A pszichoszociális munkakörnyezeti jellemzõk összefüggése az életelégedettséggel nõvérek körében = Relationship between Characteristics of Psychosocial Work Environment and Life Satisfaction among Nurses

Közismert, hogy a munkahelyi stressz befolyásolja a dolgozók munkaelégedettségét, testi és lelki egészségét. A pszichoszociális munkakörnyezet hatása az élettel való elégedettségre azonban még viszonylag kevésbé vizsgált kutatási terület. Tanulmányunk célja, hogy a nővérek élettel való elégedettségét potenciálisan befolyásoló munkakörnyezeti jellemzőket - kiemelten a kiégés faktorokat – elemezzük. Vizsgálatunkban 201, Szeged kórházaiban dolgozó nővér vett részt. Az adatgyűjtés önkitöltéses kérdőív segítségével valósult meg. Eredményeink azt igazolják, hogy a kiégés faktorai jelentős mértékben összefüggnek az életelégedettséggel, s ez az összefüggés különösképpen erős az érzelmi kimerültséggel kapcsolatban. A munkaelégedettséggel mindhárom kiégés faktor igen szoros kapcsolatot mutat, s az életelégedettség és a munkaelégedettség is erőteljesen összefügg egymással. Az egyéb munkakörnyezeti jellemzők közül ki kell emelni az egészségügyben eltöltött évek számát, a társadalmi presztízs megítélését, valamint az iskolázottság mértékét. Kutatási eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az életelégedettség – mint a szubjektív jóllét mutatója – jelentős mértékben függ a pszichoszociális munkakörnyezettől. | It is well known that job stress influences employees’ work satisfaction, physical and mental health. The influence of psychosocial work environment on life satisfaction, however, is a relatively under investigated field of research. The main goal of the present study has been to analyze the potential influencing characteristics of work environment related to nurses’ life satisfaction with special emphasis put on burnout factors. In our study, there were 201 registered nurses working in Szeged hospitals. The data collection was going on by means of self-administered questionnaires. Findings suggest that burnout factors are significantly related to life satisfaction, the relationships are particularly strong with emotional exhaustion. Work satisfaction shows a strong relationship with the three burnout subscales, in addition, the relationship between life satisfaction and work satisfaction is particularly strong. Among other variables of work environment, we should mention employment time, perceived prestige of the nursing profession and schooling. These results draw the attention to the role of psychosocial work environment in determining satisfaction with life as an indicator of subjective well-being

Fókuszban az óvodai és iskolai szociális segítés : tények és dilemmák

Az óvodai és iskolai szociális segítés 2018. szeptember 1. után minden köznevelési intézményben bevezetésre került. A professzió nem új hazánkban, a XX. század első harmadában már megjelent az intézményi keretek között végzett segítés, most azonban lehetővé vált, hogy a szakemberek állandó jelenléttel és változatos munkaformák segítségével járuljanak hozzá a felmerülő problémák megoldásához. Jelen tanulmány keretei között áttekintem az iskolai szociális munka magyarországi történetét, azokat a modelleket, melyek az elmúlt évtizedekben meghatározták a szakma gyakorlásának működési kereteit, és bemutatom a 2018 után bevezetett új forma jellemzőit, sajátosságait, és a felmerülő dilemmákat

Fókuszban az óvodai és iskolai szociális segítés: tények és dilemmák

The practice of social assistance in kindergartens and school was introduced in all public education institutions after September 1, 2018. The profession is not new in Hungary in the XX. century. Assistance within the institutional framework has already appeared in the first third of the twentieth century, but now it has become possible for professionals to contribute to solving problems through a permanent presence and a variety of forms of work. Within the framework of the present study, I review the history of school social work in Hungary, the models that have defined the operational framework for practicing the profession in recent decades, and present the characteristics, peculiarities and dilemmas of the new form introduced after 2018.Az óvodai és iskolai szociális segítés 2018. szeptember 1. után minden köznevelési intézményben bevezetésre került. A professzió nem új hazánkban, a XX. század első harmadában már megjelent az intézményi keretek között végzett segítés, most azonban lehetővé vált, hogy a szakemberek állandó jelenléttel és változatos munkaformák segítségével járuljanak hozzá a felmerülő problémák megoldásához.Jelen tanulmány keretei között áttekintem az iskolai szociális munka magyarországi történetét, azokat a modelleket, melyek az elmúlt évtizedekben meghatározták a szakma gyakorlásának működési kereteit, és bemutatom a 2018 után bevezetett új forma jellemzőit, sajátosságait, és a felmerülő dilemmákat

