Analysis of economic issues relating to the dairy sector, with emphasis on price transmission

The dramatic decline in consumption after 1990 was an important problem during the analysis of the sector. Even today, consumption is still below the degree that was before the political change, and significantly lags behind the EU level. The importance of this topic is emphasized by the fact that surplus milk could be marketed through the increased domestic consumption; this would create a more stable and calculable situation for farmers. Therefore, I considered it important to reveal what factors and by what shares influence the consumption of milk and dairy products. The relationship, time series and cross-sectional analysis based on national and international databases demonstrate the relationship between the consumption of milk and dairy products and the other determining factors of consumption in Hungary and in the EU-25 through diagrams. I draw the conclusion that there is a medium correlation between the development of the economy, the higher income level and the consumption of milk and dairy products. Just before our EU accession, the dairy sector was one of the most critical industries of Hungarian agriculture, which is why I chose this for my analysis. I regard as a new scientific result the econometric analysis of the asymmetric market conditions in the price transmission approach within our dairy sector between 1995 and 2003. I confirmed and quantified that the market is under an oligopoly and defined the direction of price adjustment. Furthermore, I regard as a new result in the price transmission analysis (also published in the article published with Dr. József Tóth), that the three possible dimensions (elasticity, asymmetry relations, lag) are analysed simultaneously. Therefore, a more sophisticated picture is given on price transmission. The theoretical advantages and disadvantages are verified by an example of a vertical coordination based on the horizontal cooperation in the dairy sector (Alföldi Tej Ltd)

A platform vállalkozásoké a jövő?! – A platform üzleti modell a magyarországi kereskedelemben

Az elmúlt évek üzleti- és menedzsment irodalma alapján rendkívül népszerű szóösszetétellé vált az üzleti modell kifejezés. A cikk hazai és nemzetközi – elsősorban angol nyelvű – szakirodalomra és adatbázisokra támaszkodva taglalja a hagyományos pipeline és az innovatív platform üzleti modell fogalmát, létjogosultságát, sajátosságait, valamint jelenlétét a magyar piacon. A digitalizációs forradalom hozadékaként a hagyomá-nyos lineáris értéklánc alapú vállalkozások mellett, a platform vállalkozások térnyerése vitathatatlan. A platform üzleti modell a digitalizációnak köszönhetően jelentős szerepet vállal a magyarországi e-kereskedelem tekintetében is. A cikk a magyarországi adatokra vonatkozóan vizsgálja a témát, először is a vállalkozás, mint a gazdaság alapvető eleme, önálló jogi személy, különálló entitás definiálásával vezeti be az üzleti modell témakörét. A vállalkozás tulajdonságainak meghatározása után az innovatív platform üzleti modellek jelentőségének, térnyerésének okai és feltételeinek a taglalása következik. A platform és a pipeline típusú üzleti modell összehasonlítása alapjaiban vizsgálja a két típus közötti differenciákat. A plat-form gazdaság bevételei a Statista adatbázisai alapján, az Európai Unióban közel ötszörösére növekedtek a 2016-2020 közötti időszakban, nagyságrendileg 3 milliárd euróról 14 milliárd euróra nőttek. A cikk kiemelten a Magyarországon működő platform vállalkozások hozzáférhetőségét, e-kereskedelmi tevékenységét tárja fel néhány szegmensben, a fogyasztói (keresleti) oldalról történő megközelítéssel. Többek között a 2010-2022-es évek magyarországi e-kereskedelem adatai (online-offline áruházak aránya, árbevétel, online vásárlások aránya a teljes lakosság százalékában, belföldi online megrendelések száma) által

A magyarországi tejpiac értékesítési árainak alakulása 2003 és 2017 között

L

A tej és tejtermékek marketingcsatornájának multidiszciplináris elméleti és empirikus elemzése, különös tekintettel a koordinációs mechanizmusokra = Multidisciplinary theoretical and empirical analysis of milk and dairy products' marketing channel, with special respect to co-ordination mechanism

