Corruption and cultural differences throught the lenses of Trompenaars model

This study builds on the work of Tsakumis et al. (2007) by conducting further empirical analysis of the relationship between cultural dimensions and corruption across countries using multiple measures of corruption to gain additional evidence on the subject. Moreover, this study extends the preliminary international tax evasion model developed by Tsakumis et al. (2007) to examine, along with culture, the impact of Trompenaarsian dimensions on corruption across countries. Based on data from 41 countries, and after controlling for economic development, the regression results indicate that the higher the level of collectivism the higher the level of diffuse and the lower the level of achievement, the higher is the level of tax evasion across countries. These findings remain robust to multiple measures of corruption. Managers should find the results of this study useful in assessing the likelihood of corruption from cultural perspectives, and in developing tax reform policies to reduce tax evasion and corruption.У статті розглянуті корупція та культурні відмінності через призму моделі Тромпенаарса

Fuzzy logikán alapuló modellezési módszerek gazdálkodástudományi alkalmazásának episztemológiai megközelítése

A klasszikus rendszermodellezési technikák gyakori feltétele a mennyiségi ismérvek alkalmazása. Ám a társadalomtudományok területéről sok esetben nem állnak a kutató rendelkezésére ennyire objektív, mennyiségi ismérvek. Az ilyen esetekben bevett szokás a minőségi ismérvek „transzformálása” mennyiségivé, ám ez nem minden esetben biztosítja az elvárható objektivitást és szisztematikus precizitást, pontosságot és szignifikanciát. Széles körben elfogadott tény, hogy a társadalomtudományok rendszerinformációi szubjektívek, hiszen minden tapasztalatunk elkerülhetetlenül szubjektív. Márpedig ha rendszerinformációink szubjektívek, az alkalmazott módszerek pedig objektivitást igényelnek, akkor kénytelenek vagyunk a szubjektív információkat precízzé kényszeríteni – vagy olyan módszertant választani, amely kezelni tudja a szubjektív értékítéleten alapuló rendszerinformációkat. A cikk témája azoknak a lágy számításokon alapuló szakértői rendszereknek a bemutatása, vizsgálata és tudományelméleti elhelyezése, melyek képesek a kvalitatív rendszerinformációk feldolgozására a statisztikai inferencia során. E módszerek a műszaki és természettudományi területeken már évtizedek óta használatosak, ám a társadalomtudományokba (különösen a gazdálkodás- és szervezéstudományokba1) csak elszigetelten sikerült beszivárogniuk. A cikk egyik célja e módszerek alkalmazhatóságának vizsgálat a gazdálkodás- és szervezéstudományokban a terület modellalkotási kívánalmainak és korlátozó feltételeinek figyelembevételével. A cikkben a szerzők megkísérlik áthidalni a precíz kvantitatív módszerek statikussága és a robusztusságot igénylő, ám sok esetben nehezen verifikálható, plasztikusabb kvalitatív eljárások közötti ontológiai, módszertani szakadékot a pozitivista paradigma elvárásainak megfelelően. Bemutatják a fuzzy logikai rendszereket, melyek alkalmasak lehetnek a szakadék áthidalására, valamint ezek konkrét alkalmazási területeit is, amelyekkel lehetővé válhat az „életlen”, szubjektív, gyakran pontatlan és zajos kvalitatív megfigyelések objektív, szilárd matematikai törvények alapján történő kezelése

Alternatív agrárpiaci lehetőségeink az EU-csatlakozás után = Agricultural market options after EU accession

