Effect of mannanoligosaccharide (MOS) and inulin supplementation on the performance of calves reared on milk replacer

The objective of the current study was to examine the effects of mannan-oligosaccharides or inulin on HF dairy heifers’ starter feed intake and daily weight gain in farm situations. We measured these parameters across two experiments. In Trial 1 (T1), next to the control group, 15-15 HF heifers received MOS or inulin supplementation from 1st day of age to weaning. The amount of the supplementations changed according the calves’ age and the amount of milk replacer from 12 g to 24 g/calf/day. We measured the individual feed intake daily, the live weight at 0, 14, 21 and 60 days. In the second experiment (T2) we used 30 HF heifers also in three group (Control, MOS, Inulin) but we gave more from the experiment materials (28 g/calf/day MOS or Inulin). We started dosing the supplements with the colostrums feeding, and gave up on 14th day of age. We also measured the individual feed intake daily and the live body weight (BW) at 0, 14, 28, 42 and 56 days. The treatments in T1 did not cause significant differences in average feed intake, body weight and average daily weight gain. When the calves got the supplementation with colostrum too, the ADWG was significant lower in the group fed inulin than control and group fed MOS (P<0.05). We calculate the ADWG all of the experimental periods. From 0 to 14 day, and from 0 to 56 day the ADWG in inulin group was lower than control group, but the datas of group MOS did not differ from the others. Due to the distribution of the birth weights, the lower ADWG did not manifest in differences in body weight in other points of the experiments. We did not find an interaction between the treatments and the daily feed intake of calves. According with our measurements

A pre- és probiotikumok használatának szabályozása az Európai Unióban és a világ más országaiban

Tizenhat éve születtek meg a szakemberek, az ipar és a fogyasztók számára a FAO/WHO által készített ajánlások és irányelvek a pre- és probiotikumokról (Pineiro és Ben Embarek, 2006). Mindemellett a fejlett országokban egyre nagyobb társadalmi hangsúlyt kap a tudatos táplálkozás, az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés. Továbbá a 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a Tudományos Operatív Bizottság betiltotta az antibiotikumok hozamfokozó céllal történő felhasználását a takarmányokban. A döntés hatására rohamos fejlődésnek indult az antibiotikum kiváltására szolgáló, egészségmegőrző, betegség megelőző hatással bíró készítmények kutatása az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt. A prebiotikus és probiotikus fogalommal való visszaélés elkerülésének érdekében pontos szabályozásra van szükség a termékek leírására vonatkozóan. Az (EU) 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben jelenik meg első alkalommal az új élelmiszer és az új élelmiszer-összetevő fogalma. Ez a rendelet az, amely első ízben foglalkozik a mikroorganizmusok, mint élelmiszeralkotók élelmiszerláncba kerülésével. A pre- és probiotikumok a szervezetre gyakorolt jótékony hatásuknak köszönhetően jelen vannak az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt, így a két terület szabályozása sok esetben összeolvad. Erre jó példa a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely egyaránt rendelkezik az élelmiszerellátásról, takarmányozásról, ezek biztonsági feltételeiről valamint humán és állategészségügyi aspektusokról. Az élelmiszerbiztonság a világ minden országában fontos tényező. Minden ország rendelkezik olyan hatósággal, amelynek feladata az ide vonatkozó szabályok megteremtése, betartatása, felülvizsgálata. Az EU-ban az EFSA által hozott rendeletek, az USA-ban a GRAS minősítés, Japánban a FOSHU kategóriára vonatkozó rendelkezések, míg Kanadában az élelmiszereket érintő biztonsági értékelési rendszer. Az International Scientific Association of Probiotics and Prebiotics (ISAPP) pedig egy olyan nemzetközi tudományos társaság, amely segít a pre- és probiotikumok használatára vonatkozó tudományos szakvélemények megalkotásában. Jelen áttekintés segít bepillantást nyerni az EU és más országok élelmiszer- és takarmányjogi szabályozásának rendszerébe és azok kialakulásába

Effect of mannanoligosaccharide (MOS) and inulin supplementation on the performance of calves reared on milk replacer

