Az ENSZ Biztonsági Tanácsának konfliktuskezelő tevékenysége a poszt-bipoláris korszakban – a szomáliai példa

A disszertáció könyvként megjelent a következő adatokkal: Pusztai Dávid: A szomáliai kísérlet - Az ENSZ Biztonsági Tanácsának útkeresése a hidegháború utáni új világrendben. Budapest: Gondolat Kiadói Kör, 2016. ISBN: 978963693656

Syndecan-4 Mediates the Cellular Entry of Adeno-Associated Virus 9

Due to their low pathogenicity, immunogenicity, and long-term gene expression, adeno-associated virus (AAV) vectors emerged as safe and efficient gene delivery tools, over-coming setbacks experienced with other viral gene delivery systems in early gene therapy trials. Among AAVs, AAV9 can translocate through the blood-brain barrier (BBB), making it a promising gene delivery tool for transducing the central nervous system (CNS) via systemic administration. Recent reports on the shortcomings of AAV9-mediated gene delivery into the CNS require reviewing the molecular base of AAV9 cellular biology. A more detailed understanding of AAV9’s cellular entry would eradicate current hurdles and enable more efficient AAV9-based gene therapy approaches. Syndecans, the transmembrane family of heparan-sulfate proteoglycans, facilitate the cellular uptake of various viruses and drug delivery systems. Utilizing human cell lines and syndecan-specific cellular assays, we assessed the involvement of syndecans in AAV9’s cellular entry. The ubiquitously expressed isoform, syndecan-4 proved its superiority in facilitating AAV9 internalization among syndecans. Introducing syndecan-4 into poorly transducible cell lines enabled robust AAV9-dependent gene transduction, while its knockdown reduced AAV9’s cellular entry. Attachment of AAV9 to syndecan-4 is mediated not just by the polyanionic heparan-sulfate chains but also by the cell-binding domain of the extracellular syndecan-4 core protein. Co-immunoprecipitation assays and affinity proteomics also confirmed the role of syndecan-4 in the cellular entry of AAV9. Overall, our findings highlight the universally expressed syndecan-4 as a significant contributor to the cellular internalization of AAV9 and provide a molecular-based, rational explanation for the low gene delivery potential of AAV9 into the CNS

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó - 9 ; Pósán László: Németalföldi telepesek az Árpád-kori Magyarországon - 13 ; Bárány Attila: Zsigmond király és kísérete Németalföldön – németalföldiek Magyarországon - 21 ; Fehér Krisztina: Vajdahunyad és a Burgundi Hercegség építészeti kapcsolatai a 15. század közepén, különös tekintettel a boltozati vállindításokra - 57 ; Bujtás László Zsigmond: A gályarabságra ítélt prédikátorok Hollandia-képe - 71 ; Csorba Dávid: Néderlandikák – 17. századi kálvinista ereklyék Hollandiából - 89 ; Oláh Róbert: „…redux ex oris Hollandicis…” A németalföldi könyves műveltség emlékei a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában - 109 ; Réthelyi Orsolya: „Légy reménységgel: Nézz Hollandiára. / Nézz királynéjára! Nem vagy többé árva”. Vilma királynő 1923-as trónjubileuma és a ’Magyar ablak’ a holland királyi palotában - 122 ; Bozzay Réka: Utrecht egyeteme egy festett üvegablakon keresztül - 144 ; Pusztai Gábor: A szabadító emlékezete Michiel de Ruyter a magyar emlékezetben - 155 ; Brittig Vera: Emlékek Jáváról. Zboray Ernő gyűjteménye a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban - 166 ; Takács Miklós: Anne Frank mint emlékezethely – A kulturális trauma és a nemzeti hovatartozás performatív megalkotása - 177 ; A kötet szerzői és szerkesztői - 190 ; Névmutató - 19

Loci Memoriae Hungaricae

Vorwort (Miklós Takács) - 7 ; Teil I: Galeerensklaverei László Zsigmond Bujtás: Die ungarischen Galeerensklaven-Prediger als Erinnerungsort in der Niederlande im 17–18. Jahrhundert - 11 ; Gábor Pusztai: Michiel de Ruyter in der ungarischen Erinnerung - 44 ; Márta Zsuzsanna Pintér: Theatrum Eperjesiensis. Das Schultheater in Preschau und die Darstellung der Galeerensklaven auf der Bühne - 58 ; Eva Kowalská: Exulanten und Galeerensklaven in den Dokumenten und als Erinnerungsort der slowakischen Lutheraner - 76 ; Dávid Csorba: Die Rezeption des Martyriums der ungarischen calvinistischen Galeerensklaven - 91 ; Gergely Tamás Fazakas: Die Erinnerung an die protestantischen Galeerensträflinge des 17. Jahrhunderts nach dem Freiheitskampf 1848/1849 in Debrecen - 104 ; Teil II: 1848 Pál S. Varga: „Die Menschensaaten wurden zu nichte“ – ZumVerhältnis von individuellen und kollektiven Erfahrungen in der ungarischen Lyrik nach dem Freiheitskampf 1848/49 - 131 ; Péter Bényei: Kollektives Trauma, kommunikatives Gedächtnis: 1848/49 als Erinnerungsort im Novellenzyklus von Mór Jókai Schlachtenbilder und Scenen aus Ungarns Revolution 1848 und 1849) - 139 ; Orsolya Manhercz: Das Gedächtnis von 1848–1849 im Spiegel der Kaiserreise von 1852 - 161 ; Kálmán Kovács: Ban Joseph Jellačić von Bužim als „treuer Diener“ der Stephanskrone. Das reichspatriotische Festspiel Croatiens Jubel von Jellačić - 174 ; Wolfgang Häusler: Wien und Ungarn 1848/49 – Denkmäler und Stätten revolutionärer Erinnerung - 193 ; AutorInnen - 240 ; Namensregister - 24