A kutatás egyik célja annak vizsgálata volt, hogy az EU-csatlakozás után Magyarországnak sikerül-e nettó agrárexportőri pozíciót fenntartani. A kutatás másik célja abból fakadt, hogy mivel az EU-csatlakozást követően várhatóan növekszik a magyar agrárexport-potenciál, így szükség van alternatív értékesítési lehetőségek feltárására, például Oroszországban, Kínában vagy a fejlődő világban. Kutatásunk eredményei azt a hipotézisünket támasztották alá, hogy Magyarországnak az EU-csatlakozást követően nem sikerült nettó agrárexportőri pozícióját fenntartani: 2005 elejére a velünk együtt csatlakozott országokkal szemben vált deficitessé agrár-külkereskedelmünk egyenlege, majd 2006 júliusára a régi tagállamokkal kapcsolatban is. Szerencsére az EU-n kívüli országokkal lebonyolított agrár-külkereskedelem mindvégig pozitív szaldóval zárt, s 2006 végére az itt elért 674 millió eurós agrártöbblet ellensúlyozni tudta a 113 millió eurós EU-s hiányt. Kutatásunk azt a másik hipotézist is alátámasztotta, hogy az EU a kibővülés ellenére sem fog bővülő piacot nyújtani a magyar agrártermékek számára: míg 2003-ban a magyar agrárexport 62%-a irányult az EU-15-ök piacára, addig 2006-ban csupán 67%-a talált piacot a kibővült EU-ban. Az agrárimport oldalon ezzel szemben 20 százalékponttal nagyobb importbehatolást voltunk kénytelenek elszenvedni, s jelenleg agrárimportunk közel 90%-a az EU-ból érkezik. | One of the main aims of our research was to reveal whether after EU accession Hungary succeeded in maintaining her net agricultural export position. The other aim derived from the fact that after EU accession Hungarian agricultural export potential were expected to grow, so there would be need for alternative markets outside the EU, namely in Russia, China and the developing countries. Our research results did support our hypothesis No. 1. After EU accession Hungary failed to maintain her net agricultural export position: by early 2005 we had an agricultural foreign trade deficit with the new member states, then by July 2006 also with the old ones. Fortunately, our agri-food trade balance with the non-EU countries had been positive all the time, and thus the agricultural export surplus of 674 million euros produced in this relation by the end of 2006 could counterbalance the 113 million euro deficit in the EU relation. Our research results also supported our hypothesis No. 2. Despite enlargement, the EU failed to provide an extended market for Hungarian agricultural products: while in 2003 62% of Hungarian agricultural exports were directed to the EU-15, in 2006 the share has increased to 67% in the case of EU-24. At the same time the ratio of import penetration increased by 20 percentage points. Presently, around 90% of our agricultural imports arrive from the enlarged EU

A dendritikus sejtek szerepe az immunológiai szinapszis kialakításában, a T-limfociták homeosztázisának és aktiválásának szabályozásában = The role of dendritic cells in the formation of immunological synapses and in the regulation of T lymphocyte homeostasis and activation

A CD14+ monociták CD1a- és CD1a+ DS-ekké differenciálódnak, de a CD1a- és CD1a+ sejtek arányát a szérum lipoproteinek dózis függően befolyásolják. Kinetikai vizsgálatok igazolták, hogy az éretlen CD1a- DS-ek CD1a+ sejtekké differenciálódnak, ezt az átalakulást az aktiváció gátolja. A CD1a- és CD1a+ DS-ek hasonló migrációs, de eltérő internalizáló, citokin és kemokin termelő képességgel rendelkeznek. Mindkét DS altípus hatékony T-limfocita aktiváló képességgel rendelkezik, de nagy mennyiségű IFNγ citokin termelésére csak a CD1a+ DS-ek által aktivált T-sejtek képesek. A transzkripcionálisan aktív PPARγ nukleáris receptor és target génje, az apolipoprotein E lényegesen magasabb expressziót mutat a CD1a-, mint a CD1a+ sejtekben. A PPARγ-CD1a+ sejtek kialakulása és a CD1a expressziót regulálni képes szérum lipidek hatása azt igazolja, hogy a PPARγ kifejeződése és aktivációja fontos szerepet játszik az immunológiai tolerancia kialakításában és fenntartásában. Az interleukin-7 (IL-7) citokin elősegíti a nyugvó T-limfociták túlélését és limfopéniásokban a T sejt osztódást. Az emelkedett IL-7 szint HIV-fertőzött egyedekben a T-limfocitákon magas Fas receptor kifejeződéssel és a Fas-mediált apoptózissal szembeni fokozott érzékenységgel társul. Kimutattuk, hogy az IL-7 naiv és memória sejtekben a Fas expresszió fokozódását váltja ki, és fontos szerepe van a T-sejt egyensúly fenntartásában és HIV ferőzöttekben a Fas-mediált apoptosis kiváltásában. | We have shown that CD14+ monocytes differentiate to both CD1a- and CD1a+ DC but the ratio of CD1a- and CD1a+ cells is modulated by serum lipoproteins in a dose dependent manner. Kinetic studies revealed that immature CD1a- DC differentiate to CD1a+ cells, but activation signals permanently block this process. The co-existing CD1a+ and CD1a- DC have similar migratory potential but differ in their internalizing capacity, cytokine and chemokine profiles. Although both moDC subtypes were potent inducers of T-lymphocyte proliferation, high production of IFNγ by inflammatory T-cells was induced preferentially by CD1a+ cells pointing to functional differences of these subsets. High expression of transcriptionally active PPARγ and their target gene apolipoprotein E in CD1a- cells compared to PPARγ-CD1a+ cells together with the regulatory potential of serum lipids on CD1a expression suggested lipid-mediated tolerance induction acting through PPARγ. Interleukin-7 (IL-7) promotes survival of resting T-lymphocytes and induces T cell proliferation in lymphopenic conditions. Elevated IL-7 levels in HIV-infected individuals accompanied with high Fas expression on T-cells induces increased sensitivity to Fas-mediated apoptosis. We have shown that IL-7 upregulates Fas expression on naïve and memory T-cells demonstrating an important role of IL-7 in the regulation of T-cell homeostasis and in Fas-mediated apoptosis in HIV-infected individuals

