A fikcionális tulajdonnevek mint kettős szemantikai profilú kifejezések

Starting from the criticism of epistemic two-dimensionalism on the historic-causal theory of reference developed by Kripke and extended by Putnam, the study claims that the semantic profile of fictional names such as `Effi Briest' or `Geert von Innstetten' is a dual one. The meaning of a fictional name has a hidden indexical as well as a hidden descriptive aspect. As hidden indexical, the fictional name refers in every possible world rigidly to the same entity, inhabiting a centered world which is situated in the epistemic space of possibility. As hidden description it refers to an entity which can be determined a priori, by a canonical description of this epistemic possible world. Due to the inaccessibility of the world and its canonical description, a fictional name can only be interpreted by the completeness-assumption of the description of the fictional world (the literary discourse itself), that is, through descriptions

Negatív érzelmek Kafka Az Átváltozás című művében és a mű olvasásakor

A tanulmány a negatív érzelmek szerepét tárgyalja Franz Kafka Az átváltozás című novellájában a kognitív narratológia eszközeivel. Alapvetően a főszereplőre adott érzelmekkel foglalkozik. Elsőként a családtagok fiktív érzelmi reakcióit, azaz az ábrázolt érzelmeket, majd a szövegstratégiák által támogatott befogadói érzelmeket vizsgálja. A szövegstratégiákat azonosítva bemutatja, hogy a szöveg az olvasóban Gregorral szemben egy a fikcionális szereplők által bejárt érzelmi úttal – a Gregortól való távolodás állomásait leíró félelem-undor-düh érzelmi ívvel – ellentétes, közelítő érzelemív kiváltódását támogatja. Továbbá a szöveg értelmezésén keresztül amellett érvel, hogy Az átváltozás alapvetően érzelmeket ábrázol és érzelmek kiváltására törekszik. Miközben a mű az értelmi megértés szintjén rejtélyes és szemantikailag széttartó, az érzelmi megértés szintjén egy irányba mutat, és egy univerzálisan érthető és elérhető megértési élményt nyújt. In this paper I discuss the role of negative emotions in Franz Kafka’s novella Die Verwandlung using the tools of cognitive narratology. I mainly focus on the emotions given to the protagonist. By identifying the perceived emotions and the triggered emotions, I show that the text supports the elicitation of an approximating emotional arc in the reader towards Gregor, opposite to the distancing emotional path followed by the fictional characters. Furthermore, through the interpretation of the text, I argue that Kafka’s Die Verwandlung fundamentally depicts emotions and aims to evoke emotions. While the work is enigmatic and semantically diverging at the level of cognitive understanding, it points in one direction at the level of emotional understanding and provides a universally comprehensible and accessible experience of coherent understanding

A magyar fűszerpaprika érzékszervi egyedisége és jelentősége az imázsformálásban = The sensory uniqueness of Hungarian paprika and its significance in imagemaking

