Dynamic Viscosity Prediction of Blends of Paving Grade Bitumen with Reclaimed Bitumen

The recycling of reclaimed asphalt pavement is of significant economic and environmental benefits. In this case, however, the satisfactory performance of the final product needs scientific planning of the mixture and thorough quality control. Before its use, a number of tests must be performed to verify that the binder meets the relevant requirements and can be used in asphalt mixtures. The binder characteristics in the reclaimed asphalt pavement and the expected properties of the binder blend in the new asphalt mixture must be known. For its prediction and calculation, a European standard offers the calculation of the penetration or softening point of the binder blend in the mixture with reclaimed asphalt content. However, in some countries, the determination of paving grade bitumen types (categories) is based not on dynamic viscosity measured with DSR instrument, so other validated test and calculation methods are in force. A viscosity-based method has not yet been validated for paving grade bitumens standardized on a penetration basis, although this method is more advantageous in many aspects when monitoring daily production processes; it is much shorter and requires less material than measuring softening point or penetration. The article deals with the measurement of the dynamic viscosity of bitumen blends of asphalt mixtures made using reclaimed asphalts, determined with a dynamic shear rheometer at different frequencies (0.1–10.0 Hz sweep). Furthermore, the relationships between the different composition ratios of national paving grade bitumens classified on the bases of penetration level and bitumens from reclaimed asphalt pavement are examined

Tapadásjavító mészhidráttal kezelt alacsony zúzottüveg adagolású AC 11 kopó keverékek teljesítménye a hazai szabályozás alapján

Ez a tanulmány Magyarországon közepes forgalmi terhelésű utak esetén alkalmazható AC 11 kopó (F) B 50/70-es aszfaltbeton keverék teljesítményének meghatározásával foglalkozik különböző zúzottüveg adagolások mellett (a kőanyagkeverékre vonatkoztatva 15 m% és 30 m%). Továbbá egy tapadásjavító adalékszer, mészhidrát (a kőanyagkeverékre vonatkoztatva 4 m%) aszfaltkeverékre gyakorolt hatását hivatott feltárni. A keverékeket laboratóriumi keveréssel állítottuk elő, törekedve arra, hogy azok szemeloszlásai minél jobban megközelítsék egymást, az összehasonlíthatóság érdekében. Első lépésként ezen keverékek optimális bitumentartalmai kerültek meghatározásra Marshall-eljárással, legalább 3 különböző bitumentartalom adagolás mellett. Ezt követően vizsgáltuk az optimális bitumentartalmú keverékek vízérzékenységét, merevségét és plasztikus deformációs hajlamát az MSZ EN 12697-12:2009 aszfaltkeverékek. Meleg aszfaltkeverékek vizsgálati módszerei. Próbatestek vízérzékenysége és az MSZ EN 12697-26:2012 Aszfaltkeverékek. Meleg aszfaltkeverékek vizsgálati módszerei. Merevség, C melléklet hasító-húzó vizsgálat, illetve MSZ EN 12697-22:2003 A1.2008 Aszfaltkeverékek. Meleg aszfaltkeverékek vizsgálati módszerei. Keréknyomképződés kiskerekű berendezés „B” módszer szerint. A tanulmány végén a laboratóriumi vizsgálatok kiértékelését figyelembe véve egy ajánlás található a fentiek szerint előállított üvegaszfalt keverékek felhasználhatóságára, a hazai szabályozás értelmében

Visszanyert aszfaltot tartalmazó aszfaltkeverék tervezése lágyabb bitumen felhasználásával

Útpályaszerkezeti aszfaltrétegek esetén a visszanyert aszfalt használata a hazai gyakorlatban jóval alacsonyabbra adódik a nyugat-európai gyakorlathoz képest. Az utóbbi években érvényben lévő útügyi műszaki előírások szerint a maximálisan adagolható visszanyert aszfalt (RA) mennyisége fokozott forgalmi terhelésű (C, D, E) útkategóriában útépítési bitumenekkel készült alap és kötőrétegek esetén 20% volt. Az egyik legnagyobb korlátját ennek a határértéknek az jelentette, hogy a visszanyert aszfaltban lévő kötőanyag az évek folyamán már olyan mértékű elöregedésen megy keresztül, hogy nagyobb mennyiségben az aszfaltkeverék tulajdonságára kontroll lépések nélkül mértékadóan képes hatni. A hazai gyakorlatban a normál és fokozott igénybevételi kategóriában alkalmazott útépítési bitumenek fokozatát szinte kizárólag B 50/70 típusra szokás megválasztani. Az ilyen kategóriájú bitumen tulajdonságait a visszanyert aszfaltban lévő kötőanyag tulajdonsága nagyobb adagolási mennyiségeknél képes annyira befolyásolni, hogy a bitumenelegy legfontosabb jellemzői (lágyuláspont, penetráció) már egy keményebb kategóriájú útépítési bitumen paramétereinek felelnének meg. Az elöregedett kötőanyag tulajdonságainak kompenzálására magas RA adagolás esetén ilyen esetekben célszerű lágyabb kategóriájú bitument alkalmazni. Magyarországon ilyen bitumenkategória ugrással történő laboratóriumi keveréktervezésre korábban még nem volt gyakorlat. Jelen cikkünkben bitumenkategória ugrással történő keveréktervezés folyamatát mutatjuk be egy AC 22 kötő (F) keverék esetén B 50/70 bitumenelegyet figyelembe véve. A keveréket 40 % RA adagolással és B 70/100-as bitumen felhasználásával terveztük meg, és aszfaltmechanikai vizsgálatok alapján értékeltük annak teljesítményét

History of the settlement of the Sand Ridges of Kiskunság between the 13th–16th century

Abstract of PhD thesis submitted in 2015 to the Archaeology Doctoral Programme, Doctoral School of History, Eötvös Loránd University, Budapest under the supervision of József Laszlovszky

A tatárjárás régészetének újabb távlatai két kiskunsági lelőhely eredményeinek fényében = New Aspects of the Archaeology of the Mongol Invasion of Hungary

A tanulmány két kiskunsági lelőhely tanulságai alapján a tatárjárás kérdéskörét taglalja. A kiskunmajsai és a Bugac közelében lévő Árpád-kori kolostort övező településen feltárt tömeggyilkosságok bizonyítékai kapcsán a korabeli források adatainak hitelességét vizsgálja