A nemzetközi hallgatói mobilitás területi irányai és akadályai a Miskolci Egyetemen

Magyarország 1998-ban kapcsolódott be az Erasmus-programba. 2012-re a kiutazó hallgatók aránya elérte az EU-átlagot, ezt követően azonban csökkenni kezdett, majd 2014-től kezdődően Magyarország nem tudta feltölteni az országnak járó pénzkeret alapján kalkulálható kiutazói keretszámot. Ráadásul a magyar felsőoktatási intézmények között jelentős eltérések vannak, így például a Miskolci Egyetemen különösen szembetűnő a hallgatói mobilitás iránti érdeklődés visszaesése. A cikk célja a Miskolci Egyetemen a csökkenő hallgatói érdeklődés okainak feltárása, a mobilitás akadályozó tényezőinek felderítése és javaslatok megfogalmazása a kedvezőtlen tendenciák megfordítása érdekében. Noha hallgatói kérdőív, valamint hallgatói és oktatói interjúk segítségével végzett vizsgálatunkat a Miskolci Egyetemen végeztük, eredményeink használhatók lehetnek minden magyar érdekelt számára

A vállalkozói korrupcióészlelés mérésének kihívásai

A korrupció jelensége izgalmas kutatási kihívást jelent: egy ennyire negatívan megítélt jelenséget kutatni nem könnyű feladat, az alanyok prekoncepciói torzíthatják az empirikus folyamatot. Ennek ellenére nagy érdeklődés tapasztalható a téma iránt. A gazdasági teljesítmény, a befektetői környezet és a gazdaság egyéb területeinek megítélése függ egy ország korrupciós szintjétől, mely többféle mutatóval, módszerrel jellemezhető, viszont az adott országban uralkodó jelenséggel kapcsolatos egyéni magatartás, észlelés nagyobb segítséget nyújt a megértésben, reálisabb képet adhat. A szerzők kutatásukban az egyén korrupcióészleléssel kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták, azaz nem a korrupció tapasztalását, sokkal inkább azt, hogy miként viszonyul a korrupt helyzetekhez, hogyan ítéli meg a résztvevők viselkedését, és mennyire jellemző, hogy maga is így viselkedne hasonló helyzetben. Kutatásuk során 261 vállalkozó körében végeztek vizsgálatot egy általuk fejlesztett vignetta-értékelő rendszerrel. A vállalkozók érzékenységét és a korrupt viselkedésminták követésének valószínűségét mérték. Munkájuk eredményeként kiderült, hogy a megkérdezett vállalkozók miként viseltetnek az üzleti életben elkövetett, valamint a magánemberek közötti vagy a kormányzati korrupció iránt

Management of Innovations in Hungarian HEIs: Enhancing the Erasmus Mobility Programme