Szociálpedagógia alapszakos hallgatók előzetes elképzelései és tanulmányaik befejezését követő értékelése a képzés vonatkozásában

A hallgatói vélemények ismerete fontos a képzőintézmények számára. Értékes információkat jelenthet a hallgatók szakmával kapcsolatos előzetes elképzeléseinek felmérése, majd a tanulmányok végén a tapasztalatok monitorozása. Kvantitatív vizsgálatunk fókuszában a képzésbe belépő (N=39), illetve sikeres záróvizsgát tett hallgatók (N=44) álltak. Az adatgyűjtés nyitott és Likert-skálás kérdések alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása után megállapítható, hogy a tanulmányaikat kezdő hallgatók nyitottak, a képzés éveiben pedig – visszajelzéseik alapján – megkapják azt a tudást, azokat az elméleti ismereteket és gyakorlati terepeken szerzett jártasságot, melyek birtokában elkezdhetik a segítő tevékenységet. Fontos és szükséges a hallgatói ismeretek, vélemények feltérképezése, és az eredmények beépítése a képzésbe. Érdemes rendszeressé tenni a vizsgálatokat és bővíteni a felmért területek körét

Szociálpedagógia alapszakos hallgatók előzetes elképzelései és tanulmányaik befejezését követő értékelése a képzés vonatkozásában

A hallgatói vélemények ismerete fontos a képzőintézmények számára. Értékes információkat jelenthet a hallgatók szakmával kapcsolatos előzetes elképzeléseinek felmérése, majd a tanulmányok végén a tapasztalatok monitorozása. Kvantitatív vizsgálatunk fókuszában a képzésbe belépő (N=39), illetve sikeres záróvizsgát tett hallgatók (N=44) álltak. Az adatgyűjtés nyitott és Likert-skálás kérdések alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása után megállapítható, hogy a tanulmányaikat kezdő hallgatók nyitottak, a képzés éveiben pedig – visszajelzéseik alapján – megkapják azt a tudást, azokat az elméleti ismereteket és gyakorlati terepeken szerzett jártasságot, melyek birtokában elkezdhetik a segítő tevékenységet. Fontos és szükséges a hallgatói ismeretek, vélemények feltérképezése, és az eredmények beépítése a képzésbe. Érdemes rendszeressé tenni a vizsgálatokat és bővíteni a felmért területek körét

Pszichoszociális fogyatékossággal élők a társadalomban: – a múltbeli megítélés és a jelen történéseinek tükrében

In our study, we undertake to present the most important international and domestic processes in the historical review of social responses to psychiatric patients, which are embodied in the assessment of patients, changes in the applied therapeutic approach and institutional care. We cover the most important changes affecting the institutional system, the community approach and the content of deinstitutionalization. We will present the evolution of supported decision- making and supported housing, and we would like to outline possible future development directions with a domestic good practice and the presentation of the National Mental Health Program.Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a pszichiátriai betegekkel kapcsolatos társadalmi válaszok történeti áttekintése során bemutatjuk a legfontosabb nemzetközi és hazai folyamatokat, melyek a betegek megítélésében, az alkalmazott terápiás szemlélet és intézményi ellátások változásában öltenek testet. Kitérünk az intézményrendszert érintő legfontosabb változásokra, a közösségi szemlélet és az intézménytelenítés tartalmára. Bemutatjuk a támogatott döntéshozatal és a támogatott lakhatás alakulását, valamint egy hazai jó gyakorlattal és a Nemzeti Mentális Egészségügyi Program bemutatásával szeretnénk megrajzolni a jövő lehetséges fejlesztési irányait