The objective of the current study was to examine the effects of mannan-oligosaccharides or inulin on HF dairy heifers’ starter feed intake and daily weight gain in farm situations. We measured these parameters across two experiments. In Trial 1 (T1), next to the control group, 15-15 HF heifers received MOS or inulin supplementation from 1st day of age to weaning. The amount of the supplementations changed according the calves’ age and the amount of milk replacer from 12 g to 24 g/calf/day. We measured the individual feed intake daily, the live weight at 0, 14, 21 and 60 days. In the second experiment (T2) we used 30 HF heifers also in three group (Control, MOS, Inulin) but we gave more from the experiment materials (28 g/calf/day MOS or Inulin). We started dosing the supplements with the colostrums feeding, and gave up on 14th day of age. We also measured the individual feed intake daily and the live body weight (BW) at 0, 14, 28, 42 and 56 days. The treatments in T1 did not cause significant differences in average feed intake, body weight and average daily weight gain. When the calves got the supplementation with colostrum too, the ADWG was significant lower in the group fed inulin than control and group fed MOS (P<0.05). We calculate the ADWG all of the experimental periods. From 0 to 14 day, and from 0 to 56 day the ADWG in inulin group was lower than control group, but the datas of group MOS did not differ from the others. Due to the distribution of the birth weights, the lower ADWG did not manifest in differences in body weight in other points of the experiments. We did not find an interaction between the treatments and the daily feed intake of calves. According with our measurements, the colostrum supplemented with inulin can be able to reduce ADWG while not affecting to the appetite

Az inulin szerepe és jelentősége a gazdasági haszonállatok takarmányozásában = The role and significance of inulin in the feeding of farm animals

Restrictions on the use of antibiotics in Regulation (EC) No 1831/2003 of the European Parliament and of the Council have increased the need for preventive measures in animal nutrition. The positive dietary effects of inulin have been documented since the early 1900s. Although today's literature often gives different results on the performance-enhancing properties of chicory extract, its effect on the body cannot be ignored. Inulin affects the composition of the gut microbiome. Increased microbial digestion increases the volatile fatty acid concentration and decreases the intestinal pH, which inhibits the growth of pathogens in the digestive tract. It affects the intestinal morphology, the body's immune system, and its clinical chemical parameters. The measurable changes depend on the structure of inulin, the species, age, health and nutritional status of the animal. Observations in piglets have shown a reduction in feed efficiency and nitrogen metabolism at certain doses. In the light of scientific results, the practical role of inulin as a dietary supplement to improve health is well established, but the precise study of upper limits and the structure of efficiently functioning fructan is still a challenge for science.Az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet antibiotikum használatot korlátozó előírásai fokozták a prevenciós megoldások iránti igényt az állati takarmányozásban. Az inulin pozitív étrendi hatásáról az 1900-as évek eleje óta vannak feljegyzések. Bár a mai irodalom sok esetben eltérő eredményt ad a cikória kivonat teljesítménynövelő képességéről, szervezetre gyakorolt hatása nem hagyható figyelmen kívül. Az inulin befolyásolja a bél mikrobiom összetételét. A fokozott mikrobiális emésztés hatására nő az illózsírsav koncentráció és csökken a pH a béltartalomban, ami gátolja a patogének elszaporodását az emésztőtraktusban. Hatással van a bél morfológiájára, a szervezet immunrendszerére, klinikai kémiai paramétereire. A mérhető változások függnek az inulin szerkezetétől, az állat fajától, életkorától, egészségügyi állapotától és táplálóanyag ellátottságától. Malacokon végzett megfigyelések bizonyos dózis fölött a takarmányértékesítés és a nitrogén anyagforgalom hatásfokának csökkenéséről számoltak be. A tudományos eredmények tükrében az inulin gyakorlati szerepe megalapozott, mint az egészségi állapotot javító takarmány kiegészítő, azonban a felső határértékek és a hatékonyan működő fruktán szerkezetének pontos vizsgálata még további feladat a tudomány számára

Microbiological investigations on the water of a thermal bath at Budapest

Thermal baths are unique aquatic environments combining a wide variety of natural and anthropogenic ecological factors, which also appear in their microbiological state. There is limited information on the microbiology of thermal baths in their complexity, tracking community shifts from the thermal wells to the pools. In the present study, the natural microbial community of well and pool waters in Gellért bath was studied in detail by cultivation-based techniques. To isolate bacteria, 10% R2A and minimal synthetic media (with “bath water”) with agar–agar and gellan gum were used after prolonged incubation time; moreover, polyurethane blocks covered with media were also applied. Strains were identified by sequencing their 16S rRNA gene after grouping them by amplified rDNA restriction analysis. From each sample, the dominance of Alphaproteobacteria was characteristic though their diversity differed among samples. Members of Actinobacteria, Firmicutes, Beta- and Gamma-proteobacteria, Deinococcus–Thermus, and Bacteroidetes were also identified. Representatives of Deinococcus–Thermus phylum appeared only in the pool water. The largest groups in the pool water belonged to the Tistrella and Chelatococcus genera. The most dominant member in the well water was a new taxon, its similarity to Hartmannibacter diazotrophicus as closest relative was 93.93%

