A felfüggesztés jogintézménye a Polgári perrendtartás szabályainak tükrében

INST: L_08

Látszik-e még a harmadik út?

A recenzió alapjául szolgáló mű: Eszter Bartha – Tamás Krausz – Bálint Mezei (Eds.): State Socialism in Eastern Europe. History, Theory and Anti-capitalist Alternatives. Palgrave Macmillan, Cham, 2023. 356 pp. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-031-22504-

Asset, financial and profitability status analysis of A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft.

Szakdolgozatomban az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. gazdasági elemzését végeztem el a 2009. és 2012. évek közötti időszakra vonatkozóan. Információforrásként szolgáltak a társaság éves beszámolói, valamint személyes konzultáció a társaság kontroller beosztású munkavállalójával. Az elemzés során végzett számításokhoz felhasználtam a mérleg és eredménykimutatás adatait.BSc/BAPénzügy és számvite

Szolidaritás járvány idején

E tanulmány a 2017 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálja a szolidaritás változását Magyarországon a munkapiaci szempontból aktív korú kérdezettek reprezentatív mintáin. Emellett arra igyekszik választ adni, hogy az egyes inkluzív és exkluzív szolidáris és nonszolidáris csoportok hogyan jellemezhetők járvány idején, a csoport-hovatartozás hogyan köthető a járvány okozta munkafeltételekben bekövetkező változásokhoz, a kormánnyal való szimpátiához, a beszerzendő vakcinákba vetett bizalomhoz, az oltakozási hajlandósághoz és az annak hátterében meghúzódó kockázatvállaló, illetve oltásóvatos motívumokhoz. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy hogyan változtak a vizsgált időszakban a szolidaritásklaszterek gyakoriságai, illetve mely szociodemográfiai tényezők, a lezárásokkal kapcsolatos munkapiaci tapasztalatok, oltakozási attitűdök és politikai szimpátiák hozhatók összefüggésbe a szolidaritással és a különböző szolidaritáscsoportokkal járványhelyzetben. Az elemzés során multinomiális logisztikus regresszió segítségével jellemezzük Kriesi módosított modellje alapján létrehozott inkluzív és exkluzív szolidáris, illetve nonszolidáris klasztereket az aktív korúak között. Eredményeink szerint a vizsgált időszakban markánsan növekedett a makroszolidáris törekvések támogatottsága, valamint az inkluzív és kisebb mértékben az exkluzív szolidárisok aránya, a kirekesztő attitűdöké pedig tendenciózusan csökkent, csakúgy, mint az exkluzív nonszolidáris csoport megoszlása. Ugyanakkor az exkluzív szolidáris és nonszolidáris csoportok tagjai azok, akik körébenszignifiká nsan alacsonyabb az oltási hajlandóság, amely egy komoly egészségügyi vészhelyzetben az aktív kockázatvállalás hiányára utal, s többek között megnehezítheti a nyájimmunitás elérését is

Determinants of willingness to donate data from social media platforms

Social media data donation through data download packages (DDPs) is a promising new way of collecting individual-level digital trace data with informed consent. Nevertheless, given the novelty of this approach, little is known about whether and how people would share their data with researchers, although this could seriously affect selection bias and thus, the outer validity of the results. To study the determinants of data-sharing and help future data donation studies with detecting the conditions, under which the willingness is the highest, we pre-registered two vignette experiments and embedded them in two online surveys conducted in Hungary and the U.S. In hypothetical requests for donating social media data via DDPs, we manipulated the amount of the monetary incentives (1), the presence or lack of non-monetary incentives (2), the number of requested platforms (3), the estimated upload/download time (4), and the type of requested data (5). The results revealed that data-sharing attitude is strongly subject to the parameters of the actual study, how the request is framed, and some respondent characteristics. Monetary incentives increased willingness to participate in both countries, while other effects were not consistent between the two countries

Determinants of willingness to donate data from social media platforms

Social media data donation through data download packages (DDPs) is a promising new way of collecting individual-level digital trace data with informed consent. Nevertheless, given the novelty of this approach, little is known about whether and how people would share their data with researchers, although this could seriously affect selection bias and thus, the outer validity of the results. To study the determinants of data-sharing and help future data donation studies with detecting the conditions, under which the willingness is the highest, we pre-registered two vignette experiments and embedded them in two online surveys conducted in Hungary and the US. In hypothetical requests for donating social media data via DDPs, we manipulated the amount of the monetary incentives (1), the presence or lack of non-monetary incentives (2), the number of requested platforms (3), the estimated upload/download time (4), and the type of requested data (5). The results revealed that data-sharing attitude is strongly subject to the parameters of the actual study, how the request is framed, and some respondent characteristics. Monetary incentives increased willingness to participate in both countries, while other effects were not consistent between the two countries