Kontingens szolidaritás – elemzési szempontok a késő modern segítési interakciók vizsgálatához (2. rész)

A tanulmány célja, hogy képet alkossunk a késő modern segítési interakciókat jellemző kontengenciákról. Értelmezésünk szerint ezen esetlegességekkel való sikeres, illetve kudarcos megküzdés mintázatai, túlmutatva a konkrét segítési interakción, egyúttal a szolidaritás normatív kereteit (rászorultság, érdemesség, kötelezettségek, adekvát segítési módok) is kijelölik általános szinten. Ebben az értelemben konstitutív szerepet játszanak a szolidaritási elvárások és gyakorlatok újratermelődésében. A tanulmány terjedelmi okokból két részre oszlik: az alábbi, második felében a globalizációból fakadó politikai kihívások (populizmus, új nacionalizmusok), a szenvedés nyilvánosságbeli keretezése (áldozatiság és trauma), a nyilvánosság szerkezetének átalakulása (információs társadalom), valamint a szolidaritás lehetőségtere szempontjából meghatározó individualizáció (identitás mint projektum, élménytársadalom) és új típusú strukturális kiszolgáltatottságok (prekaritás, reflexív és hálózati egyenlőtlenség) hatását tekintjük át. A záró szakaszban, összefoglalva a két rész tanulságait, kísérletet teszünk a szolidaritás kontingenciaelméletének felvázolására: e célból úgy tekintünk a bemutatott kihívásokra, mint a sikeres szolidaritási hálózatokban kezelendő esetlegességekre

Kontingens szolidaritás – elemzési szempontok a késő modern segítési interakciók vizsgálatához (2. rész)

A tanulmány célja, hogy képet alkossunk a késő modern segítési interakciókat jellemző kontengenciákról. Értelmezésünk szerint ezen esetlegességekkel való sikeres, illetve kudarcos megküzdés mintázatai, túlmutatva a konkrét segítési interakción, egyúttal a szolidaritás normatív kereteit (rászorultság, érdemesség, kötelezettségek, adekvát segítési módok) is kijelölik általános szinten. Ebben az értelemben konstitutív szerepet játszanak a szolidaritási elvárások és gyakorlatok újratermelődésében. A tanulmány terjedelmi okokból két részre oszlik: az alábbi, második felében a globalizációból fakadó politikai kihívások (populizmus, új nacionalizmusok), a szenvedés nyilvánosságbeli keretezése (áldozatiság és trauma), a nyilvánosság szerkezetének átalakulása (információs társadalom), valamint a szolidaritás lehetőségtere szempontjából meghatározó individualizáció (identitás mint projektum, élménytársadalom) és új típusú strukturális kiszolgáltatottságok (prekaritás, reflexív és hálózati egyenlőtlenség) hatását tekintjük át. A záró szakaszban, összefoglalva a két rész tanulságait, kísérletet teszünk a szolidaritás kontingenciaelméletének felvázolására: e célból úgy tekintünk a bemutatott kihívásokra, mint a sikeres szolidaritási hálózatokban kezelendő esetlegességekre

Kontingens szolidaritás - elemzési szempontok a késő modern segítési interakciók vizsgálatához (1. rész)

A tanulmány célja, hogy képet alkossunk a késő modern segítési interakciókat jellemző kontengenciákról. Értelmezésünk szerint ezen esetlegességekkel való sikeres, illetve kudarcos megküzdés mintázatai, túlmutatva a konkrét segítési interakción, egyúttal a szolidaritás normatív kereteit (rászorultság, érdemesség, kötelezettségek, adekvát segítési módok) is kijelölik általános szinten. Ebben az értelemben konstitutív szerepet játszanak a szolidaritási elvárások és gyakorlatok újratermelődésében. A tanulmány terjedelmi okokból két részre oszlik: az alábbi, első felében a jóléti állam előtt álló kihívásokat, a szociális munka kortárs gyakorlatait, a szekértelem és eldologiasodás, valamint a kockázattársadalom hatását tekintjük át

Synthesis of novel 13 α-estrone derivatives by Sonogashira coupling as potential 17 β-HSD1 inhibitors

Novel 13α-estrone derivatives were synthesized by Sonogashira coupling. Transformations of 2- or 4-iodo regioisomers of 13α-estrone and its 3-methyl ether were carried out under different conditions in a microwave reactor. The 2-iodo isomers were reacted with para-substituted phenylacetylenes using Pd(PPh3)4 as catalyst and CuI as a cocatalyst. Coupling reactions of 4-iodo derivatives could be achieved by changing the catalyst to Pd(PPh3)2Cl2. The product phenethynyl derivatives were partially or fully saturated. Compounds bearing a phenolic OH group furnished benzofurans under the conditions used for the partial saturation. The inhibitory effects of the compounds on human placental 17β-hydroxysteroid dehydrogenase type 1 isozyme (17β-HSD1) were investigated by an in vitro radiosubstrate incubation method. Certain 3-hydroxy-2-phenethynyl or -phenethyl derivatives proved to be potent 17β-HSD1 inhibitors, displaying submicromolar IC50 values

Pd-Catalyzed microwave-assisted synthesis of phosphonated 13α-estrones as potential OATP2B1, 17β-HSD1 and/or STS inhibitors

Novel 2- or 4-phosphonated 13α-estrone derivatives were synthesized via the Hirao reaction. Bromo regioisomers (2- or 4-) of 13α-estrone and its 3-benzyl or 3-methyl ether were reacted with diethyl phosphite or diphenylphosphine oxide using Pd(PPh3)4 as catalyst under microwave irradiation. The influence of the new compounds on the transport function of the organic anion transporting polypeptide OATP2B1 was investigated by measuring Cascade Blue uptake. Derivatives bearing a 3-benzyl ether function displayed substantial submicromolar OATP2B1 inhibitory activity. The inhibitory effects of the compounds on human placental steroid sulfatase (STS) and 17β-hydroxysteroid dehydrogenase type 1 isozyme (17β-HSD1) were investigated by in vitro radiosubstrate incubation methods. None of the test compounds inhibited the STS markedly. The structure–activity relationship evaluation revealed that 2-substituted 3-hydroxy derivatives are able to inhibit the 17β-HSD1 enzyme with submicromolar IC50 values. Dual OATP2B1 and 17β-HSD1 inhibitors have been identified