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó (S. Varga Pál) - 9 ; 1. A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai - 23 ; 1.1. Vita - 25 ; Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt - 27 ; Fata Márta: A magyar emlékezethelyek specifikumai (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 36 ; Takáts József: A klasszikus és az új nacionalizmus (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 39 ; 1.2. Történelem és emlékezet - 43 ; Balogh László Levente: A Trianon-emlékművek és az áldozatdiskurzus - 45 ; Erős Vilmos: A történetírás-történet mint emlékezethely - 58 ; Gerő András: A nemzeti emlékezethelytől a nemzeti emlékhelyig - 69 ; 1.3. Emlékezethely és medialitás - 79 ; Kerékgyártó Béla: Építészet, identitás és emlékezet (Aldo Rossi elmélete ; és a lakótelepek példája) - 81 ; Bujdosó Ágnes: A televízió mint az emlékezés médiuma (Medialitás és emlékezés sajátos összefüggései a Delta magazin főcímének kapcsán) - 96 ; Dunai Tamás: A Kádár-kori képregény mint emlékezethely - 106 ; Puskás István: „A Maradandóság Városában maradékomból élek.” (A nyolcvanas évek debreceni underground kultúrájának emlékezete) - 114 ; 1.4. Szociokulturális megközelítések - 125 ; Biczó Gábor: A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzusgyakorlatban: magyar–román együttélési közösségek példája - 127 ; Pék Győző–Almássy Zsuzsa–Szabó Gergely–Máth János–Kőszeghy Attila: Kollektív traumatikus eseményt követő kommunikáció vizsgálata (A magyarországi „vörösiszap-katasztrófá”-val kapcsolatos információfeldolgozás és érzelmi reakciók) - 140 ; 1.5. Az emlékezethely-kutatás nemzetközi eredményei - 151 ; Pabis Eszter: Az emlékezethelyek kutatásának eredményeiről Németországban és Svájcban - 153 ; Kovács Szilvia: Az emlékezet helyei a kultúratudományok térbeli fordulatának aspektusából (Moritz Csáky, Peter Stachel: Die Verortung von Gedächtnis) - 164 ; Pusztai Gábor: Németalföld emlékezete: holland és flamand nemzeti emlékezethelyek (Jo Tollebeek [red.]: Het geheugen van de Lage Landen) - 171 ; Réti Zsófia: Emlékezethelyek Hollandiában – A Lieux de mémoire et identités nationales című kötetről - 176 ; Száraz Orsolya: Olasz emlékezethelyek – három kötetben (I luoghi della memoria, a cura di Mario Isnenghi) - 183 ; Friedrich Judit: A kulturális emlékezet kutatása az ELTE Anglisztika Tanszékén (Egy OTKA-projektről és a Confrontations and Interactions című, angol nyelvű konferenciakötetről) - 191 ; 2. Mohács mint reprezentatív emlékezethely - 199 ; 2.1. Mohács a modern emlékezetkultúra küszöbén - 201 ; 2.1.1. A verbális közeg tanúsága - 201 ; Bitskey István: Mohács emlékezete egy kora újkori hitvitában - 203 ; Debreczeni Attila: Nemzeti nagylét, nagy temető és – Batsányi (Egy nemzeti narratíva formálódása) - 208 ; Orbán László: Az útbaigazított emlékezet Kazinczynál (Identitásminták Kazinczy önéletrajzi szöveghálózatában – a kulturális emlékezethely gondolatának megjelenése) - 227 ; S. Varga Pál: „…keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni…” (Mohács emlékezethellyé válása a 19. század elejének magyar irodalmában) - 240 ; Brigovácz László: Intések az utókornak – Mohács hagyatéka reformkori szentbeszédekben - 250 ; 2.1.2. A festészet tanúsága - 259 ; Veszprémi Nóra: A magyar történeti festészet kezdetei? (A mohácsi csata képi ábrázolásai a 18. század végén és a 19. század elején) - 261 ; Keserü Katalin: Mohácsról szól-e a Mohács-kép 1848/49 után? - 274 ; 2.2. Mohács emlékezete a modern korban – a történetírás, a politika és az irodalom tanúsága - 285 ; Szendrei Ákos: „Mohács-kép” a Szilágyi Sándor szerkesztette millenniumi A magyar nemzet történetében - 287 ; Erős Vilmos: Magyar Historikerstreit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években) - 301 ; Kerepeszki Róbert: Horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926 (Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében) - 313 ; Kovács Szilvia: Mohács – a történettudomány és a kulturális emlékezet narratívái (Krúdy Gyula: Mohács) - 325 ; 2.3. Idegenek szemében - 337 ; Györkös Attila: Mohács és a török–francia szövetség, avagy a „Nyugat árulásá”-nak mítosza - 339 ; Jakó Klára: Foglalkozik-e Moháccsal és a magyarsággal a 16. század vége és a 18. század eleje között a moldvai és havasalföldi krónikairodalom? - 352 ; Dobrovits Mihály: Nekik Mohács kell (A török Mohács-percepció kérdőjelei) - 362 ; Bárány Attila: Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban - 367 ; 2.4. Alternatív Mohács-képek - 385 ; Csorba Dávid: Az Angyalok kápolnája mint emlékezeti hely - 387 ; Baltavári Tamás: A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciója és animációs megjelenítése - 397; A kötet szerzői - 403 ; Névmutató - 41

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerepe a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában

INST: L_11