Az élelmiszer-gazdaságban a piaci viszonyok előretörésével marketingcsatornák versenye folyik. Amennyiben az állami és piaci koordinációs mechanizmusok megfelelően érvényesülnek, a teljes csatorna optimuma valósulhat meg. A termékpálya szervezettsége tehát nagymértékben hozzájárul az ágazat versenyképességének javításához, valamint a gazdaság makroszintű teljesítményét is növeli. Kutatásunk célja a tej és tejtermékek marketingcsatornájának komplex vizsgálata volt. A szektor választásának főbb okai: - a tejtermékek típusában, illetve fogyasztásában bekövetkező változások, - a szektor állami és piaci koordinációra visszavezethető problémái, - az ún. ártranszmisszó sajátosságai a termékpályán. A kutatás elméleti hátterét egyrészt a vertikális koordináció és a tranzakciós költségek elmélete, másrészt egyes marketingelméletek, illetve a logisztika adták. Az empirikus kutatás két lépcsőjét kérdőíves adatgyűjtés és személyes mélyinterjúk jelentették. Az empirikus elemzés főbb területei a következők voltak: (1) fogyasztó magatartás változásának elemzése, (2) állami és piaci koordinációs mechanizmusok elemzése, beleértve a szövetkezetek és más termelői szervezetek integrációs szerepét, (3) vertikumi árhatás-vizsgálata, (4) a termékpályai vertikumi szintjeinek (termelők ? feldolgozók ? kiskereskedők) elemzése. A kapott adatokat egyrészt többváltozós adatelemzési módszereknek vetettük alá, másrészt esettanulmányokba foglaltuk. | There is competition among marketing channels in agri-food economy as market relations are becoming dominant. In case state and market co-ordination mechanisms are taken place effectively, there is a possible optimum for the whole channel. A well-functioning marketing channel can significantly make impact on the competitiveness of the sector and it can positively influence macro-economic indicators. We examined the marketing channel of milk and dairy products using multidisciplinary approach. Causes of the selection of that particular sector were: - changes in types and consumption of milk and dairy products, - problems of state and private coordination mechanisms, - issues of price transmission of the supply channel. Theoretical background of the research was based on vertical co-ordination and transactions cost theory, different marketing concepts, as well as logistics. The two stages of the empirical research were based on questionnaires and personal interviews. Main areas of empirical research were: 1) changes in consumer behaviour, 2) examination of state and private coordination mechanisms, including the integration roles of co-operatives and other producers? organisations, 3) price transmission analysis of the chain, 4) examination of different stages (producers ? processors ? retail chains) of the dairy marketing channel. We employed multivariable mathematical and statistical data analyses, as well as case studies during the research

Környezetpolitikai tervek és stratégiák az Európai Unióban és Magyarországon = Environmental programmes and strategies in the European Union and Hungary

A fenntartható fejlődési stratégiák kimunkálásának és továbbfejlesztésének általánossá válása az elmúlt évtized fontos folyamata volt az egész világon, s az előttünk álló évtizedben minden bizonnyal az is marad. Kutatásunk az alábbi főbb területekre terjedt ki: Az Európai Unió és tagországai által kidolgozott nemzeti fenntartható fejlődési stratégiák dokumentumainak teljes körű átfogó, áttekintő, kritikai elemzése, összpontosítva a politikai integráltságra, társadalmi részvételre, koordinációs mechanizmusokra és intézményekre, az EU FFS, más EU stratégiák és az nffs-ek kapcsolatára, az egyéb nemzeti politikai dokumentumokkal való összhangra és megkülönböztetett figyelemmel a mezőgazdasági vonatkozásokra A makroszintű stratégiaalkotás fogalmi kereteinek elemzése, ellentmondásainak vizsgálata, az elméleti háttér hiányának bizonyítása A nemzeti fenntartható fejlődési stratégiákhoz kapcsolódó útmutatók és értékelési eljárások nemzetközi szintű áttekintése, azok szempontjainak csoportosítása és hiányosságaik feltárása Rövid összefoglaló következtetésünk a következő lehet: a fenntarthatósági politikák alapvető különbsége ma abban rejlik, hogy az azt meghatározó politikai és értelmiségi elitben, s a rájuk nyomást gyakorló civil társadalomban milyen mértékben és főként hogyan tudatosult a fenntartható fejlődés koncepciója, illetve ezzel kapcsolatban milyen értékrend alakult ki. | Preparing and reviewing existing sustainable development strategies have proven to be vital processes over the last decade, and they will probably pose a significant challenge in forthcoming years. Our research covered the following main points: A comprehensive, critical analysis of the national strategies for sustainable development prepared by the European Union and its Member States. We placed special emphasis on policy integration, stakeholder participation, institutional co-ordination, the relationship between the national strategies and the EU SDS, as well as other international strategies, along with their harmony with other national policy documents. Our analysis focused on agricultural issues presented in these strategies. Analysing the conceptual framework and the contradictions of macro-level strategy design, we also explored the shortcomings of the theoretical background to the creation of these strategies. Reviewing the international guides and evaluation procedures related to national sustainable development strategies, we classified their various aspects and explored their shortcomings. The short summary of our conclusions is the following: the basic difference among the sustainability strategies lies in the level of awareness about the concept of sustainability and the related system of values as experienced by the political and intellectual elite and civil society