A feminista irodalomelmélet és irodalomkritika irányzatai = Current Tendencies in Feminist Literary Criticism

A kutatás két fő szakaszra bomlott: az első két évben előkészítő munkát végeztem, melynek része volt egy --végül nyolcszáz tételt kitevő -- bibliográfia összeállítása a tárgy magyar nyelvű szakirodalmából, illetve a külföldi szakirodalom legújabb eredményeinek a feltérképezése után összeállítottam és lefordítottam egy tanulmánygyűjteményt A feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel címmel (Debrecen, Csokonai, 2006.). A munka második szakaszában pedig elkészült egy monográfia, melyben egyrészt képet adok a feminista irodalomelmélet és -kritika negyven évnyi történetének irányzatairól, valamint Virginia Woolf Saját szoba c. nagyesszéjének relevanciáját elemzem, a monográfia második részében pedig azt vizsgálom, milyen módon jelenik, jelenhet meg ez a fajta irodalomszemléleti mód a magyar irodalomtudományban. Ezt a kérdést többféleképp közelítem meg: egyrészt egy a magánbeszédtől az irodalomtudományi megszólalásokig terjedő skálán elemzem a magyar beszédmód nemi kódoltságát, másrészt megvizsgálom, milyen intézményi lehetőségei vannak ennek a beszédmódnak, illetve miképpen artikulálja önmagát, harmadrészt pedig két kortárs szöveg recepcióját elemzem a kritikai fogadtatás nemi kódoltságának szempontjából. A kutatást kiegészítette egy nemzetközi konferencia is (A nő mint szubjektum, a női szubjektum, 2006. ápr. 7-8., Debrecen), melyen 55 előadás hangzott el, és körülbelül 110-en vettek részt rajta. A konferencia anyaga is megjelenik egy válogatott kötetben. | The research can be divided into two distinct parts: in the first two years I compiled a bibliogrophy of about 800 items in the research field concerned, and after mapping the most recent results in feminist literary theory I also edited and translated a reader in Hungarian, entitled The Junctures of Feminism and (Post)modernism (Debrecen, Csokonai, 2006.) In the second phase I wrote a monograph in which I am giving an outline of the major tendencies in feminist literary theory and criticism in the past forty years, including a chapter that analyses the current relevance of Virginia Woolf's essay A Room of One's Own, whereas in the second half of the monograph I am investigating how feminist literary theory as a discourse can find its way into Hungarian literary studies. I am approaching the question in diverse ways: first, from the perspective of gender studies, I am analysing various modes of Hungarian discourse ranging from the private to literary scholarship; second, I am examining the potential interventions into the institutional system, and exploring the self-representations of Hungarian feminist literary criticism; third, I am analysing the gendered features of the reception of two contemporary literary texts. The research was complemented by a conference (The woman as subject, the female subject; 7-8 April 2006, Debrecen), with 55 presentations and 110 participants. The proceedings will also be published in an edited volume

Az adaptáció mint újrakódolás: A francia hadnagy szeretője könyvben és filmvásznon

L

Professzornők a debreceni egyetemen

L

Loci Memoriae Hungaricae

Pál S. Varga: Introduction - 7 ; 1. Theoretical Approaches - 21 ; Aleida Assmann: The Transformative Power of Memory - 22 ; Jan Assmann: Communicative and Cultural - 36 ; Pim den Boer: Lieux de Mémoire in Comparative Perspective - 44 ; 2.Discussion/Diskussion - 51 ; Pál S. Varga: Kollektives Gedächtnis und Geschichtswissenschaften (Diskussionseröffnung) - 52 ; Harald D. Gröller: Diskussionsbeitrag bez. des Eröffnungsreferats von Pál S. Varga - 59 ; Csaba Gy. Kiss: Diskussionsbeitrag zum Eröffnungsreferat von Pál S. Varga - 64 ; Ferenc Velkey: Gedächtnis und Geschichte. Kommentare zur Diskussionseröffnung von Pál S. Varga - 67 ; Péter György: Memory Fallen Apart: the Case of Two Cemeteries - 72 ; Aleida Assmann: Response to Péter György, “Memory Fallen Apart: the Case of Two Cemeteries” - 78 ; Tamás Bényei: Remembering from Outside: A Response to Péter György’s Essay - 81 ; 3. Ungarische Erinnerungsorte im zentraleuropäischen Kontext - 89 ; István Bitskey: Ein religiöser Erinnerungsort in Mitteleuropa: Tyrnau (Nagyszombat, Trnava), das „Klein-Rom“ (Eine Fallstudie) - 90 ; Márta Fata: Erinnerungsort Bauernkrieg? Müntzer und Dózsa in der Geschichtspolitik der DDR und der Volksrepublik Ungarn im Vergleich - 101 ; 4. The Socio-Psychological Approach - 115 ; Ákos Münnich, István Hidegkuti: Structural Characteristics of Sites of National Memory - 11