„És rajtunk ki segít…?” Kvalitatív egészségszociológiai elemzés a nővéri hivatásról

Manapság, amikor a szociálpolitikai fórumokon az egészségügy válságáról és a válság kezelésére irányuló reformelképzelésekről hallunk, felvetődik a kérdés: vajon a problémák és a változások közepette hogy érzik magukat az egészségügyi dolgozók? A válasz nem egyszerű, hiszen e szféra a foglalkozási struktúra szempontjából igencsak differenciált. Az orvosok mellett a paramedikális személyzet is egyre inkább fókuszba kerül. Fokozott figyelmet érdemel a nővéri pálya, melynek krízisjelenségei – nővérhiány, fluktuáció – régóta megoldásra várnak. A nővérek olyan területek munkájában vesznek majd részt, ahol alkalmazásuk eddig még nem volt jellemző: ilyenek az iskolák, a népegészségügy vagy a közösségi ellátás

Dél-Alföldi Ifjúságkutatás: életmód, szabadidő, értékorientációk, egészségmagatartás = Youth Study in the Southern Plain: Lifestyle, Leisure Time? Value Orientations, Health Behavior

Rövid összefoglaló A Dél-alföldi Ifjúságkutatás célja, hogy bemutassa a régióban élő fiatalok (N = 2426; 8-21 évesek) viselkedésének társadalmi-kulturális hátterét, annak a kornak ismeretében, amelyben élünk. Az elemzések egyrészt érintették a fiatalok problémaviselkedésének elemeit (depresszió, káros szenvedélyek), valamint a befolyásoló, rizikó- és protektív tényezők rendszerét (értékek, normák, attitűdök, társadalmi helyzet, preventív egészségmagatartás). Megállapítottuk, hogy a depresszió, a pszichoszomatikus tünetek és a káros szenvedélyek a korral emelkednek, a preventív magatartásformák (pl. sportolás) viszont lényegesen csökkennek. A materialisztikus beállítottság növeli, a posztmateriális értékek elfogadása viszont csökkenti a káros szerfogyasztást. A régió megyéi eltérő rizikóprofilt mutattak, s ugyancsak eltérés tapasztalható a település jellege (nagyváros, kisváros, falu) tekintetében. A társadalmi helyzet okozta egyenlőtlenségek a serdülők egészségi állapotát nem egyértelműen befolyásolják: a depresszió, a pszichoszomatikus tünetképzés a magasabb társadalmi helyzetűek körében ritkább, és egészségüket is jobbnak értékelik. A káros szerfogyasztás viszont nem mutat egyértelmű összefüggést a társadalmi helyzettel. Kutatásunk rámutat arra, hogy a posztmodern kor jellemzői hatással vannak a fiatalok egészségére, egészségmagatartására. | Summary The main goal of the Southern Plain Youth Study has been to detect the social and cultural patterns of youth's (N = 2426, aged between 8-21 years) behaviors in the region, in the frame of the time period we live in. The analyses primarily involve the elements of youth's problem behavior (depression and harmful habits) as well as the structure of their influencing, risk and protective factors (values, norms, attitudes, socioeconomic status, preventive health behavior). As it has been argued, there is an increase in the amount of depression, psychosomatic symptoms and harmful habits by age, whereas there is a significant decrease in preventive health behaviors such as sports activity. Materialistic attitudes increase, whereas the acceptance of postmaterialistic values decreases substance use. Each county of the region reflects different risk profiles, likewise, there is a difference according to the type of residence (county center, small town, village). Th relationship between social inequalities and adolescent health is not well defined. The levels of depression and psychosomatic symptoms are lower among upper and upper middle class students, and they report a better self-perceived health. On the other hand, substance use does not show a clear relationship with SES. The study draws our attention to the fact that the features of the postmodern age have an impact on youth's health and health behaviors