A kalocsai és a szegedi fűszerpaprika leghíresebb hungarikum aink közé tartozik. A fűszerpaprika ágazatban az elm últ évtizedekben bekövetkezett változások (pl. a csökkenő hazai term elés okozta im port hozzákeverése a hazai kereskedelm i fűszerpaprikákhoz) időszerűvé tették a m agyar paprika egyedi sajátosságainak kutatását a régi hírnév alátám asztásának, valam int hazai m arketingjének elősegítése érdekében. Hazai nagy- és kisüzem ekből, kisterm előktől továbbá paprikaim portőröktől beszerzett fűszerpaprika-őrlem ényekből reprezentatív minta kiválasztást követően (5-5 kalocsai és szegedi, 10 magyar, 10 bekeveréshez használt im port fűszerpaprika) szakértői egyszerűsített érzékszervi profil- és felhasználói (laikus fogyasztók és vendéglátóipari szakem berek) rangsorolásos érzékszervi vizsgálatokat végeztünk. Többtényezős statisztikai elem zésekkel igazoltuk a hazai és im port paprikam inták közötti érzékszervi különbséget. A szakértői bírálóbizottság eredm ényeit többdim enziós skálázással feldolgozva sikerült elkülönítenünk a m agyar és a külföldi fűszerpaprikák m intacsoportjait egym ástól, am it kétdim enziós ábrán (térképen) szem léltettünk. Az alkalm azott eljárások nem tették lehetővé a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika egym ástól, illetve a többi m agyar fűszerpaprikáktól való m egkülönböztetését. Ehhez további vizsgálatok szükségesek. A felhasználói érzékszervi vizsgálatokat laikus fogyasztók (223 fő) és vendéglátóipari szakem berek (47 fő) körében végeztük. A három hazai, három külföldi és egy kevert m inta bevonásával végzett felhasználói rangsorolásos vizsgálatok nem igazolták azt a hipotézisünket, am ely szerint a vakon történő vizsgálat során a hazai fűszerpaprika kedveltebb, m int az import. Ugyanakkor kim utatható volt a hazai paprikák tendenciaszerű jobb preferenciája. Vizsgálati eredményeink összességükben a bekeveréshez használt im port paprikákkal szem ben a hazai paprikák kellem esebb arom ájára, fűszeresebb ízére, továbbá élénk, kevésbé mély színére m utattak rá. Eredm ényeink egyrészt felvetik a fogyasztók képzésének, tájékoztatásának szükségességét a m agyar fűszerpaprika jellegzetességeiről a hazai paprikák előnyben részesítése végett. M ásrészt javasolható, hogy az előállítók tegyenek hatékonyabb minőségbiztosítási lépéseket a term ékjellegzetességek m egőrzése, a karakteresebb term ékek piacra jutása céljából, különös tekintettel az eredetvédett term ékek (kalocsai, szegedi) esetében. Kalocsa and Szeged paprika are among our most famous hungaricums. Changes that occurred in the paprika sector in recent decades (e.g., admixing of import paprika with domestic commercial paprika due to decreasing domestic production) made the time right to research the unique properties of Hungarian paprika, in order to strengthen its old reputation and promote its domestic marketing. Following the selection of representative samples from ground paprika obtained from large and small domestic plants, from small producers and paprika importers (5 Kalocsa, 5 Szeged, 10 Hungarian and 10 imported paprika for admixing), a simplified expert sensory profile test and a user sensory ranking test (by non-professional consumers and hospitality professionals) were performed. By multifactor statistical analysis, the sensory difference between domestic and imported paprika samples was confirmed. By processing the results of the expert panel using multidimensional scaling, the sample groups of Hungarian and foreign paprikas could be separated, which is demonstrated on a two-dimensional figure (map). The procedures used did not make it possible to differentiate Kalocsa and Szeged paprika from each other, or from other Hungarian paprikas. To be able to do se, further studies are needed. User sensory tests were performed with non-professional consumers (223 people) and hospitality professionals (47 people). User ranking tests involving three domestic, three foreign and one mixed sampledid not confirm our hypothesis that, in blind tests, domestic paprika is more popular than the imported one. At the same time, a trend for better preference of domestic paprikas could be shown. Overall, when compared to imported paprikas used for admixing, our test results showed the more pleasant aroma, spicier taste and bright, less deep color of domestic paprikas. On the one hand, our results suggest the necessity of consumer education and information about the characteristics of Hungarian paprika, in order for Hungarian paprikas to be preferred. On the other hand, it is recommended that producers take more effective quality management steps to preserve product properties and to market products with more pronounced characters, particularly in the case of products with protected designation of origin (Kalocsa, Szeged)

Könyvtári téráthelyeződés, és ami ebből a pandémia után következik

A tanulmány fókuszában a könyvtári terek átrendeződése áll, különös tekintettel a „harmadik helyre” és a pandémiás időszakra. A szerzők a térátrendeződés elméleti kérdéskörét prezentálva, a digitálisharmadik-tér jellemzőit fogalmazzák meg, és egy konkrét intézmény (Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár) forgalmi és statisztikai adatait elemezve próbálnak adekvát választ adni a feltett kérdésekre. The focus of the study is on the reorganisation of library spaces, with a special focus on the "third place" and the pandemic period. The authors present the theoretical issues of space rearrangement, formulate the characteristics of the digital third space, and try to provide adequate answers to the questions raised by analysing the circulation and statistical data of a concrete institution (Katona József Library of Bács-Kiskun County)

Módszertani térkép a kulturális és nyelvi diverzitás megértéséhez

A tanulmánykötetben összegyűjtött és bemutatott kutatások relevanciája abban áll, hogy egyrészt feltérképezi az osztálytermi megfigyeléses technikák terén az utóbbi évtizedekben végbement nagy léptékű metodológiai fejlődés eredményeit, másrészt módszertant kínál egy – nálunk is egyre jelentősebb – megoldásra váró társadalmi problémára: az etnikailag és nyelvileg heterogén osztályokban való integráció és hatékony pedagógia vizsgálatára