Adatok a Bán-halom környezettörténeti és régészeti talajtani vizsgálatához

A kunhalmok az eurázsiai sztyeppe öv síkvidéki tájának emberalkotta formakincsei. A halmok építésekor az azt létrehozó ember eltemette és ezáltal konzerválta a korabeli táj egyik legfontosabb “olvasókönyvét”, a járószint talajtakaróját. Az egykori tudatos emberi cselekvés — azaz különböző céllal létesített halmok megépítésének — kiemelten fontos mellékterméke, hogy a halmok alatti terület korabeli talajtakarója izolálódott a környezeti hatásoktól és ezáltal megőrződött. Tanulmányunkban a Szolnok-Túri-síkon található Bán-halmon végzett geomorfológiai, botanikai, talaj- és rétegtani eredményeket foglaljuk össze, illetve egészítjük ki az eltemetett paleotalaj mintáin végzett fitolitelemzés eredményeivel. A növényi opálszemcsék ellenálló képessége — egyéb mikro- és makroszkopikus, szervesanyagú növényi eredetű maradvánnyal szemben — lehetőséget ad a fitolitelemzés módszerének széleskörű paleoökológiai alkalmazására. A növényi szövetből történő feltáródásukat követően még hosszú ideig extrém körülmények között is fennmaradnak a befoglaló közegükben: megőrzik a képződési körülményeikre jellemző formájukat, anatómiai származásukra vonatkozó tulajdonságukat, textúrájukat. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy a fitolitkutatás a paleoökológia és paleotalajtan tudományában, mint önálló kutatási irányzat szerepet kapjon. A növényi opálszemcsék a talajok fejlődéstörténetének hírmondói is egyben, így a megfelelő peremfeltételek teljesülése esetén egy-egy talajszelvény képződését is jellemezhetjük a módszer felhasználásával. A Bán-halom rétegtani vizsgálatát a halmon végzett sekélyföldtani fúrás által szolgáltatott fúrómagok morfológiai, illetve alapvető laboratóriumi vizsgálatai alapján lehet felvázolni. Eszerint a halom palástját adó recens talajképződmény alatt legalább négy, morfológiailag jól elkülönülő kultúrréteg helyezkedik el, amely alatt 470 cm-es relatív mélységben található az építés előtti járószint, azaz az eltemetett paleotalaj felszíne. Az eltemetett talaj Ap- és részben Bp-szintjéből, valamint a paleotalaj és — kronológiai értelemben — az első kultúrréteg (K1) határrétegéből 10 cm-es mintázási intervallummal gyűjtött talajminták fitolitelemzése szerint a Bán-halom építése előtti környezetet erős felszínbolygatás érthette. Ellentétben a temetkezési dombokon (kurgánokon) végzett — hasonló metodikájú — vizsgálatokkal, jelen esetben feltételezzük a halom alatti terület korábbi használatba vételét, a megtelepedést. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka a gabonák egykori jelenlétére utaló fitolit morfotípusok megjelenése a mintákban. Mindemellett az eltemetett paleotalaj morfotípus spektruma azt támasztja alá, hogy a halom építési pontjának környezetében a természetes vegetációt a környező homokbuckák sztyeppei, félszáraz vegetációja uralta, amelyben fás szárú fajok egykori megjelenése, illetve dominanciája nem rekonstruálható. | Kurgans and tells are valuable man-made geomorphological formations in the Eurasian steppe zone. During the construction of these formations, humans buried and thus preserved one of the most important sources of information about the ancient environment: the surface soil cover. This conscious human act — the erection of these earthen features — isolated the original soil and therefore kept it in an untouched condition for later eras. This study gives an overview of the geomorphological, botanical, soil and stratigraphical survey conducted on the Bán-halom and complements it with the results gained from the phytolith analysis of soil samples collected from the buried soil. The fact that plant opal particles are highly resistant to weathering enables phytolith analysis to be utilised widely in paleoecological studies. After the liberation of these inorganic particles from the plant tissue, they persist in the embedding geological media for a long time and keep their original shape, texture and information on their anatomical origin. Phytoliths are not only used as a separate scientific tool in paleoecology, but they may also provide information on the development of soils, thus making them suitable for paleopedological studies. The stratigraphy of the Bán-halom was described on the basis of a morphological description of core samples collected during the shallow geological coring of the mound, and on the results of basic physical and chemical soil analysis on samples collected from the coring. According to these data, at least four, morphologically distinct cultural layers can be identified below the recent soil cover of the mound. The original surface (paleosol) on which the mound was built can be found below these, at a relative depth of 470 cm. Based on the phytolith analysis of the buried Ap and Bp horizons, the area where the mound was built had already been subject to anthropogenic disturbance. Unlike the results obtained from the phytolith analysis of burial mounds (kurgans) in the Great Hungarian Plain, it appears that the area under the Bán-halom was used and disturbed before the mound was erected or established. Some of the most important evidence for this is the presence of cereal- related phytolith morphotypes in the samples. The morphotype spectrum of the samples points to an open grassland habitat in the close vicinity of the examined area; evidence of forest vegetation or the presence of arboreal species was not detected

