Pusztainé Fischl, Klára

Repository of the Academy's Library

 — 534 — Dél-borsodi bronzkori településkutatások:  A BORBAS Projekt  Pusztainé dr Fischl Klára Történettudományi intézet fklari@gmail.com  Kulcsszavak: régészet, bronzkor, településkutatás, mikrorégiós projekt, ron-csolásmentes vizsgálatok  Bevezetés A BORBAS (BORBAS: Borsod Region Bronze Age Settlements) Projekt 2012 óta folyik a Miskolci Egyetem, a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Kölni Egyetem közös munkájaként. A projekt célja a kutatásba bevont terület kora és középső bronzkori települései belső struktúrájának megismerése, háztartások lokalizá-lása, a település belső egységeinek funkcionális vizsgálata, és az egyes részek építészeti és használati mintázatainak összehasonlítása. A következő szint a te-lepülések helyzetének értékelése a tájban, a települések gazdasági és társa-dalmi hálózatainak vizsgálata. Hosszú távon szeretnénk beilleszteni a mikroré-gió településtörténeti adatait a bronzkor tágabb történeti kontextusába. A ku-tatások elsősorban egy roncsolásmentes vizsgálati csomag segítségével zajla-nak. A kutatások a program kezdete óta teret biztosítanak mindkét egyetem hallgatói számára a régészeti gyakorlati munkában (terepbejárás, roncsolás-mentes kutatások, ásatási módszerek) való aktív közreműködésre. Tucatnyi szakdolgozatnak és TDK dolgozatnak szolgáltak alapul. A projekt jól illeszkedik a Miskolci Egyetem régészeti képzésének struktúrájába, annak egyik fő pillére. A kutatások 2012 és 2018 közötti első szakaszának eredményeit egy ön-álló monográfia keretében tettük közzé. A második szakasz munkálatai jelenleg is zajlanak. Ennek egyik kiemelt feladata Borosdivánka-Nagyhalom bronzkori település egy részének régészeti feltárása.  Módszertan A kutatások során Magyarországon először alkalmaztunk egy több elemből álló, roncsolásmentes módszertani csomagot szisztematikusan több lelőhelyen. Ez lehetővé tette a kapott adatok összehasonlítását és egy ezen alapuló rendszer kidolgozását. A csomag elemei önmagukban vagy egymással kombinálva nem számítottak szakmai újdonságnak, azonban egy adott korszak települési rend-szerén belüli szisztematikus használatukra még nem történt példa. Ezért a Dél-borsodi bronzkori településkutatások: A BORBAS Projekt  — 535 — kutatási projekt ma már tananyagnak számít idehaza és külföldön a bronzkori időszak oktatásában.  1. ábra. A roncsolásmentes kutatási csomag elemei    1. Geodéziai felmérés, melynek eredményeként 3D domborzatmodellt generá-lunk az adott területről. Ez adja a szakadatok térképezésének alapját. 2013 előtt a modellhez szükséges adatokat hagyományos földi mérőállomás, azt követően fotó 3D eljárás segítségével állítjuk.  2. Légi fényképezés. Egyrészt gyűjtjük, értékeljük és összehasonlítjuk a bronz-kori településekre vonatkozó archív légi felvételeket és távérzékelési eljárások-kal készült képeket, másrészt régészeti vagy hobbi céllal készült ferde tengelyű légi felvételek utólagos feldolgozásával olyan ortofotókat állítunk elő, melyeken a felszíni jelenségek koordinátahelyesen azonosíthatók.  3. Geofizikai felmérés. A lelőhelyek lehetőség szerinti teljes felületén geomág-neses geofizikai kutatást folytatunk Foerster-típusú Sensys magnetometer használatával (sortávolság: 0.5 m; mintavétel sűrűsége: 0.05 cm). Az eredmé-nyek képi megjelenítése +/- 10 nT szürkeárnyalatos skálával történik. Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach  — 536 —  4. Szisztematikus felszíni leletgyűjtés. A bronzkori települések lehetőség sze-rint minél nagyobb felületét vizsgáljuk ezzel a módszerrel 5x5 méteres nagy-ságú négyzetháló-rendszerben. A négyzetekben található felszíni leletanyagot teljesen felgyűjtjük. A kerámiaanyagtól elkülönítjük az állatcsontot, kagylót, fém- és salaklelteket, kőanyagot és paticsmaradványokat. A kerámialeleteket megszámoljuk, súlyukat lemérjük, majd típus és díszítés alapján táblázatos for-mában rögzítjük az adatokat. A terepbejárási négyzethálót térinformatikai rendszerben rögzítjük, ahol a statisztikai adatok azonnali képi ábrázolása lehet-séges. Az állatcsontleletek, kőzetanyag és fémleletek feldolgozását külön szak-emberek végzik.  5. Szisztematikus fémkeresős kutatás. Műszeres leletfelderítést az időtényező miatt csak a lelőhelyek geomorfológiailag frekventált és a kerámiatöredékek sűrűsödése miatt intenzívebbnek talált részein folytatunk. A szisztematikus ku-tatás során nemcsak egy irányban végezzük el a felderítést, hanem a már lejárt területet az eddigi sávokra merőlegesen is átvizsgáljuk. A második irányban más kutatási paraméterekkel rendelkező keresőfejet használunk. A műszeres leletfelderítés során megtalált régészeti leletek helyét műholdas helymeghatá-rozó készülékkel rögzítjük, továbbá rögzítjük a GPS tracklog üzemmódjában a bejárt területet is. A fémkereső detektor behatolási mélysége 30 cm, így a lelő-helyeknek csak a felső, szántott részét érinti a műszeres kutatás, bolygatatlan rétegben fekvő, kontextussal rendelkező leletet nem érint ez a módszer.  6. Talajfúrások. A mintavételezés célja egyrészt a települések különböző szer-kezeti részei rétegvastagságának (árkok esetén mélysége), stratigráfiai viszo-nyainak megállapítása, másrészt a környezetrekonstrukciós kutatásokhoz tör-ténő adatgyűjtés, illetve a rétegek C14-es datáláshoz szükséges mintavételezés.  7. Archeozoológiai feldolgozás. A szisztematikus felszíni leletgyűjtés során ösz-szegyűjtött állatcsont- és kagylóanyag archaeozoológiai értékelésre kerül. A csontméretek felvétele Angela von Driesch, a háziállatok életkorának megálla-pítása Elisabeth Schmid kutatásai alapján történik.1  1 Angela von DRIESCH, A guide to the Measurement of Animal Bones from Archaeological Sites: as deve-loped by the Institut für Palaeoanatomie, Domestikationsforschung und Geschichte der Tiermedizin of the University of Munich, Peabody Museum Bulletins 1, (Cambridge MA: Peabody Museum of Arc-haeology and Ethnology and Harvard University, 1976); Elisabeth SCHMID, Atlas of Animal Bones for Prehistorians, Archaeologists and Quaternary Geologists. – Knochenatlas für Prähistoriker, Archäeo-logen und Quartärgeologen, (Amsterdam and London and New York: Elsevier Publishing Company, 1972) Dél-borsodi bronzkori településkutatások: A BORBAS Projekt  — 537 —  8. Fémelemzések. A műszeres leletfelderítés során talált fémtárgyak elemzését a Miskolci Egyetem LISA laborja (Complex Laboratory of Image and Structure Analysis) és az ARGUM munkacsoport (Archaeometallurgical Research Group of the University of Miskolc) készíti. A vizsgált tárgyakon elemösszetétel- és ké-szítéstechnikai vizsgálatokat végzünk optikai mikroszkópos (Zeiss Axi-oImager) és SEM-EDX (AMRAY 1830I energiadiszperzív mikroszondával fel-szerelt pásztázó elektronmikroszkópos) módszerekkel.  9. A fenti vizsgálatok eredményeit térinformatikai rendszerben tároljuk, ahol lehetőség van az egyes elemek képi összehasonlítására, rétegenkénti egymásra vetítésére és adataik kiértékelésére.  