Сучасні тенденції популяризації програм міжнародної студентської мобільності обумовлюють зростання кількості угорських студентів, які вибороли право на проходження навчання за Європейськими програмами у період з 1998 по 2012 рр. Однак, після 2012 року кількість студентів почала скорочуватись, утворюючи значний розрив між фактичною чисельністю учасників програм та наданою квотою на мобільність для студентів Угорщини за програмами Erasmus. Незважаючи на те, що для проаналізованих університетів скорочення кількості учасників програм мобільності є більш суттєвим, у порівнянні з іншими угорськими університетами, подібна спадаюча тенденція простежується у масштабах всієї країни. Основною метою дослідження є аналіз та систематизація основних бар’єрів поширення програм мобільності Erasmus, а також розробка дієвих механізмів їх усунення. Емпіричні дані для дослідження були отримані на основі анкетування 225 респондентів – студентів Мішкольцького Університету, проведеного у 2016 році. Для аналізу отриманих даних авторами використано бінарну логістичну регресію. Емпіричні результати дослідження дали підстави виокремити фактори, що стримують поширення програм мобільності серед ЗВО Угорщини, а саме: рівень інформованості студентів та викладачів про програми мобільності Erasmus; міжнародний досвід/обізнаність у мультикультурному середовищі; рівень володіння іноземною мовою; побоювання механізму безготівкових грошових переказів; рівень освіти. Згідно результатів проведеного дослідження авторами запропоновано шляхи подолання вищенаведених бар’єрів, а саме: налагодження комунікацій зі студентами з метою підвищення рівня їх поінформованості про можливості програми мобільності Erasmus; удосконалення послуг, що сприятимуть подоланню мовних перешкод та проблем процесу безготівкового перерахування коштів; ознайомлюючі міжнародні поїздки та літні школи, що можуть надати студентам міжнародний досвід. Автори зазначають, що запропоновані у рамках дослідження пропозиції, є нескладними у реалізації, однак, їх імплементація може стримуватись браком фінансових ресурсів в університетах, а також відсутністю чіткої стратегії їх розвитку та орієнтації на цілі програми Erasmus. Незважаючи на те, що опитування проведене серед студентів університету Мішкольця, автори наголошують на тому, що отримані висновки можуть бути використаними східноєвропейським університетам, метою яких є активізація міжнародної студентської мобільності.The number of outgoing Erasmus students had been on the rise in Hungary between 1998 and 2012 when it reached the European mean. Following that year the numbers started to decline, creating an ever-increasing gap between the actual mobility numbers, and the quotas that the country had financial support for. Although some Hungarian institutions (e.g. the universities represented by the authors) are more affected than others, the trend is similar throughout the country. The goal of this study is to shed light on the main mobility barriers and to suggest some changes that can help in overcoming them. The study is based on a questionnaire conducted in February 2016 on all students enrolled at the University of Miskolc. A total of 225 answers were recorded. The binomial logistic regression analysis conducted by us shows that the most important barriers are the following: students' familiarity with the Erasmus programme and the staff responsible for it; international experience/familiarity with the international environment; foreign language skills; fear from the credit transfer mechanism; study level. Our suggestions to overcome these barriers are the following: better communication and involvement could familiarize students with Erasmus opportunities; improvements of services could help to overcome language deficiencies and credit transfer problems, and foreign study trips and international summer schools could provide them with important international experience. These suggestions would be relatively easy to implement, however, currently they are hindered by the universities' lack of financial resources, and also by the lack of clear strategy and commitment to Erasmus goals. Although the survey was conducted among Miskolc students, our findings may bring valuable insights to other Eastern European Universities as well that aim to intensify international student mobility

Dendritikus sejt altípusok együttműködése fiziológiás és kóros állapotban = The interplay of dendritic cell subtypes in health and disease

A dendritikus sejtek (DC) az immunfolyamatok fontos irányítói, melyek alapvető szerepet játszanak a központi és perifériás tolerancia és a gyulladásos folyamatok kiváltásában, fenntartásában és szabályozásában. Kis számuk ellenére számos, fenotípus és funkció alapján eltérő alcsoportot képviselnek. Kutatási koncepciónk szerint a DC altípusok a DC készlet védelmét, a hatékony feladatmegosztást és a celluláris együttműködési lehetőségek kihasználását szolgálja. Ennek alapján a plazmacitoid DC-ek és a monocita eredetű DC-ek altípusainak aktivációban betöltött szerepét vizsgáltuk és a DC stimulációban elsődleges szerepet játszó membránhoz kötött, valamint citoplazmatikus mintázatfelismerő receptorok ligand általi aktivációját követő jelátviteli pályák együttműködésére összpontosítottunk. Eredményeink a konvencionális és plazmacitoid DC-ekben is igazolták, hogy a mintázatfelismerő receptorok (PRR) kifejeződése még a ligandum jelenlétében sem elegendő feltétele funkcionális aktivitásuknak, hanem azt a jelpályák egymást erősítő vagy gátló hatása határozza meg. Ennek megfelelően az általunk vizsgált, lokalizációjukban eltérő, de működésük alapján átfedő aktivitással rendelkező PRR-ok által kiváltott jelek egymásra hatása alapvetően meghatározza a DC-ek válaszát és így a természetes és adaptív immunválasz irányultságát, mértékét és kimenetelét. | Dendritic cells (DC) are important regulators of immune responses, which play a pivotal role in the induction, maintenance and regulation of both peripheral tolerance and inflammation. Despite their low numbers, DC involve phenotypically and functionally distinct subtypes and subsets. Based on our concept of research, DC subtypes and subsets serve the maintenance of the DC pool, support appropriate labour distribution and promotes cell-to-cell collaborations. Thus we investigated the role of plasmacytoid DC and monocyte-derived DC subsets in the activation process of these cells and focused to the cross-talk of signaling pathways triggered by the ligation of membrane integrated and cytosolic pattern recognition receptors (PRR). Our results performed with both conventional and plasmacytoid DC revealed that the expression of PRR and their ligation by specific ligand by itself is not sufficient to induce functionality, but is highly dependent on the synergistic or inhibitory interplay of the signaling cascades actually triggered. In accordance with these findings we suggest that the collaboration of signaling cascades induced by PRR with distinct cellular localizations but overlapping functions determine the cellular response of DC and subsequently the polarization, extent and outcome of the immune response