Ároktő -Dongóhalom középső bronzkori települése és tájtörténet a Bükk és az Alföld találkozásánál = Ároktő Dongóhalom (middle Bronze Age settlement) and the landscape history of the Bükk Mountains/Great Hungarian

Összefoglaló Pusztainé Fischl Klára: Ároktő-Dongóhalom középső bronzkori települése és tájtörténet a Bükk és az Alföld találkozásánál című PD48511 számú OTKA pályázathoz A kutatási projektben kitűzött kettős cél egyike az Ároktő-dongóhalmi hatvani és füzesabonyi kultúra által lakott többrétegű település ásatásairól származó leletanyag feldolgozása és a településtörténeti tanulságok levonása volt. A munka során mind a nagymennyiségű leletanyag leltározása, mind a dokumentáció feldolgozása során olyan új módszertani megoldásokat dolgoztunk ki, amik a nagyfelületű régészeti feltárások korszakában jelentősen hozzájárulhatnak a leletanyagok feldolgozásának gyorsításához és használhatóságához. A tájtörténeti projektrész elkészítése során egy több szempontból is hasznosítható adatbázist hoztunk létre a vizsgált területre vonatkozóan. (Sajó és Tisza folyók, a Kánya patak illetve a hegylábi és az alföldi területek találkozása által határolt kistáj). A térképészeti és régészeti szakadatok rétegenkénti felépítése majd interpretálása során potenciális régészeti érdekű területek lehatárolása történt meg. Az adatbázis értékelése során meghatározott képet folyamatosan vetjük össze a terepi kutatás eredményeivel. | Ároktő-Dongóhalom middle Bronze Age settlement and landscape history at the edge of the Bükk and the Hugarian Great plain Summary The goals of the project were the processing of the archaeological material unearthed at the multi-layered Ároktő-dongóhalom of Hatvan and Füzesabony Cultures settlement and the reconstruction of both the settlement and landscape history. During the project new methods were developed in order to reduce the number of working hours in making inventory of finds, processing field documents and classifying archaeological finds. This method especially makes the work effective in the case of processing archaeological assemblages retrieved by the use of extended area of excavation. During the landscape reconstruction a database utilizable for multi-purpose was created for the study region (bordered by rivers Sajó and Tisza, brook Kánya and the edge of the piedmont and plain territories). In the course of the layer based construction and then the interpretation of the cartographic and archaeological data potential archaeological territories were delimited. The picture determined during the evaluation of the database is coherently compared with the results of the field research

Ároktő-Dongóhalom középső bronzkori települése és tájtörténet a Bükk és az Alföld találkozásánál = Ároktő-Dongóhalom (middle Bronze Age settlement) and the landscape history of the Bükk Mountains/Great Hungarian Plain juncture

Kutatómunkám egyik célja az Ároktő-dongóhalmi bronzkori tell település Megay Géza (1930) és Kemenczei Tibor (1966) vezette ásatásai leletanyagának feldolgozása (leltározás, tipokronológia és településtörténet). A település legalsó rétege a hatvan-kultúra korai fázisának (RBA1) leleteit szolgáltatta. Ezt a réteget egy széles, mély árok vette körül. A felső három réteg leletanyaga a füzesabonyi kultúrába sorolható. A két kultúra települési rétegei között feltehetően planírozási, tereprendezési munkák nyomait figyelhetjük meg (árokfeltöltés, 1. szelvény metszetfalában 70 cm-es feltöltési szint). Az 1930-as és 1966-os leletanyagot a füzesabonyi kultúra klasszikus, késői, klasszikus fázisába sorolhatjuk, mint a névadó füzesabonyi telep felső három rétege, a pusztaszikszói és a geleji sírok időszaka, Bárca II rétege és az alsómislyei telep klasszikus füzesabonyi korszakba sorolható része. A bodrogszerdahelyi fázis edényművességének fő jellemzői nem találhatók meg jelentős mennyiségben a leletanyagban. A kutatómunka másik célja a Borsodi Mezőség területén (Hejő, Tisza és Kánya folyók által határolt terület) bronzkori településhálózat rekonstruálása. Erre a célra kéziratos és történeti térképeket, archív légifényképeket, régészeti szakadatokat és terepbejárás adatait térinformatikai rendszerbe illesztettük. Az így létrejött adatbázist összehasonlítottuk az ároktői leletanyag konkrét tipológiai adataival. | One objective of my survey was to investigate the findings (inventory, typochronology and settlement history) of the excavations carried out by Megay, Géza (1930) and Kemenczei, Tibor (1966) at a Bronze-Age tell settlement, Ároktő-Dongóhalom. Finds from the early stage of Hatvan community (RBA1) were explored from the lower settlement layer. This layer was bordered with a wide, deep ditch. Finds from the upper 3 strata belong to the Füzesabony-Culture. The two settlement phase bear the marks of various surface works. The 1930 and 1966 find assemblage can be dated to the classical and late classical phase of the Füzesabony culture, similarly to the uppermost three levels of the epnymous Füzesabony settlement, the Pusztaszikszó and the Gelej burials, layer II of the Barca settlement and the classical Füzesabony period levels of the Ny?na Mi?la settlement. The finds presented hardly contain any finds betraying the pottery traits of the Streda nad Bodrogom-Phase. Another objective of the programme was to reconstruct the Bronze-age settlement structure of a smaller region in Borsodi Mezőség (delineated by Hejő stream, Tisza river and Kánya stream). Manuscripts and historic maps, archive aerial photographs, archeological, technical data and findings of field surveys were processed with GIS applications, and the Bronze-age settlement structure of the area was defined. This description was compared to the concrete typological data of the Ároktő sites