Relationships between reproduction parameters in dairy cows

The aim of the reproductive management of dairy farms is to keep low the days in milk (DIM). Milk production can be profitable only in that case. Calvings make only low DIM. From the economic point of view, to evaluate the amount of the calving is not simple because in many cases the insemination and the calving are not in the same year. We wanted to find a reproduction parameter, which is easy to record, available real time, and corrrelate well with other parameters. We collected reproduction data from 21 farms from 2016. Average numbers of cows, number of the ai (artificial insemination) in cows, number of cows pregnancies, open days (OD), service period (SP), time of first ai (TFAI), conception rate of first ai (CRFAI), conception rate of all ai (CRSAI) were collected. The number of the pregnant cows were grouped, pregancies under 120 days after calving -U120- and pregnancies above 200 -A200- days after calving. The economical effect of open days are well-known. OD correlated with the rate of the pregnancies under 120 days after calving (r = -0.802; P ≤ 0.001). The open days correlated with the rate of the pregnancis above 200 days after calving (r = 0.889; P ≤ 0.001). If the rate of U120 is high, the rate of pregnant cows (ROPC) will be high too (r = 0.611; P = 0.003). A200 is in negative relation with ROPC (r = -0.525; P = 0.015). OD correlated with TFAI (r = 0.562; P = 0.008). ROPC correlated with TFAI (r = -0.457; P = 0.037). OD correlated with SP (r = 0.778; P ≤ 0.001). SP is in negative correlation with CRFAI and CRSAI (r = - 0.577, P = 0.006; r = - 0.773, P ≤ 0.001). SP correlated with U120 and A200 (r= - 0.572, P = 0.007; r = 0.788 P ≤ 0.001). Our study shows that the rate of the pregnant cows are stasistically correlated with many important reproduction parameters. The measurement of the number of pregnant cows is easy, available real time and it has important economical effect on milk production. In summary, the number of pregnant cows is a useful parameter to evaluate the reproductive performance and current status of the farms

Relationships between reproduction parameters in dairy cows

The aim of the reproductive management of dairy farms is to keep low the days in milk (DIM). Milk production can be profitable only in that case. Calvings make only low DIM. From the economic point of view, to evaluate the amount of the calving is not simple because in many cases the insemination and the calving are not in the same year. We wanted to find a reproduction parameter, which is easy to record, available real time, and corrrelate well with other parameters. We collected reproduction data from 21 farms from 2016. Average numbers of cows, number of the ai (artificial insemination) in cows, number of cows pregnancies, open days (OD), service period (SP), time of first ai (TFAI), conception rate of first ai (CRFAI), conception rate of all ai (CRSAI) were collected. The number of the pregnant cows were grouped, pregancies under 120 days after calving -U120- and pregnancies above 200 -A200- days after calving. The economical effect of open days are well-known. OD correlated with the rate of the pregnancies under 120 days after calving (r = -0.802; P ≤ 0.001). The open days correlated with the rate of the pregnancis above 200 days after calving (r = 0.889; P ≤ 0.001). If the rate of U120 is high, the rate of pregnant cows (ROPC) will be high too (r = 0.611; P = 0.003). A200 is in negative relation with ROPC (r = -0.525; P = 0.015). OD correlated with TFAI (r = 0.562; P = 0.008). ROPC correlated with TFAI (r = -0.457; P = 0.037). OD correlated with SP (r = 0.778; P ≤ 0.001). SP is in negative correlation with CRFAI and CRSAI (r = - 0.577, P = 0.006; r = - 0.773, P ≤ 0.001). SP correlated with U120 and A200 (r= - 0.572, P = 0.007; r = 0.788 P ≤ 0.001). Our study shows that the rate of the pregnant cows are stasistically correlated with many important reproduction parameters. The measurement of the number of pregnant cows is easy, available real time and it has important economical effect on milk production. In summary, the number of pregnant cows is a useful parameter to evaluate the reproductive performance and current status of the farms