A kutatás két fő szakaszra bomlott: az első két évben előkészítő munkát végeztem, melynek része volt egy --végül nyolcszáz tételt kitevő -- bibliográfia összeállítása a tárgy magyar nyelvű szakirodalmából, illetve a külföldi szakirodalom legújabb eredményeinek a feltérképezése után összeállítottam és lefordítottam egy tanulmánygyűjteményt A feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel címmel (Debrecen, Csokonai, 2006.). A munka második szakaszában pedig elkészült egy monográfia, melyben egyrészt képet adok a feminista irodalomelmélet és -kritika negyven évnyi történetének irányzatairól, valamint Virginia Woolf Saját szoba c. nagyesszéjének relevanciáját elemzem, a monográfia második részében pedig azt vizsgálom, milyen módon jelenik, jelenhet meg ez a fajta irodalomszemléleti mód a magyar irodalomtudományban. Ezt a kérdést többféleképp közelítem meg: egyrészt egy a magánbeszédtől az irodalomtudományi megszólalásokig terjedő skálán elemzem a magyar beszédmód nemi kódoltságát, másrészt megvizsgálom, milyen intézményi lehetőségei vannak ennek a beszédmódnak, illetve miképpen artikulálja önmagát, harmadrészt pedig két kortárs szöveg recepcióját elemzem a kritikai fogadtatás nemi kódoltságának szempontjából. A kutatást kiegészítette egy nemzetközi konferencia is (A nő mint szubjektum, a női szubjektum, 2006. ápr. 7-8., Debrecen), melyen 55 előadás hangzott el, és körülbelül 110-en vettek részt rajta. A konferencia anyaga is megjelenik egy válogatott kötetben. | The research can be divided into two distinct parts: in the first two years I compiled a bibliogrophy of about 800 items in the research field concerned, and after mapping the most recent results in feminist literary theory I also edited and translated a reader in Hungarian, entitled The Junctures of Feminism and (Post)modernism (Debrecen, Csokonai, 2006.) In the second phase I wrote a monograph in which I am giving an outline of the major tendencies in feminist literary theory and criticism in the past forty years, including a chapter that analyses the current relevance of Virginia Woolf's essay A Room of One's Own, whereas in the second half of the monograph I am investigating how feminist literary theory as a discourse can find its way into Hungarian literary studies. I am approaching the question in diverse ways: first, from the perspective of gender studies, I am analysing various modes of Hungarian discourse ranging from the private to literary scholarship; second, I am examining the potential interventions into the institutional system, and exploring the self-representations of Hungarian feminist literary criticism; third, I am analysing the gendered features of the reception of two contemporary literary texts. The research was complemented by a conference (The woman as subject, the female subject; 7-8 April 2006, Debrecen), with 55 presentations and 110 participants. The proceedings will also be published in an edited volume
