Rejtett gazdaság és rejtett foglalkoztatás = Hidden economy and hidden employment

A kutatás 2009-ben fejeződött be azzal, hogy elkészült az általam és Semjén András által szerkesztett, a KTI Könyvek sorozatában megjelent a kutatás eredményeit is összefoglaló kötet (http://econ.core.hu/kiadvany/ktikonyvek.html), amelynek célja a rejtett gazdaságot létrehozó szituációk, a szereplők döntéseit meghatározó motivációk és magatartási mechanizmusok feltárása és elemzése volt. A kutatás célja a rejtett gazdaság problémakörét vizsgáló korábbi kutatások eredményeinek kiegészítése, a rejtett foglalkoztatás mértékének becslése és az ezt befolyásoló tényezők elemzése volt. A vizsgálat során összefoglaltuk a munkaadók és munkavállalók rejtett gazdasággal kapcsolatos döntéseit leíró modelleket és egy vállalati adatfelvétel, alapján becsültük a rejtett gazdaság elterjedtségének változását. A kutatás során a magyar gazdaságban jelen lévő rejtett foglalkoztatási formák elterjedtségét és súlyát vizsgáltuk egy olyan elemzési keretben, amely egyszerre épített a kormányzat, a vállalkozások és a munkavállalók (háztartások), mint gazdasági szereplők rejtett gazdasággal kapcsolatos döntéseit leíró modellekre és a rejtett gazdaságra és a rejtett foglalkoztatásra vonatkozó empirikus megfigyelésekre és elemzésekre. A rejtett foglalkoztatás alatt elsősorban azokat a munkavégzéseket értjük, amelyek nem jelennek meg a statisztikai nyilvántartásokban, amelyeket be kellett volna jelenteni a munkáltatónak, illetve munkavállalónak, de ezt a kötelezettségüket elmulasztották. | Finishing the research, we published a book with András Semjén as co-editor in the IA HAS book series (http://econ.core.hu/kiadvany/ktikonyvek.html), which summarize the research results of the program. The aim of the present research was to enrich and complement the existing results of previous research on hidden economy, to estimate the prevalence (size and share) of some forms of hidden employment and to analyze the factors influencing it. We summarized the empirical evidences of the decisions of employees and employers regarding their level of involvement in the hidden economy, and estimated the prevalence of the different forms of hidden employment, based on an enterprise survey. Our research investigated the prevalence and share of some forms of hidden employment, present in the Hungarian economy. Our investigation employed an analytical framework, utilizing at the same time some models explaining the decisions of different economic actors (including the government, enterprises and employees [households]) concerning the hidden economy, and empirical observations and analysis of the hidden economy and hidden employment. Hidden employment in this respect means mostly labor contracts (work) unreported by employers and employees, despite regulations making such reporting mandatory, and thus not covered by official labor statistics

Dendrokronológiai kutatások Erdélyben = Dendrochronological researches in Transylvania

A pályázatban felsorolt eszközöket beszereztük és továbbra is Csíkszeredán maradnak. Elkezdtük összegyűjteni a recens adatsorok elkészítéséhez szükséges mintaanyagot, a tölgyekre fókuszálva. A recens gyűjtéseink súlypontja a kelet erdélyi területekre esik, a továbbiakban szintén kisrégiónként csoportosítva, több új lelőhely vizsgálata lesz szükséges majd. Több dendrokronológiai zónát sikerült lokalizálnunk. A kiderült, hogy Erdély területe a jelenlegi Magyarország területéhez hasonlóan dendrokronológiai szempontból mozaikos szerkezetű. A külföldi adatsorok lényegében nem használhatók Erdély területén. A megvizsgált területen tölgyek mellett nagy mennyiségben használtak fenyőféléket is. Legalább három gyakori fajta fordul elő: luc-, jegenye- és erdeifenyő. Úgy tűnik, hogy ezek használata nem helyfüggő. A kutatás fontos eredménye volt annak fölismerése, hogy a fenyőféléket az (kora)újkorban kezdik nagy(obb) mennyiségben alkalmazni, és ekkor a korábban tölgyből készített szerkezeteket is fenyővel javítják. A recens minták lehetővé tették a tölgyek szijácsstatisztikájának elkészítését. Az összességében hatvanhat lelőhelyről gyűjtött minták révén sikerült két, a régészeti/műemléki kutatásban használható tölgykronológiát készítenünk: a Csíki-medencére érvényeset (1526-1736) és a Küküllők felső folyására, Segesvár környékére érvényeset (1336-1518). Rendelkezünk két "lebegő", azaz konkrét évszámokhoz még nem kötött középkor végi - koraújkori fenyő-kronológiával, 119 és 179 év terjedelemben. | The tools and materials necessary for the work and listed at the beginning of the project have been purchased. These will stay further on in Csíkszereda (Romania). The collection of the recent samples was started concentrating on oaks. The current collection of the samples was mainly focusing on the East-Transylvanian region. In the future research of additional new small locations will be needed. We succeeded to localize more dendrochronological zones. It was found, that from the dendrochronological point of view Transylvania has the same fragmented structure as Hungary. The foreign chronologies can not be used in Transylvania. Beside oaks, several species of pine were used in the researched area, such as spruce, silver fir and Scots pine. So far it seems that the spread of these can not be limited to one region. Important result of our research was, as we noticed that pines were increasingly used from the 17th century, when even older oak structures were repaired with various species of pine. Based on the recent samples the calculated statistical number of the sapwood rings is: 15+/-2. During the project we collected samples from 66 sites and with them we managed to create two chronologies which can be used for the archeological and historical monument's research. The oak chronology of the first one covers the Csík-basin for the period of 1526-1736, the second is applicable in the Segesvár (Sighisoare - Schäßburg) region and the third for the upper valley of the Küküllő (Tarnava) rivers for the period of 1336-1518. We have also two 119 and 179 year long floating pine chronologies

A villamosenergia-piaci liberalizáció és a magyarországi háztartások - Egy kérdőíves felmérés eredményei

Az elmúlt években a háztartási fogyasztás évente több mint 10 TWh-t tett ki, azaz ha a fogyasztók által ténylegesen fizetett árat vesszük figyelembe, akkor éves szinten több mint 300 Mrd forintos szegmensről van szó. Kutatásunkban célunk volt, hogy a háztartási és egyéb kisfogyasztók piacáról minél pontosabb képet alkossunk és bemutassuk, hogy milyen tényezők motiválhatják őket a váltásra, illetve milyen okok miatt nem kerül, nem kerülhet majd erre sor