A kőrösladányi vadaskert vaddisznó állományának hatása a védett növényekre.

A vaddisznó negatív hatását különböző veszélyeztetett növény- és állatfajok populációira számos vizsgálat igazolta, ugyanakkor egyes kutatások jelzik lehetséges pozitív ökológiai szerepét is. A DALERD Zrt kőrösladányi vaddisznóskertjében 2007-2010. között vizsgáltuk két védett növényfaj állományának alakulását. Random módon elhelyezett 35 db nyílt és 10 db elkerített 10 m2-es kvadrátban becsültük a tőszámokat és a bolygatást a vadászkertben, a nevelőkertben és a kerten kívül. A vaddisznó populációsűrűsége a nevelőkertben a legmagasabb, míg a kerten kívül szinte nincsen vaddisznó. A két faj, a sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius) esetében nem találtunk jelentős károsítást a vizsgálati időszak alatt. Néhány helyen megtúrták az állatok a talajt a növények körül, de a legtöbb kvadrátban inkább tőszámnövekedést lehetett kimutatni mindkét növényfaj esetében. A elkerített és a nyílt kvadrátok tőszáma között sem találtunk szignifikáns eltérést a négy év során. Ezek alapján látszik, hogy érdemes a hatás valós mértékét felmérni minden esetben, hogy megtaláljuk a legjobb technológiát és a megfelelő populáció sűrűséget, amellyel a legkisebb mértékre csökkenthetjük a károkozást és a konfliktusokat

FinUgRevita : nyelvtechnológiai eszközök fejlesztése kisebbségi finnugor nyelvekre

A jelenleg is futó nemzetközi FinUgRevita projekt (2013-2017) keretében olyan nyelvtechnológiai eszközöket fejlesztünk, melyek a kis finnugor népek közülük a manysik (vogulok) és udmurtok (votjákok) nyelvének digitális és online jelenlétét teszi lehetővé, és segíti az anyanyelvi beszélőket és a tanulni vágyókat a nyelvi kommunikáció különféle színterein. A kezdeti fázisban a két nyelv jelenkori leíró nyelvtanai alapján nyelvtani kivonatok készülnek, melyek a készülő online morfológiai elemző szabályrendszerét adják, míg az eddig megjelent nyomtatott szótárak szkennelésével, OCR-es elemzésével és manuális javítással az udmurt esetében 13000, míg a manysi esetében előreláthatólag 10-15000 szavas elektronikusan felhasználható szótár készül. A morfológiai elemző futtatásához és további nyelvtechnológiai eszközök fejlesztéséhez az interneten szabadon elérhető udmurt és manysi nyelvű tartalmakból nagy tokenszámú korpuszt építünk. A projekt célja, hogy a készülő eszközök online szabadon hozzáférhetőek legyenek az udmurt és manysi nyelvek beszélőinek és tanulóinak számára, és nem utolsó sorban kutatási célokra is alkalmazhatóak legyenek