A genetikailag módosított szervezetek bevezetésének politikai tényezői összehasonlító perspektívában = The factors of GMO-policy in comparative perspective

A kutatás célja a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) foglalkozó magyarországi és olaszországi politikai mező összehasonlítása volt. A kutatási kérdések arra vonatkoztak, hogy milyen diskurzusok alakulnak ki a GMO-k alkalmazásával kapcsolatban, illetve hogyan függenek össze a szabályozás változásával. A kutatás diszkurzív politikatudományi vizsgálatra, illetve a szabályozásba bekapcsolódó szereplőkkel készített strukturált interjúk kvalitatív szociológiai szövegelemzésére épült, valamint áttekintettük a géntechnológiát szabályozó Európai Uniós és hazai jogszabályokat. Magyarországon a GMO-diskurzusokat erős szakmai nyelvezet és szakértői megalapozottság jellemzi. Összesen öt elkülönülő GMO-diskurzust sikerült azonosítanunk. A GMO-politika magyarországi témaazonosítására a környezeti-mezőgazdasági keretek jellemzőek. A GMO-politika alakítása közpolitikai-akadémiai szakértői vita keretében zajlott, társadalmi mozgalmak szakértői mozgósítással vettek benne részt. Olaszországban a GMO-ellenes koalíció játszotta a legfontosabb szerepet. Sikere elsősorban a széles és szinte egyhangúan GMO-ellenes társadalmi támogatottságának köszönhető. Ehhez hozzájárult a mozgalom értelmezési és közvélemény-alakító stratégiája: az első GMO-élelmiszerek megjelenésekor képes volt az olasz nemzeti identitás velejéig hatolni egy pozitív gasztro-kulturális identitás elemeinek felvázolásával. A témaazonosításra a mezőgazdasági-élemiszerbiztonsági-önrendelkezési keretek jellemzők. | This research project compared fields and processes of policy making regarding genetically modified organisms (GMO) in Hungary and Italy. Our research questions concerned the identification of public policy discourses that were most relevant for the policy making process, and how these discourses affected policy making. Our research methods focused on the analysis of policy discourses and qualitative sociological interviews. We conducted interviews with diverse participants of the policy process, reviewed national and European regulations, and analysed selected press materials. In Hungary, GMO debates are characterized by professional and academic expert discourses (even social movements mobilized experts). We identified five major competing discourses. In terms of policy agendas, environmental and agricultural frames dominate the field. In Italy, a wide anti-GMO movement coalition played a major role in the policy making process. This movement coalition successfully created a unifed anti-GMO public opinion by framing GMOs negatively as opposed to a gastro-cultural identity that is at the heart of Italian national identity. The Italian policy agendas are characterized by agricultural and food safety frames

Politikai pszichiátria a szocialista Magyarországon

Jelen tanulmányunkban, azon vizsgálódásaink eredményeiről számolunk be, amelyek a pszichiátria gyakorlatának egy sajátos vetületére irányulnak: a politikai pszichiátria magyarországi működésére az államszocializmus időszakában. Elsőként számba vesszük, hogy mi tette, s mindmáig mi teszi lehetővé azt, hogy a diktatórikus hatalmak igába hajtsák és szolgálatukba állítsák a pszichiátriát és a klinikai pszichológiát, mint szakmát és mint intézményt. Azaz, miben látjuk a pszichiátria abban az értelemben vett sebezhetőségét, hogy az aktuális a politikai hatalom eszközévé váljon, s milyen előnyökkel jár a pszichiátriai, pszichológiai indokkal végzett „normalizálás” a politikai hatalom számára. Nem az antipszichiária (Szasz, 2001; Laing, 1990; Berkovits, Bodor és Sik, 2017) által használt, egyszerre általános és viszonylag kevéssé specifikált ideológiai hatalomról lesz szó. És nem is a Foucault által vizionált, s a társadalom minden pólusát átható hatalom mikrofizikájáról (Foucault, 2000), a fegyelmező társadalom orvosi-pszichológiai regiszterének (Foucault, 1990) kritikai pszichológus Rose által tovább artikulált kritikájáról (Erős 2018). E helyett azon hagyományos, mindennapi értelembe vett politikai hatalom pszichiátriára gyakorolt hatását vesszük szemügyre, melyet az államgépezet diktatórikus uralása tesz lehetővé. Ezt követően bemutatunk, illetve felelevenítünk néhány közismert és kevésbé ismert pszichiátriai vonatkozású magyarországi esetet, mellyel kapcsolatban álláspontunk szerint okkal felvetődött, hogy a politikai pszichiátria körébe sorolhatók. Ezután röviden tárgyaljuk azt a kérdést, hogy a politikai pszichiátria szocializmus időszakában megtörtént esetei kapcsán mi történt a rendszerváltás után Magyarországon. Végül röviden kitekintünk a kínai és orosz hatalmi gyakorlatokra, két olyan országra, ahol a beszámolók szerint ma is elevenen él a politikai pszichiátria hagyománya. Összegzésképpen a politikai pszichiátriát, mint hatásában komplex hatalmi eszközt jellemezzük, amely a múltban, és transzgenerációs hatásában feltehetően ma is jelen van a pszichiátriai és pszichológiai szakmán belül és kívül

Reconstruction of Single-Grain Orientation Distribution Functions for Crystalline Materials

A fundamental imaging problem in microstructural analysis of metals is the reconstruction of local crystallographic orientations from X-ray diffraction measurements. This work deals with the computation of the 3D orientation distribution function for individual grains of the material in consideration. We present an iterative large-scale algorithm that uses preconditioned regularizing CGLS iterations with a stopping criterion based on the information available in the residual vectors

„A többiek is próbáltak híradót csinálni, de nem tudtak”: Filmhíradók a koalíciós korszak médiamezőjében Magyarországon, 1945–1948

Kutatásunkban az 1945 és 1948 közötti koalíciós korszak médiamezőjének és politikai kommunikációjának fontos, ám korábban részletesen nem vizsgált médiumát, a filmhíradókat elemezzük. A filmhíradókat Bourdieu fogalmi keretére támaszkodva, működési logikájuk és közönségtőkéjük alapján kíséreljük meg elhelyezni a korabeli médiamezőben. A dolgozat első része bevezeti a közönségtőke fogalmát, amely az adott médium által elért közönség nagyságára és a közönség bizalmára utal. A tanulmányban a korszak politika- és médiatörténetét tárgyaló szakirodalmat, elsődleges forrásokat, korabeli közvélemény-kutatási eredményeket használjuk fel, illetve az elérhető filmhíradók tudósításait vizsgáljuk. A filmhíradók jelentős közönséggel, ám a korabeli pártsajtóénál feltehetően alacsonyabb szintű bizalmi tőkével rendelkeztek. A filmhíradók gyártását és terjesztését biztosító infrastruktúra kiépítésében – a híradók gyártási kapacitásának területén és a mozik megszerzésében – hamar behozhatatlan előnyre tett szert a Magyar Kommunista Párt (MKP). A gazdasági szempontok azonban mindvégig fontosak maradtak minden koalíciós párt számára: a pártok tulajdonában álló moziknak a pártfinanszírozás számára bevételt kellett termelniük. A filmhíradók – az állami közszolgálati feladatot ellátó Heti Hírek és az MKP-hoz tartozó Mafirt Krónika híreinek – tartalomelemzéséből kiderül: a híradók a politikához óvatosan közelítettek. A Mafirt Krónikában azonban a politikai szempontok mindvégig jelen voltak, és a legfontosabb, stratégiai időszakokban e filmhíradót nyíltan a kommunistapárt propagandacéljaira használták fe