Időkeretek A vizsgált terület a Borsodi-síkság és a Bükk hegylábi régió a Kr. e. 2200 és 1500 közötti időszakban. A klasszikus régészeti kultúrabesorolás szerint ebben az időszakban a vizsgált régió a hatvani, majd a füzesabonyi kultúra települési területéhez tar-tozott. Jelenlegi ismereteink szerint a kora bronzkor és a középső bronzkor vál-tásának időszakában (Kr. e. 2000/1900 körül) a vizsgált mikrorégióban a hat-vani anyagi műveltséget felváltják a füzesabonyi kerámiastílussal jellemezhető közösségek. A hatvani stílusú kerámiaművesség azonban nem szűnik meg, ha-nem elsősorban az Eger-pataktól nyugatra levő területeken tovább is haszná-latban marad, és a két kerámiastílust használó közösségek egymás területi szomszédai lesznek. A füzesabonyi kerámiastílust használó közösségek azon-ban a legtöbb esetben a korábbi hatvani települések helyén alakítják ki lakóhe-lyeiket, így ebben a térségben a hatvani stílusú kerámiát tartalmazó rétegeket az esetek nagy többségében felülrétegzi a füzesabonyi típusú kerámia. A tele-püléseket így hosszú ideig használják – akár a teljes vizsgált időszakban –, és így többrétegű, ún. telltelepülések jöhetnek létre. A mikrorégió településeinek datálása eddig azonban csak stiláris módon, tipokronológiai eszközökkel, az általánosan elfogadott bronzkori abszolútkro-nológiai határok között történt. A projekt jelenleg is folyó, második fázisa cé-lozza meg az egyes települések pontos abszolútkronológiai datálását és ennek fényében a településszerkezeti adatok finomítását.    Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach  — 538 — 2. ábra. A települések belső szerkezete    A projekt során vizsgált települések egy sajátos, szigorú struktúrát követő belső rend szerint épülnek fel. A település belső magját (2. ábra, 1.) egy széles és mély árok (2. ábra, 2.) veszi körül. Az árokkal körülvett rész kis méretű, kiterjedése 1 hektár alatt marad, rajta házak nyomait mutatja ki a geofizikai kutatás. Ko-rábbi ásatások adatai alapján többrétegűek, de rétegsoruk gyakran nem vasta-gabb, mint 1,5 méter, lapos dombocskák csupán a jelenlegi környezetükben. Az árkon kívüli rész szintén lakófelület. (2. ábra, 3.) Itt az árok vonalával koncent-rikusan, általában két sorban figyelhetünk meg házakat. A házak 4–6 x 10 x 12 méter nagyságúak, a geofizikai felmérések és az ásatások alapján gyakran két-osztatúak. A külső lakóövezet szintén dombon helyezkedik el, gyakran maga-sabb térszínen, mint a belső terület legmagasabb pontja. Feltételezéseink sze-rint itt is több lakóréteggel számolhatunk. Ez után a külső település egy inkább gödrökkel jellemezhető résszel folytatódik. (2. ábra, 4.) Esetenként itt is meg lehet figyelni házak alapjait. Az egyes települések területe meghaladja a 10 hek-tárt. A koncentrikus struktúra azonos funkciójú részekkel minden településen megismétlődik a vizsgált régióban. Több lelőhely esetében megfigyeltük, hogy a hatvani időszakban alapított települést ugyanazon a helyen és azonos struk-túrával, de nagyobb alapterülettel újítják meg a füzesabonyi korszakban.    Dél-borsodi bronzkori településkutatások: A BORBAS Projekt  — 539 — 3. ábra. A települések térbeli elhelyezkedése    A Bükk déli lejtőjéről lefolyó és ott völgyeket alkotó patakok a síkságon több, jobbára északkelet-délnyugat irányú vízfolyássá egyesülnek. Nyugatról keletre ezek a következők: Eger-Rima, Csincse, Rigós-Énekes, Hejő és a Hernád-Sajó kö-zös folyásszakasza. A vizsgált bronzkori települések a völgyek magaspartjain, illetve e síkvidéki vízfolyások partjain találhatók sűrű, szabályos településháló-zatot alkotva. A hegylábi régióban a magaspartokon a fentebb leírt belső struktúra a te-raszba vágódó völgyekhez igazodik, és az árkok ezekbe csatlakoznak, így félkö-rös szerkezet a jellemző. Az alföldi régióban a vízfolyások mellett teljes kör alakú szerkezeteket figyelhetünk meg. Itt több helyen bizonyítást nyert, hogy az árkokban vízborítás volt a bronzkor idején. A települések sűrű hálózatot al-kotnak, átlag 5km-es távolságban találhatók egymástól. Jelenlegi ismereteink szerint más típusú településeket nem ismerünk közöttük, vagyis ezek az össze-tett szerkezetű települések alkotják a teljes településhálózatot. Kevés esetben ismert temetkezési helyeik átlag 1 km távolságban vannak a településektől.    