ethnic tourism in Szeklerland, Romania

A székelyföldi turizmus kutatása népszerű témává vált az elmúlt 7-10 évben. Több erdélyi kutató is (Nagy Benedek 2013, Horváth Alpár 2010, 2013, Kiss Tamás – Barna Gergő – Deák Attila, 2013) foglalkozott a székelyföldi turizmus egy-egy szegmensével. A már meglévő, székelyföldi turizmussal kapcsolatos kutatások fontos kiegészítője a székelyföldi turisztikai vállalkozók és vállalkozások körében végzett kutatás (Nagy 2013:178), illetve az székelyföldi turisztikai piac gazdaságszociológiai megközelítése és rendszer-szintű elemzése. A feltáró jellegű, elsősorban kvalitatív módszerekre alapozó kutatásom során a következő legfontosabb megállapításokra, illetve tudományos újdonságokra jutottam: 1. A magyarországi etnikai turizmus lecsengőben van. A székelyföldi turisztikai piac azonban nyelvileg nincsen felkészülve a román turisták fogadására, így az ő egyre nagyobb számban történő megjelenésük, egy újabb ziláltságot okozhat a piacon. A Székelyföldre érkező magyarországi turisták romániai román turistákra való lecserélődése a kulturális örökséget is érinti. A kereslet változása az utóbbi években, azaz a román turisták számának folyamatos növekedési tendenciája problémát okozhat abban az értelemben, hogy olyan kulturális örökséget próbálnak eladni a vállalkozók, amely a magyar turisták odavonzására lett létrehozva. A politikai célú örökségtermelés (az erdélyi magyarság kohéziójának erősítése) és a román turisták keresletére reagáló hagyománytermelés a jövőben konfliktusba kerülhet egymással. 2. A székelyföldi turizmus piaca a Collins és Larsoni megközelítésben egy részben konszolidálódott és professzionalizálódott piac (Larson 2012), ahová többnyire olyan szereplők léptek be az elmúlt 26 évben, akik kisebb turisztikai szereplőknek minősülnek. A székelyföldi turizmus piaca csak részben felel meg a Laki Mihály által kidolgozott piacfejlődési sémának (Laki 2006). Különbözőképpen reagált a nyelviskolák piaca, illetve a turizmus piaca akkor, amikor olyan szereplők léptek be a piacra, akik előzetes vállalkozói tapasztalattal rendelkeztek. 3. Egymástól jól elkülönülő minőségi és igényességi szintek rajzolódnak ki a székelyföldi turisztikai szoltáltatások tekintetében. Ilyen értelemben további piactisztulás a székelyföldi turizmus piacában nem várható, hiszen, ha állam vagy más szakmai szervezetek elkezdenek jobban és szigorúbban szabályozni, annak eredményeképpen az várható, hogy a szállásadó entitások kivonulnak az informális gazdasági szférába, hiszen van rájuk ott is kereslet. 4. Ebben a részben professzionalizálódott és részben konszolidálódott közegben kutatásunk eredményeképpen a piac szabályozásának négy szintjét különítettük el egymástól. A szabályozások első szintje az állami szint; második szintje a szakmai szervezetek szabályozása. A harmadik szabályozási szint az maga az együttműködés a vállalkozók között. A negyedik szint egy olyan szegmense a piacnak, amely a formális szabályozásokon kívül esik, azaz az informális gazdaság szintje. 5. Az állami szabályozás szintjét elemezve láthattuk, hogy egyéb piacoktól eltérően az állam hosztilis szereplőként kaotikus ellenőrzési gyakorlatot folytat a székelyföldi turizmus piacán. A román állam a maga szabályozásainak és működésének nem szándékolt következményeként, de tereli a turisztikai vállalkozásokat az informális gazdaság felé. Ezen túlmenően, a román állam a turizmust csak elméleti síkon definiálja gazdasági mezőként, a gyakorlatban azonban hatalmi és politikai megfontolások alapján (Hall 2011) közelít a székelyföldi turizmushoz: a Román Idegenforgalmi Hatóság (ANT) nem ismeri el idegenforgalmi desztinációnak Székelyföldet. A hatóság argumentuma szerint Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően hivatalosan különálló turisztikai desztinációként sem lehet népszerűsíteni. 6. A székelyföldi turizmus pozícióját, piaci eladhatóságát gyengíti az a tény, hogy hiányoznak még azok az autentikus élmény- és programelemek, amelyek a régió specifikusságát és egyediségét kihangsúlyozván több látogatót vonzhatnának a megyébe. Egy, a régió szakemberei által megteremtett és kanonizált hagyomány-rendszer ugyanis, amelynek az elemeit és szabványait a turisztikai vállalkozók ismernék és követnék, sokat lendíthetne a régió marketingjén és növelhetné az odalátogató turisták számát

Using geophysical log data to predict the fracture density in a claystone host rock for storing high-level nuclear waste

Previously drilled boreholes of a host rock for a potential nuclear waste repository in Hungary revealed a highly fractured claystone rock body. A crucial step for characterizing the hydrodynamic behavior of such a fractured reservoir is fracture identification and accurate calculation of the fracture density. Although acoustic borehole televiewers provide a reliable base for determining the fracture density, older boreholes usually lack such data. However, conventional borehole geophysical measurements are often accessible in such cases. The aim of this study was to identify any correlations between well log data and fracture density. Multiple linear regression analysis was performed on data from two boreholes penetrating the Boda Claystone Formation in southwest Hungary. The upper section of the BAF-4 borehole was used for training, where the fracture density was estimated with a fit of R 2 = 0.767. The computed regression function predicted the fracture density with high accuracy in both boreholes for all intervals with typical lithological features. However, in some sections where anomalous well log data indicated changes in the lithology, the prediction accuracy decreased. For example, the function underestimated the fracture density in sandy intervals