Vatta–Testhalom – Részekből egész

Dolgozatunkban Vatta-Testhalom, Vatta-Dobogó (Vatta 1. lh.) és Vatta-Telek-oldal dűlő (Vatta 3. lh.) lelőhelyek topográfiai, településszerkezeti és tájhasználati elemzésére vállalkozunk (1. kép). A lelőhely kutatása hosszú gyökerekre nyúlik vissza, mégis egy félreértelmezett információ alapján elpusztultként tekintett rá a kutatás. A Mátrai Erőmű Bükkábrányi Bánya munkálatai során szükségessé vált leletmentések és egy szerencsés talajviszonyok mellett történt légifelvétel sorozat, illetve a BORBAS projekt szisztematikus dél-borsodi felmérő munkája teljesen új megvilágításba helyezte a bronzkori lelőhelyről rendelkezésre álló eddigi ismereteinket. Ezt foglalja össze a publikáció

Non-invasive research on the Neolithic settlement of Mezőkeresztes, Lapos-halom

The aim of this publication is to present the non-invasive research on the Neolithic hill at the Mezőkeresztes, Lapos-halom site. The site is a late ALP period settlement hill with unknown stratigraphic relations. Based on geophysical surveys, it was a densely built-in area with an artificial boundary. In terms of typology, the assemblages of the northern Szakálhát and formerly known as Szilmeg groups are the most similar to the finds excavated at this site, which also show a few late Neolithic characteristics. Data suggesting the artificial land use of surrounding area around the site proves the conscious land usage of the area’s former inhabitants

Freshwater Landscape Reconstruction from the Bronze Age Site of Borsodivánka (North-Eastern Hungary)

This multiproxy work presents the archeozoological analysis of fish and microvertebrate remains from the Middle Bronze Age tell site of Borsodivánka (Borsod Plain, North-eastern Hungary). The fish faunal assemblage provides valuable data on the choice of exploited consumption patterns, taphonomy, and aquatic paleoenvironmental conditions at the site during the Bronze Age. Only freshwater taxa are present in the assemblage, for example, northern pike (Esox lucius); cyprinids: roach (Rutilus rutilus), common carp (Cyprinus carpio), common chub (Squalius cephalus) and common nase (Chondrostoma nasus); and percids: European perch (Perca fluviatilis) and pikeperch (Sander lucioperca). Herpetofaunal and micromammal remains are also part of this study, improving our knowledge of the site’s freshwater ecosystem. The grass snake (Natrix cf. natrix) and the European pond terrapin (Emys orbicularis), typical of aquatic ecosystems, are associated with the Aesculapian ratsnake (Zamenis longissimus), more typical of forest, shrubland, and grassland. The presence of amphibians such as toads (Bufo/Bufotes sp.) and frogs (Rana sp.) complete the herpetofaunal list. The microvertebrates also support a mature fluvial system, as represented by taxa like the European water vole (Arvicola amphibius). Other micromammals are present, such as the wood mouse (Apodemus sylvaticus), the group of the common/field vole (Microtus arvalis/agrestis), the European mole (Talpa europaea), and the house mouse (Mus musculus). All of them are common in forests, shrubland, and grassland. However, the commensal house mouse is more commonly associated with anthropogenic areas. In conclusion, Borsodivánka is characterized by a diverse landscape mosaic, displayed by the co-existence of a well-developed forest and a freshwater inland ecosystem with agricultural land in the wider area. Finally, the Tisza River and its flood plain represented the main water source close to the site, distinguished by the dominance of fish species from deep and slow-flowing waters