Miskolci Egyetem BTK – Kutatói Almanach  — 540 — Modellalkotás Az eddigiekben röviden bemutatott települések között nem ismerünk eltérő struktúrájú, egyrétegű, vagy úgy nevezett szatelit településeket. Ezért a Kárpát-medencei középső bronzkori általánosan elfogadott hierarchikus települési rendszerrel ellentétben egy inkább heterarchikus, a tájat feltételezésünk sze-rint azonos módon használó, azonos kerámiatradícióval és temetkezési szoká-sokkal rendelkező közösségek településhálózatát tudjuk rekonstruálni. A meg-élhetési stratégiák tekintetében a szakirodalomból ismert általános kép rajzo-lódik ki, ahol a szarvasmarhán, juh-kecskén és sertésen alapuló állattartás mel-lett kis számban a vadászott fajok is megjelennek. A gabona és hüvelyesek ter-mesztése mellett a halászat és a gyűjtögetés is a mindennapi tevékenységek közé tartozott. Ezek közül ki kell emelni a kagylófogyasztást. A településeken kis számban de a fémművességre utaló jelek minden esetben előkerülnek. A ke-rámiakészletek minősége a háztartási szintű kerámiakészítésen túlmutató kéz-műves-specializáció jeleit mutatja. Az itt élő közösségek belső társadalmi rétegződése bizonyára elkezdődött, ezt mutatják a temetkezéseikből ismert presztízsjelző tárgyak. A települések térszerkezetében és a kerámia, valamint fémtárgyak díszí-tőmotívum-rendszerében visszatérő koncentrikus elemek szerkezeti hasonló-sága a motívumnak az adott korban jelentéssel bíró képi elemként való azono-sítását feltételezi. E stiláris elem kognitív háttérstruktúrában betöltött szerep-ének tanulmányozása a kutatás egyik jövőbeli feladata.  A kutatás részben a TÁMOP 4.2.4. A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társ-finanszírozásával valósul meg.    Dél-borsodi bronzkori településkutatások: A BORBAS Projekt  — 541 — A témában megjelent fontosabb publikációim:  Klára PUSZTAINÉ FISCHL und Tobias L. KIENLIN und Nándor SERES, „Bronzezeitliche (RBA1-2) Sied-lungsforschungen auf der Borsoder Ebene und im Bükk-Gebirge. Überblick und neue Ergebnisse”, Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 51(2012) 23–43.  Klára PUSZTAINÉ FISCHL and Tobias L. KIENLIN, „Results of a systematic survey programme on the Hatvan sites of Emőd-Nagyhalom and Tard-Tatárdomb in Northern Hungary”, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 64(2013) 5–32.  Klára PUSZTAINÉ FISCHL and Tobias L. KIENLIN and Tamás PUSZTAI and Helmut BRÜCKNER and Simone KLUMPP and Beáta TUGYA and György LENGYEL, „Tard-Tatárdomb: An Update on the Intensive Survey Work on the Multi-Layer Hatvan and Füzesabony Period Settlement”, Settlement, Communication and Exchange around the Western Carpathians. International Workshop Held at the Institute of Arc-haeology, Jagiellonian University, Kraków, ed. Tobias L. KIENLIN and Paweł VALDE-NOWAK and Marta KORCZYŃSKA and Klaus CAPPENBERG and Jakob OCIEPKA, (Oxford: Archaeopress Archaeology, 2014) 341–379.  Klára PUSZTAINÉ FISCHL and Tobias L. KIENLIN and Beáta TUGYA, „Bronze Age settlement Research in North-Eastern Hungary (Bronzkori településkutatások Északkelet-Magyarországon)”, Archeomet-riai Műhely, 12(2015) 2. sz. 117–134.  Tobias L. KIENLIN and Klára PUSZTAINÉ FISCHL and Tamás PUSZTAI, Borsod Region Bronze Age Settle-ments (BORBAS), Catalogue of the Early to Middle Bronze Age Tell Sites Covered by Magnetometry and Surface Survey, Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie 317, (Bonn: Habelt, 2018)   

Dél-borsodi bronzkori településkutatások: A BORBAS projekt

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library